Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-07-01 / 1837. szám

____—. j uUUO 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal Levél a szerkesztőhöz Tisztelt Szerkesztő Munkástárs:— Nagyon sajnálom, hogy zavarom, de megint bajba jutottam és ilyenkor a régi jó szokásnak megfelelőleg a Szerkesztőhöz for­dulunk egy kis útbaigazításért. Ezúttal a bajt az okozza, hogy miután a gyorsan változó po­litikai irányok a cimeket is megváltoztatják, azt sem tudom már, hogy miképen címezzem levele- “ imet, avagy milyen címmel szól- litsam meg azon MAGYAR em­bertársaimat, akikkel valami dolgom támad, akár személye­sen, avagy akár csak levél ut­ján is. Különösen nagyon elve­szettnek érzem magam, ha a “gyengébb nemhez” tartozó em­bertársakról van szó. Mert, kérem szeretettel, ho­gyan szólítsam meg például Mrs. Zagyváit, ha MAGYARUL aka­rom címezni? Ha csak az mon­dom neki, “Hogy van Zagyvai­né?”, — hát ez az uriasszony faképnél hagy és azt mondja, hogy durva ember vagyok. Per­sze, mondhatnám igy is: “Hogy van, Zagyvainé lelkem?”, — ez­ért persze még jobban meghara­gudna. Aztán mehetnék tovább, adhatnám az asszonyság, tekin­tetes asszony és nagyságos asz- szony cimeket is. Ez utóbbi teljesen általános volt Magyarországon a háborút megelőzőleg, most azonban már divatját múlta, a többiek pedig egészen elkoptak. Az “elvtárs” és a “tagsárs" cimeket nem kí­vánják és nem is adják az “mi­nőknek”. De hát hogyan címe­zik őket mostanában ? Csak nem mondják nekik: Zagyvay VOLT- urnő, kérem szépen? Persze, nem csak az asszo­nyokkal, de a férfiak címzésével is nagy bajok vannak, nem csak Magyarországon, de még itt Ma- gyar-Amerikában is, mihelyt a Mr. and Mrs. vagy Miss jelző­ket elhagyva, magyar megszó­lítást akarunk alkalmazni. Látom, hogy a Bérmunkásnál az arra érdemeseket “munkás­tárnak mondják, akik pedig nem érdemelték ki ezen címet, azok csak Mr. (vagy Mrs.) marad­nak, de a politikai lapoknál már nagyobb bajok vannak. Azok­ban még gyakran látom a “hon­fitárs” címet, noha nagyon jól tudom, hogy igen sokan úgy vannak ezzel a címmel, mint én, mihelyt valaki honfitársnak szó­lít, azonnal a zsebemre teszem a kezem, mert nagy a gyanúm, hogy az illető be akar csapni. (Ez alól az egyetlen kivétel, amikor az ily megszólítást hasz­náló egyén nagyon tudatlan, de azt takarni akarja) v De nagy baj van az “elvtárs” megszólítással is, mert a min­denféle svindlerek ezt is annyi­ra kihasználták már üzleti ér­dekekre, hogy szinte bántólag hat ez a megszólítás is, Marad még a “tagtárs” meg a “daltárs” de ezek csak szükebb körre vo­natkoznak. Az egyik magyar újság igen akikkel dolga van, azok ember­társak s igy zápornak beillő zseniális módon rájött, hogy könnyek között emlékszik meg Zagyvái MAGYAR EMBER­TÁRS haláláról. Egy másik lap, amelyet nőknek Írnak, ugyan­csak ilyen zsenialitással Zagy­vay MAGYAR BARÁTUNK halála felett kesereg. Persze, akiben volt egy kis tisztesség, az HŰSÉGES OLVASÓNK Újjászervezik a külügyi hivatalt A KÜLÜGYI HIVATALBÓL NAGYON SOK TISZTVISELŐT eltávolították McCarthy barátainak befolyá­sára. — NEM SOK PÁLYÁZÓ VAN AZ ÜRES ÁLLÁSOKRA. volt, azzal szerzett magának ér­demeket az élethez s ehez a nagyszerű címhez. A Szabadság­nál, meg a Népszavánál megint másképpen van. Ott rájöttek, hogy még az elhaltak is “lako­sok”, azért azokban a nagy s jól fizetett hirdetésben, amikben megköszönik nekik, hogy meg­haltak, mindig igy írják: “Zagy­vay, Bridgeport, Conn, lakos.” Persze, ha az illetőnek valaha valahol nyomtatásban is megje­lent a neve, akkor már Zagyvay, VILÁGHÍRŰ HONFITÁRSUNK lesz belőle, — nem “honfitárs”, hanem honfitárSUNK, mert igy ránk is csepeg valami abból a fene nagy dicsőségből. Láthatja Szerkesztő Munkás­társ, hogy milyen alaposan átta­nulmányoztam ezt a kérdést, oly alaposan, hogy most már sem­mit sem értek hozzá. Azért ké­rem, írja meg, hogyan is kellene szóllitani azt a Zagy vayt ? Vagy méginkább a felesége “őnagy- ságát”? Udvarias Ember WASHINGTON ■— John Foster Dulles külügyminiszter be­jelentette, hogy a State Department alkalmazottainak számát hamarosan- növelni fogják és ugyanakkor az egész külügyi szol­gálatot újjá fogják szervezni. Dulles szerint körülbelül 2300 uj tisztviselőre van szüksége a külügyi hivatalnak. Beavatott újságírók állítása szerint ezen újjászervezést szük­ségessé tette az, hogy a State' “ Department számos igen ma- ’ gasrangu tisztvislője inkább te­kintette Joe McCarthy szená­tort a főnökének, mint Dulles külügyminisztert. Ezen McCar­thy barátok közé tartozik Scott McLeod helyettes titkár is, aki ezelőtt az adminisztratív ügye­ket intézte, de ez év elejétől szá­most munkakörétől megfosztot­ták. McLeodnak a McCarthyval való szoros baráti viszonya sok kritikára adott okot a nagyszá­jú szenátor már nem csak a kommunistákat, de Dullest, sőt még Eisenhowert is támadni kezdte. Előzőleg azonban McLe­od vezetése alatt a Department alantasabb tisztviselőit annyira zaklatták a hűség vizsgálatok­kal, hogy igen sokan otthagyták állásukat. Viszont a megürese­AFL—CIO EGYEZSÉG WASHINGTON — Hosszas tárgyalások után az AFL és CIO szakszervezetek vezetői végre aláírták az úgynevezett “No-raiding” egyezséget. A CIO teljes egészében elfogadta az egyezséget, az AFL-hez tartozó szervezetek némelyike azonban megtagadta annak elfogadását. A két szakszervezet vezetőinek állítása szerint az egyezség kö­rülbelül 10 millió zervezett mun­kásra vonatkozik. George Me- any, valamint Walter Reuther, az AFL, illetőleg a CIO elnöke úgy vélik, hogy ezen szerződés aláírása fontos lépés volt a két nagy szakszervezet egyesítésé­hez. UTÓLAGOS BÉREMELÉS LA PAZ, Bolivia — A bolí­viai Nemzeti Munkás Törvény­szék az ón bányászoknak 397 millió bolivianos ($2,000,000) utólagos béremelést Ítélt meg azon alkalomból, hogy az ón­bányákat kisajátították. Ezt a fizetésemelést a bányászok uni- onja már három éve követeli. dett állásokra jelentkezőket is annyira éles vizsgálatnak tették ki, hogy azok inkább visszavon­ták a pályázatukat. A Department of State kere­tében olyan nagy a tisztviselő hi­ány, hogy a nemrégiben kineve­zett Henry M. Wriston bizott­ság uj tisztviselők kiképzését ajánlotta. Ezt a kiképzést már az egyetemeken kell megkezdeni, — a bizottság ajánlata szerint — és azért Dulles 2 millió dol­lárt fog kérni a kongresszustól erre a célra. A State Department újjászer­vezését egyébiránt Charles E. Saltzman, volt new yorki ban­kárra bízták, igy bizonyos, hogy az újjászervezett külügyi hiva­tal teljes mértékben védeni fog­ja a bankárok és egyéb üzlet­emberek érdekeit. Jobb időket várnak A HIVATALOS GAZDASÁGI TANÁCSADÓ JOBB IDŐKET JÓSOL AZ ÜZLETEMBEREKNEK. — A MUNKANÉLKÜLIEK SZAMA MÉG MINDIG NEM MUTAT APADAST. WASHINGTON — Az Eisenhower adminisztráció gazdasági tanácsa, amelynek elnöke Dr. Arthur F. Burns egyetemi tanár, az amerikai üzletvilág részére jobb időket jósól, mert adataik szerint a múlt hóban már megszűnt a munkanélküliek számának emelkedése. Eddig ugyanis a munkanélküliek száma hónapról-hónapra emelkedett, május hónapban -----------------------------------------­azonban ez az emelkedés meg­állt. Valójában nem apadt a munkanélküliek száma, csak ép­pen nem emelkedett tovább, amit a gazdasági szakértők olyan jó dolognak tartanak, hogy örven­dezve jelentették a közönség­nek. Az igaz, — jegyzik meg a szakértők, — hogy május hó­napban minden évben több mun­kást foglalkoztatnak, mint az előző hónapokban. így ez az “ör­vendetes” jelenség még nem je­lenti az újabb ipari fellendülést, valamint az sem, hogy a mun­kanélküli segélyt is csak 1,960,- 000 ember vette fel májusban, valamivel kevesebb, mint az elő­ző hónapban. Dr. Burns “örvendetes” jelen­tésével az Eisenhower adminisz­tráció igazoltatni akarja azt, hogy a gazdasági pangás elke­rülésére eddig még semmi intéz­kedést sem tettek. A szakszer­vezetek, — különösen a CIO, amelynek több százezer tagja van a munkanélküliek listáján, — nagyon erélyesen követelik az adminisztrációtól a pangás további fejlődését célzó intézke­déseket, amiket azonban a Dr. Burns jelentésére támaszkodva megtagadtak eddig. Eisenhower ugyan még feb­ruárban kijelentette, hogy ha a munkanélküliség emelkedni fog márciusban és áprilisban, majd csinálnak valamit. Miután az a Los Angeles — Az előválasz­tások legfigyelemre méltóbb eredménye az, hogy a hírhedt vörösfaló és antiszemita féreg­politikus, Jack B. Tenney csúfo­san kibukott. Ez a véresszáju senki szervezte meg a califomiai “Amerika-ellenes” bizottságot s demagógiában még Joe McCar- thyt is felülmúlta. Egyébiránt most már felcsapott McCarthy California képviselőjének és azt hirdette, hogy azt a szájhőst száz százalékosan támogatja. A californiai szavazók azonban a szó szoros értelmében kirúgták, amikor helyette egy eddig egé­szen ismeretlen asszonyt, Mrs. Mildred Youngert jelölték. “valami" elmaradt, most a mu­lasztást ezen kedvező jelentéssel igyekeznek igazolni. Ez a jelentés természetesen nem vette számításba a munka- nélküliek^ tényleges számát, amely állítólag 4 mülió körül van s amely az iskolákat elha­gyó ifjúsággal alaposan megT duzzad még ebben a hónapban. Azonban valószínűleg igaza lehet a jelentésnek abban, hogy az “üzletvilágra” jobb idők vár­nak. A második világháború ki­törése óta az amerikai üzleti ér­dekeltségnek nem volt oka pa­naszra. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK junius 30-ig: Daisy Sammons, Elsinore _ 1 A. Tchoma, Elsinore ______ 1 J. Bodnár, Bridgeport........... 1 Mary Mayer, Phila ............... 1 J. Szalai, So. Bend ________ l A. Kosár, Wheeling............... l Mrs. P. Molnár, L. Angeles .. 1 J. Hegyi, Cleveland_______ 1 T. Kun, Los Angeles............. l F. Kő, Clifton......................... 2 J. Vizi, Akron......................... y L. Lefkovits, Cleveland____ 1 J. Kanchár, Bay City _____ l J. Schneider, Detroit______ 1 Julia Bécsi, Phüa ................... 2 A. Kucher, Valencia __ i L. Fishbein, New York ......... i

Next

/
Oldalképek
Tartalom