Evangélikus 5 osztályú gimnázium, Besztercebánya, 1877
üry ekkor sem volt még eldöntve. — Midőn Glocknitzer Farkas és Rueb János tanácsosok a városnak előbb említett föliratával Iiécsben megjelentek, Oláh M. maga elé idéző s arra intő azokat, hogy ha Steger magaviseleté ellen panaszuk van, ezt terjeszszék lel hozzá, mivel ő annak igazi bírája; mire azok azt felelték, hogy Steger ellen nem akarnak pert indítani, hanem hogy Ó Felségéhez beterjesztett jelentésükkel csak pártfogói kötelességüknek akartak megfelelni, nehogy a szegények kárt szenvedjenek. Ekkor az érsek szemükre lobbanta', hogy prédikátoraikat az ő tudta s beleegyezése nélkül választották, s felszólító őket, hogy azokat megvizsgálás végett ő hozzá küldjék. A tanács nov. 17-én új feliratot intézett a királyhoz, melyben az érsek nyilatkozatára való vonatkozással kijelenté, hogy Stegerrel egyházi bíróság előtt nem fog perbe bocsátkozni, mivel az ispotály nem a városé, hanem () Felségéé, és mivel Steger, a ki adósságokkal túl van terhelve, a per költségeit meg nem téríthetné; ellenben a maga részéről arra kére Ó Felségét, hogy vádjainak s az általa állítandó tanúk vallomásainak kihallgatására bizottságot, kiküldeni kegyskedjék, melynek azután az egész ügyet eldöntés végett (3 Felsége elé terjesztenie kellene. E kérvény a szóban levő ügyben új fordulatot idézett elő; a király ugyanis a kérelmezett bizottságot vízkereszt napjára tettleg kiküldő, s azon kivid a beszterczebányai tanácsnak meghagyó, hogy Steger ellenőrzése végett e mellé külön ispotályi felügyelőt állítson. Ezt a tanács azonnal meg is tette; de Steger a melléje rendelt felügyelőt ignorálta, s úgy nyilatkozott, hogy miután mint pap világi hatóságnak nincs alávetve, a királyi bizottság előtt nem fog megjelenni s minden vizsgálatot meg fog hiúsítani; sőt tovább is ment s a tanácsot az esztergami érseki helyettesnél mint olyant bevádolá, mely jogkörének határain túlment, mi miatt a helyettes a tanácsot egyházi törvényszék elé idéző. A tanács kénytelen volt ugyan ezen idézésnek engedni, de követei által 1554. márcz. 1-én a helyettes s a többi egyházi bírák előtt oda nyilatkozott, hogy miután mint laikusokból álló testület egyházi bíróság alá nem tartozik, nem érzi magát arra lekötelezve, hogy Steger vádjára feleljen, s hogy ezt annál kevésbbé szándékozik tenni oly pillanatban, midőn a vádló oly vádlott szerepével bír, kinek ügye 0 Felségétől várja eldöntését '). Ezen nyilatkozattal az érseki helyettes nem volt megelégedve s kijelenté, hogy ha Steger vádpontjaira nem felelnek, megbízóik ellen a további jogi eljárásnak hely fog adatni. A városi követek megbízásuknak megfelelőleg további tárgyalásokba nem bocsátkoztak, hanem Becsbe utazván, márcz. fi-án az említett bizottság kiküldetését sürgették2); de az általuk benyújtott kérvény a királyi udvarnál nagy befolyással bíró klérus közbenlépése folytán el nem intéz tetett, hanem egyszerűen félretéve maradott. Azalatt az érseki helyettes által kitűzött második tárgyalási határnap elmúlt a nélkül, hogy a tanács követei Nagyszombatban megjelentek volna, s ekkor a nevezett törvényszék a beszterczebányai tanácsot a kath. egyházból való kirekesztetésre elitélé és ezen Ítéletet virágvasárnapján a nagyszombati, később pedig a pozsonyi 2 fi !) V. 1. 74. 4G. sz. a. 2) V. 1. 08, 0, sz. a,
