Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-07-01 / 1837. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1954. Julius jl. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL ANYA NEM VOLT, DE ÉLE­TET ADOTT Egy februári napon a szokott­nál jobban fújt a szél, hordta a havat. Korbanicz Jánosné, a Rá­kospalotai Kötöttárugyár kony­hájának vezetője is dideregve húzta össze magán a köpenyét, amikor átszaladt a gyárudvaron a portásfülkéhez. Telefonálni akart, de még belépni is alig tu­dott az izgatottan ki- be szalad­gáló emberektől, akik kétségbe­esetten keresték a Vöröskereszt titkárát. Korbaniczné a nagy izgalom­ban elfelejtette, miért is jött, és odafordult az asztal mellett ál­ló, zokogó asszonyhoz: — Mi baj kedves? Mi történt? Még erősebb zokogás volt a válasz. Majd hárman, négyen is mondták: a kisgyermeke eszmé­letlen, váradóra lenne szükség. — Hol a gyermek ? — kérdez­te Korbaniczné és feleletet sem várva, hozzáttte: — Nyugodjon meg kedves és várjon rám. Csak veszem a ka­bátom, azonnal itt leszek . . . s máris átszaladt az udvaron, on­nan kiáltottam még: én a nul­lás vércsoportba tartozom, már­is jövök . . . A fehér mentőautóban jutott újra eszébe: milyen jó is, hogy “nullás” vagyok, bárkinek ad­hatok vért ... A kocsi ablakát verte a hó, bent ült az anya, ölébe a nyolchónapos kisleánya, falfehéren, kis szive éppen, hogy dolgozott ... A hordágyon há­rom nagyobb gyermek ült, a kis betek testvérei . . . ... A hófehér szobában erős éterszag terjengett. A pici Ju­rányi Márta az asztalon feküdt, mozdulatlanul. Fehérköpenyes orvosok lesték, felváltva^ hall­gatták szívverését, s a vékony erecskékben néhány perc múlva megkezdődött a harc . . . Kor­banicz néni egészséges vörös vérsejtjei csatába fogtak a ka­nyaró kórokkozóival. Küzdött, viaskodott az életet adó vér a halállal. S ott a három testvér is. Egymásután kaptak védőol­tást. Korbanicz néni vérsavójá­ból. Negyedóra múlva már men­tek haza. Marika meg ott ma­radt a kórházban. A városra leszállt a korai al­kony. Vájjon, mit hoz az éjsza­ka? Ez forgott Jurányiné fejé­ben is, amikor elbúcsúzott Kor- banicznétól. — Köszönöm ... és még hal­kabban kérdezte . . . Mit gon­dol, meggyógyul? — Ne féljen, Jurányiné . . . Meggyógyul . . . Aludjon nyu­godtan. De Korbaniczné sem aludt ezen az éjszakán . . . Hat órakor reggel bent volt az üzemben és felhívta a Lász- ló-korház csecsemőosztályát. — Igen, Jurányi Márta . . . — A kanyarós, aki vért ka­pott? ... Jól van kismama, túl van a krízisen . . . Kismama! Ezt mondták neki, ezt mondták! Lassan letette a kagylót és tűnődve nézett ma­ga elé . . . Kismama! Ez volt a tizenhetedik eset, amikor Korbaniczné vért adott. Először hat évvel ezelőtt. Saját húgát, Soós Károlyné három- gyermekes anyát mentette meg. Csaknem utolsó pillanatban adott vért, egy teljes litert. Az­óta húgának már negyedik gyer­meke is van, s egészséges, akár a makk. Életmentő, áldozatkész munkájáért Korbanicznét a “Kiváló véradó” éremmel tün­tette ki a Magyar Vöröskereszt. Huszonöt év óta asszony. De sokszor volt szomorú, hogy nin­csen gyermeke. Mégsem boldog­talan: egészségüket visszanyert kislányok, kisfiúk, felnőtt dol­gozók hálája és szeretete kiséri Anya nem volt — de sok életet adott vissza. TERVEZŐMÉRNÖKÖK TÍZ­MILLIÓS MEGTAKARÍTÁSA. A 2-es számú Iparterv mér­nökei a mezőgazdasági épületek tervezésénél több mint tízmillió forint megtakarítást értek el, emellett egy hónappal megrövi­dítették húsz gépállomás tervei­nek elkészítését. A tervezőmér­nökök húszezer forint jutalom­ban részesültek. ORSZÁGSZERTE ÜNNEPEL­TÉK A NEMZETKÖZI GYER­MEKNAPOT Népünk egyik kedves ünnepe­ként tartja számon a nemzetkö­zi gyermeknapot. Május 30-án az ország minden részébep meg­ünnepelték e szép napot. Budapesten zenés ébresztő üdvözölte a gyermekeket. A Molotov-téri hajóállomásról tiz órakor indult 850 gyermekkel két és félórás kirándulásra egy felvirágozott hajó, amelyet fél­óra múlva másik követett, en­nek fedélzetén a szolnokmegyei mesterszállási általános iskola szülői munkaközössége a nem­zetközi gyermeknapra Budapest­re küldte szórakozni a gyerme­keket. “Gyermekparadicsommá” vál­tozott e napon a Vidám Park gyermekparkja. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége 50.000 jegyet osztott ki a gyermekek­nek, hogy részesülhessenek a különféle szórakozásokból. Sok látogatója volt az Állatkertnek is. Debrecenben a központi kul­túrotthon nagytermét ezer vö- rösnyakkendős gyermek népesí­tette be. Szendi Sándorné, az uttörőház vezetője üdvözölte a kis vendégeket, majd kiosztot­ták az ajándékokat, képesköny­vet, cukrot és mézeskalácsot. Szegeden is zenés ébresztővel kezdődött a nap. A Fáklya film­színházban csaknem kétezer gyermek gyönyörködött az in­gyenes filmelőadásban. Ünnep­ségek, előadások voltak a többi között Győrött, Pécsett, Kapos­várott, Kecskeméten és Baján is. A Növényvédelmi Kutató In­tézet az amerikai fehér szövő­lepke elleni védekezés fejleszté­sére, és a szövőlepkék életkörül­ményeinek kutatására a Nyír­egyháza melletti Sóstó-fürdőn laboratóriumot rendezett be. A veszélyes kártevő teljes életme­netének felkutatása mellett nem csak a szövőlepke ellen alkal­mazható mechanikai és vegysze­res védekezés módszereit tanul­mányozzák a kutatók, hanem igyekeznek kidolgozni a bioló­giai védekezést. A legjobb somogyi kulturcso- portok a nyár folyamán rend­szeresen felkeresik a balaton- parti üdülőket. Balatoni körút­ra készülődik többek között a hires buzsáki- és karádi népi együttes, továbbá az ugyancsak országosan ismert lakócsai dél­szláv és a szuloki német népi együttes. A Hajdúsági gyógyszertárban hosszabb ideje kísérleteznek, hogy a penicillin-gyártásnál nyert melléktermékekből állat­tápszert állítsanak elő. A dolgo­zók — a III. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukhoz híven — hétfőn megkezdték a tápszer nagyüzemi gyártását. A Felsőrákosi Ságvári terme­lőszövetkezetben uj öntözőtele­pet létesítenek 40 holdon. A csa­tornákat már építik. Az öntözé­ses termesztéssel lehetővé válik á cukorrépa és a zöldség ter­méshozamának jelentős emelé­se. Veszprémben korszerűsítik a színházat és szabadtéri színpa­dot építenek. A színház uj für­dőberendezést és korszerű szín­padot kap. A színház melletti parkban épül a hatalmas sza­badtéri színpad, amely filmve­títésre is alkalmas lesz. A tokodi üveggyár uj csar­nokának építése gyors ütemben halad. Az építkezés dolgozói fel­ajánlották, hogy április 30 he­lyett április 4-re befejezik az utolsó munkálatokat is. A kuncsorbai Vörös Október termelőszövetkezet tagjai az idén 60 holdon termelnek rost­kendert, 30 holdon olajmagot és 15 holdon cukorrépamagot. Csupán a szerződött növények termesztéséből mintegy 200.000 forint jövedelemre tesz szert a szövetkezet. A Nagykanizsai Üveggyár oly laboratóriumi és híradástechni­kai célra szükséges üvegeket gyárt, amelyek vetekednek az eddig külföldről behozott üveg minőségével. A gyár rövidesen hőálló üveggyártásunk büszke­ségévé válik. Uj üzemrészben felépült hazánk egyik legkor­szerűbb üvegolvasztó kemencé­je, amelyben megkezdték a kí­sérleti munkát és az üzemi la­boratóriumokhoz szükséges fel­szerelés már el is készült. Bázakerettyén uj, hatkemen- cés sütőüzem kezdte meg műkö­dését. A korszerűen felszerelt péküzemben naponta 80-100 má­zsa kenyeret sütnek. Ezzel meg­javul a közeli olajvidék dolgo­zóinak kenyérellátása» Sztalinvárosban korszerűen berendezett szálloda nyílik meg rövidesen. Az uj szálloda száz szobájában 250 férőhely lesz. Vas megyében a nemzetiségi községek népkönyvtárai évről évre bővülnek. Tavaly ősszel a német nemzetiségű községek né­metnyelvű könyveket, regénye­ket stb kaptak. Idén a kong­resszusi hét alatt Vas megye valamennyi délszláv nemzetisé­gű községének népkönyvtára délszláv elbeszéléseket, verse­ket, regényrészieteket, riporto­kat tartalmazó antológiát ka­pott. Kaposvár is bekapcsolódik a belföldi légiforgalomba. A repü­lőtér építkezése már befejezés­hez közeledik, előreláthatólag a nyár folyamán átadják ren­deltetésének. Kaposvárról Buda­pestre egy és háromnegyed óra alatt lehet eljutni. Hévizén a nyári idény kezde­tén uj gyógyfürdőket helyeznek üzembe. Többmillió forintos be­ruházással fejlesztik a reuma­kórházat és a hozzátartozó tó­fürdőt. Szőnyegház nyílt Békéscsa­bán május 8-án. A népi iparmű­vészet uj fellegvárát a Békés­csabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet avatja, amely 1951- ben alakult tizenöt fővel. A szö­vetkezetnek ma már 400 tagja van, kivitelre gyártott gyapjú torontáli szőnyegeit s egyéb ké­szítményeit minden külföldi or­szágban ismerik. Miskolcon a dolgozók kérésé­re uj, 700 személyt befogadó ar­tista varietét és kamaraszínhá­zat létesítenek. Az uj színház az őszi évadban nyitja meg kapuit. A pásztói állami gazdaságban nagyszabású lóversenyt rendez­tek azzal a céllal, hogy felkutas­sák, kiválasszák a tenyésztésre legalkalmasabb lovakat. ELVIN YILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosuiása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer keretét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom