Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1879
id felszászoh rabias, emberölés es nagyobb sebesítés á bíró es az ügocsai főispán közös törvényszéke elé tartoztak; inig Valkón egyedül a nagyobb seliesités volt azon ügy, melyre nézve Ítélni a vár janitora és a város bírája, voltak illetékesek. A városok nagyfokú szabadsága mellett tanúskodik azon körülmény, bogy a bíró még a város területén tartózkodé) idegenek felett is jogérvényes Ítéletet mondhatott'). Hány szabad királyi város volt ez utóbbi jog élvezetében, nem tudjuk; hogy azonban valamennyi nem részesült benne. Karakó és Chrapundorf példája mutatja, mint a hol az említett esetben a város bírája és az erdélyi vajda bíráskodtak lll-ik Endre idejében a városi polgárok azon vétségért is, melyet a város határain kívül követtek el, ha még elég korán városba menekülhettek, ennek bírája elébe állíttattak. Közvetlenül a király elé — a városi törvényszék mellőzésével — ügyét senki sem vihette; a kik ezt tették, mint a szabadság megvetői, kemény büntetéssel sújtottak. A fellebbezés a királyhoz, vagy a városokra nézve helyetteséhez, a tárnokmesterhez, történt; ilyenkor azonban nem az érdekelt panaszos félnek, hanem a bírónak, mint a fél képviselőjének, kellett a király előtt, megjelennie, s m g a kiváltságok általában csakis ez utóbbi megjelenését kívánják, Pozsony szabadalmában nemcsak a biró, de az esküdt polgárok megjelenése is említtetik :l). Azon okok, melyek a fellebbezést megengedhetővé vagy szükségessé tevék, a szerint, a mint. azokat majd a peres ügy fontos volta idézte elő, majd pedig a bírák szellemi és erkölcsi fogyatkozásaiból származtak, különbözők voltak. Korpona és Bábaszék szabadalmaiban az eldöntendő ügy fontos és bonyolódott volta4), Sopronéban a biró hanyagsága Nagy-Szombatéban hivatalában való járatlansága s a személye elleni gyűlöletB), a pesti vendégek s egyéb helyek kiváltságában pedig ilynemű s ezekhez hasonló körülmények által, mint : „ha a biró kellőképen igazságot nem szolgáltatna,“ vagy, „ha igazságot, szolgáltatni vonakodnék,“ látjuk a fellebbezés jogosultságát okadatolva A rendes fellebbezési fórumot, mint említőm, a királynak, vagy helyettesének, a tárnokmesternek, törvényszéke képezte s e tekintetben kivételt csak * * 3 4 5 6 ') „Qui omnes causas ipsorum indicabit exceptis, tribus articulis ...........quos Comes d e Ugoclia pro tempore eonstilutns una cum villico indicabit.“ Cod. dip]. V. 1. 177. 1. „Ut omnem causam..............effusionem tamen sanguinis non per se, sed per janit oréin castri possit indicare, cum quo indicium habeat commune.“ End. 434. I. 1. p. 2) E Cod. dipl. IV. 1. 133. 3) U J,ib. bosp. de Karakó et Cbrapundorf EudlicKernel 477 1. 4) „Si vero index ipsorum, inrati vel cives in reddenda instilia defecerint, non partes sed index et inrati ad nostram praesentiam evocentur.® Cod. dipl. VI. 1. 108. 5) „Si adeo gravis (merget questio inter ipsos..............ad nostrum specialiter accede re indicium teneantur.® End. 483 1.; „qui tam in causa sanguinis, quam vero in aliis causis...............nisi forte adeo ardua et notoria sit causa..................“ Cod. dipl. IV. 1. 330. 6 ) Cod. IV. 133. 'j „Sed si per ipsum debita iusticia alicui uon fuerit exhibita..............“ End. 4G7. 2 *
