Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879

7 ható megjegyzésekből merített adatokra támaszkodva, azon kedvező helyzetbe nem is jutunk, hogy erre nézve minden tekintetben egészen biztos s határo­zott feleletet, adhatnánk: mindazáltal, ha belőlük vont némely következteté­seink nem is tekinthetők megdönthetien, minden kételyt kizáró történelmi igazság gyanánt, úgy hiszem, attól messzire még sem esnek. így számos esetet fel lehet hozni, a hol főpapok, országnagyok, orszá- gos nagybirtokosok birtokpereiben a cérnájában tartózkodó főurak tanácsával ‘) részint maga a király, részint pedig helyettesei, — korszakunk végén az ország­bíró, vagy alországbiró, — hoztak Ítéletet2). E példák azt látszanak bizonyítani, hogy az egyházi és világi főurak mindennemű birtokperei a királyi cúria elé tartoztak. Kálmán királyunk törvényei évenkint kétszer, Fülöp és Jakab apostolok ünnepein, minden püspöki megyében a zsinati törvényszékek megtartását parancsolják, azon czélból, hogy' népének, mely különféle okoknál fogva a királyi cérnában való megjelenésben akadályozva van, itt a püspök s a megyé­jében lakó királyi főtisztviselők által igazság szolgáltassák; egyszersmind rendelik, hogy ez alkalommal mondassák Ítélet azon egyházi és világi főurak felett, kiknek magúknál kisebb rangú bírák előtt megjelenni méltatlannak látszanék 3 4). Az Árpádkorszaknak e felettébb fontos emléke nem csak arról tesz bizony­ságot, hogy az egyházi és világi főuraknak, az említetteken kívül, egyéb ügyei is a királyi cúriában intéztettek el *); de egyúttal fennen hirdeti az, hogy a király népe (populus noster): a nemesség — mert közjogi értelem­ben véve a nemzet a nemesség volt, — már alkotmányunk első szervezésekor biztositá magának a király személyes bíróságát, A nemesek ügyei kezdettől fogva a királyi cúriában döntettek el vagy a király, vagy az ítélethozatalban őt helyettesítő s már fentebb említett udvari főtisztviselők által. A papság birtokpereire nézve az egész korszakon át a királyi cúria hozott ítéletet5). ügy látszik továbbá, hogy a fontosabb birtokügyek — és határkérdésekben a hon többi lakosai is megkereshetők a király főtörvényszékét.6) *) „Consilio omnium baronum nostrorum" Cod. III. 3. 224. L. Cod. dipt III. 2. 146; u. a. III. 2. 334; u. a. IV. 1. 142; u. a. IV. 3. 261; u. a. IV. 3. 2S4; u. a. IV. 3. 326; u. a. V. I. 558. 3) End. 361. 1. 2., 9. 4) Nagy Károly Capituláriái szarint a püspökök, apátok, grófok és más hatalmasok ügyei a király által itéltetének. Franki: Országbírói hivatal 139. 1. 5) „Item volumus et consentimus, quod clerici et persone ecclesiastice respondeant et conveniantur sub ecclesiastico iudice super omnibus, exceptis indiciis terrarum ........... q uod indicia terrarum ecclesiarum et terrarum clericorum semper consveverunt agitari et terminari per reges Ungariae, quicunque pro tempore extiterunt“. — End. 440. °) Errol alantabb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom