Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879
Ifl megalapítása a Xllí-ik század királyainak érdeme; niet't városaink nőm országos törvények, hanem királyi privilégiumok alapján nyertek létet és jogállást l). A városok szabadságának lényegét, melyről a hazánkban is több családdal biró városjogok tartalma tanúskodik2 *), kétségtelenül nemcsak a királytól való közvetlen függés, minek folytán azok szabad királyi városoknak neveztettek, — a mit legszabatosabban Nagy-Szombat privilégiumában olvashatni:i), —• hanem azok önkormányzata is, mely kifejezését főleg az autonom bíráskodási jogban lelte, képezte; és mig egyes városoknak e jogot királyaink minden megszorítás nélkül adományozzák, addig vannak olyanok is, melyekben a bírói hatalom gyakorlata némi korlátozással van egybekötve. E körülményt városaink igazságszolgáltatási rendszerének rövid leírásánál figyelmen kívül semmi esetre sem hagyhatom. A szabad királyi városokban a polgárok által egyhangúlag, vagy ha ez elérhető nem volt, a többség által Sz. György napján 4) egy évre választott s hivatalában a királytól megerősített biró (villicus, iudex civitatis) ítélt a nemkülönben választás útján hivatalba jutott, de nem mindenütt egyenlő számú esküdt polgárok (iurati cives) 5 *) közreműködésével, az ország valamennyi bírói hatóságától függetlenül, a király nevében és tekintélyével, a város minden polgára felett. A nagyobb szabadsági! városokban a biró és társai Ítéltek minden polgári és bűnvádi ügyben, melyek a privilégiumokban majd csak általánosságban jelezvék, majd pedig meg is vannak nevezve °). A megszorított szabadságú városokban a biró csupán a kisebb ügyekben (in causis minutis) hozhatott ítéletet; a nagyobbakra nézve pedig, melyek alatt rendesen három vagy négy s a privilégiumokban többnyire megnevezett bűnügy értendő, egy a király által kijelelt biró volt illetékes bíráskodni, ■—■ és pedig némely városban egyedül, másutt ismét a város bírójával együtt. így Luprechtházán nagyobb sebesités, rablás és emberölés eseteiben, Kézsmárkon pedig rablás, nagyobb sebesités, tized-és pénzügyben csakis a király bírája Ítélhetett7). *) A városok lakossága különféle elemekből került elő, nevezetesen: a várnépből, külföldről bevándorlóit vendégekből, szabad parasztokból, sőt nemesekből is. Szalay: Városaink a XIII. században 23. és 24. lap. 2) Anyajogok: Székesfehérvár, Buda, Selmeez, Nagy-Szőllős, Szepesi városok, Szélien Zágráb. Wenzel Gusztáv : Magyarország városai és városjogai 43. 1. :i) „Ut ad regiam coronam specialiter pertineant.“ Cod. dipl. IV. I. 132. 4) L. Sopron szab. End. 540. lap. 1. p. 5) Nagy-Szombatban, Bakabányáir, Budán egyeukint 12 esküdttel, Pozsonyban 10 el találkozunk. °) „Libertas hospitum de Dobronya et Bábaszék: qui (iudex) eos in eorum causis omnibus indicabit. „Endlicher monumenta Arpadiana 482. 1.2 p." Lib. oppidi Zathmar: „Omnes causas maiores et minores.“ End. 505. 1. 1. pont. Nagy -Szombat priv. „villicus omnes causas inter eos, vel extraneos cum cis exortas indicandi in quacunque lite civili vel etiam criminali babeat facultatem.“ Cod. dipl. IV. 1.133. lap. T) „Ad indicium vice nostri indicis exceptis tribus: sanguine, furto videlicet et homicidio, in nullo pertinere dignoscantur.“ A többire nézve saját birújuk ítélte. Endlic.liernél: Lib. hosp. de Luprechtháza 470. 1. .2 p. Lásd még: Lib. hosp. de Kasmark. End. 518: I. 1 p.
