Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1877
43 is követték, s a közös veszély elhárítására közös tanácskozásokat tartottak, ennek következtében pedig valóságos egyházi testületté tömörültek, mely később főnökül külön esperest is kapott. Első fönt említett összejövetelük Körmöczbányán 1558. szept. ‘22-től e hó végéig tartott; e közgyűlésben a znió-váraljai gyűlés határozatai fölött tanakodtak, melyeket az ott jelenlévő lelkészek nevében Simonis Bálint, radványi pap s zólyomi aldékán aláirt vala; ezek ellenében szept. 26-án saját meggyőződésüknek nyilt kifejezést adtak, s az ág. hitvallás szellemében fogalmazott, polemikus színezettel bíró nyilatkozatukban először a megigazulásról, az egyházról és a pápáról szólották, azután pedig részletes kérdésekre áttértek. Szükségesnek mondották, hogy a ki lel- készi hivatalt viselni akar, az illető politikai hatóságtól híványnyal és magaviseletére vonatkozó bizonyítványnyal ellátva Wittenbergbe vagy máshova utazzék, a hol az evangéliumnak tiszta tanai hirdettetnek, hogy magát ottan kéz feltevése által fölszenteltesse; elvetendőknek kijelentették az oly ünnepeket- szokásokat, szertartásokat, és papi teendőket, melyek különleges katholikus jelleggel bírnak; végre pedig a keresztelésről, úrvacsoráról, gyónásról, házasságról és a lelkészek ruházatáról szólották. A gyónást illetőleg helyeselték, ha a gyónók egyenkint. járulnak a paphoz, mivel így alaposabb tanításban és behatóbb intésben s megvigasz!altatásban részesülhetnek, ellenben szükségtelennek mondották, hogy a gyónók egyes bűneiket részletesen bevallják, kivéve azon esetet, ha a lelkész valakit valamely elpalástolt bűntett miatt meginteni akar. A házasságot a harmadik vérrokkonsági fokig tiltottnak nyilvánították s a nőtelenségi fogadás helyességét czáfolták -) * 2 sind unseres Theils ganz erbötig, was den Herrn von Rchemnitz und den andern ehrbaren Städten zur Erhaltung unserer christlichen Religion nützlich zu sein scheinen möchte, an uns mit Rath, That und Hilfe, so viel ihnen möglich, nichts mangeln zu lassen, denn wir einmal in der Religion und andern Sachen von den ehrbaren Städten nicht getrennt oder abgesondert sein wollen, sondern was Kure Herrschaften hierinnen sammt den Herrn von Scheinnitz, die den Primat haben, und uns erst das dritte Votum zusteht, bedenken und schüessen werden, wollen wir alsdann neben denselben alles das thun, heben und legen, was uns immer möglich sein wird“. V. 1. 1516, 10. sz. a. 1562, márcz. 4-én. — Más alkalommal megint a körinöczi tanács ezt irta a beszterczehányainak: „Darauf haben wir dem Archidiaconus keine andere Antwort geben, denn dass wir solches ohne Vorwissen der andern ehrbaren Stadt nit thun können, und wollen darob sein, dass wir sammt den andern Städten insgemein dem Herrn Bischof auf’s eheste eine Antwort wollen widerfahren lassen . . . . Wollen derhalben Eure Herrschaften die Sache, die da nit in Wind geschlagen oder aufgeschoben will sein, betrachten, dass die ehrbaren Stadt einträchtiglieh und gleichförmig in dieser Sachen der Religion vorgehen, wie denn in den Versandungen der ehrbaren Städt von jeher und allweg beschlossen ist, damit wir das liebe Wort Gottes zur Beförderung unserer Seligkeit zwischen uns erhalten mögen.“ V. 1. 316, 12. sz. a. 1562. márcz. 1-én. 2) Burins Micaeinek kiadatlan részében s a v. 1. 267, 53. sz. a. „Consultatio ministrorum evangelii in civitatibus montanis Cremnitziae congregatorum de articulis ab archiepiscopo strigonieusi Varalliae Thurotii propositis. — Agnoscamus ingentem iram dei adversus Pannoniam, quae non solum tyrannide turcica, hispanicis et liungarieis expilationibus, verum etiam horrendae idolomaniae instauratione punitur, ac sciamus, huic irae non tantum populi, sed etiam ministrorum ecclesiae peccata, securitatem, negligentiam et curiositatem occasionem praebuisse. Simul etiam oremus deum, ne totam iram suam accendat et in nos transfundat,
