Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)
1954-09-01 / 1841. szám
MAGYAR NYELVtí LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGALATABAN fMS Ent*red “ »««*nd-cURa matter at the .‘őst Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March 3. 1879 VOL. XII. ÉVFOLYAM Zc ^ CLEVELAND, 1954 SEPT. 1. NO. 1841 SZAM Bérlevágásokat kezdtek AZ AUTOMOBIL IPARBAN MEGINDÍTOTTÁK A BÉRLEVÁ- SOKAT. — LEZÁRÁSSAL IJESZTGETIK A SZAKSZERVETET. — A SZERVEZETT ERŐ LETÖRÉSÉNEK UJ MÓDSZERE SOUTH BEND, IND. — Az ország kereskedelmi sajtója szerfelett nagy örömmel adta a közönség tudtára, hogy a Stude- baker Company alkalmazottai elfogadták a társulat által ajánlott uj szerződést ,amely a 11,000 munkás munkabérét 10-15 százalékkal lejebb szállítja. A Studebaker Co. éppen úgy, mint május hóban a Willis Motor Co. is tette, azt mondotta az alkalmazottainak, hogy a jelenlegi bérek mellett képtelen versenyezni a három nagy automobil társulattal és ha a munkások nem fogadják el a bérlevágást, akkor lezárják a gyárat. A CIO-hoz tartozó Automobil Workers Union 5-ös számú lokálja elfogadta az érvelést és mint a Willis Co. esetében, belementek a bérlevágásba. A bérlevágás után a Studebaker és a Packard kompániák bejelentették, hogy egyesülnek. Ugyanígy csinált a Willis Co. is, amely viszont a Kaiser Compá- niával társult. Nyilvánvaló, hogy az automobil iparban a munkáltatók megindították a bérlevágási folyamatot, amely a szervezetek teljes szétrombolásához vezethet. Mert a Studebaker és a Willis társulatok nem fizetik meg az általános union béreket, a Ford, a General Motors és Chrysler sem fogja megfizetni, mire a kisebb kompániák megint kezdik élőiről a panaszt, hogy azonos munkabér mellett nem tudnak versenyezni a nagyokkal. A szakszervezetek megtörésére ez a legújabb módszer, amit a szakszervezeti vezérek vagy nem látnak, vagy képtelenek harcolni ellene. A leszállított munkabérekkel esik a munkások vásárló képessége és kevesebb automobilt tudnak vásárolni ,ami újabb lezárásokat eredményez. Ha az automobil ipar munkásai nem lesznek résen, hamarosan el fogják veszíteni a nagy harcok árán kivívott magasabb béreket és jobb munkaviszonyokat. Nagy sztrájkok Németországban NYUGATNÉMETORSZAGBAN ÁLTALÁNOS A MUNKÁSOK ELÉGEDETLENSÉGE. — NAGY SZTRÁJKOK SZÁMOS IPARBAN. — TÖBB MINT EGY MILLIÓ MUNKÁS KÖVETEL AZONNALI BÉREMELÉST. FRANFURT —Húsz ev óta ez az első eset, hogy Németországban a munkások bérharcot mertek indítani. Németország munkásait előbb a Hitler uralom rakta béklyóba, a háború alatt pedig úgy elpusztultak a gyárak és azzal egyetemben a német ipar, hogy nem volt alkalom bérmozgalmakra, még kevésbé sztrájkokra. A német munkásság éppen úgy, mint a többi háborús ország munkásai, éhezve, fázva, rongyosan újra felépítették a nyugatnémetországi gyárakat, de amikor megindult a munka, az egyetlen cél a tulajdonosok profitjának kitermelése lett. Az amerikai védnökség alatt gyorsan kifejlesztett iparok irányításához a munkásoknak egyetlen szavuk sincs és igy az éhbérek meg a nehéz munkaviszonyok továbbra is megmaradtak. Ugylátszik, hogy Nyugatnémetország munkásai is megunták a nagymérvű kizsákmányolást, mert a tőkés sajtó jelentése szerint több mint egy millió ember követel 10-15 százalékos béremelést. Ezek között legmilitánsabbak a fémmunkások, különösen a villamos készülékek gyártói. Ezek óránként 12 pfenning (3.2 cent) bér javítást követelnek s mert nem kapták meg, sztrájkba mentek. A sztrájk Bajorország több városában véres- tüntetéshez vezetett. A fémmunkásokon kivül bérmozgalmat indítottak a közszolgálati alkalmazottak, az állami alkalmazottak, a Ruhr vidék bányászai, stb. Az utóbbi pár év alatt a német szakszervezetek megerősödtek és igy az egész német nép nagy érdeklődéssel kiséri ezen bérmozgalmakat. A közalkalmazottak országos szervezetének (Folytatás a 7-i koldalop) HIRSZEMLE hírek, amiket ÉRDEMES TUDOMÁSUL VENNI Washington — Charles Spor- kin, philadelphiai épitő-kontrak- tor, — egyike azon vállalkozóknak, akik az FHA (Federal Housing Act) ügyes kihasználásával, de azért TÖRVÉNYES KERETEKBEN óriási vagyont harácsolt össze, — fellépett képviselőjelöltnek, mert mint mondja, most már annyi tapasztalata van, hogy véget tudna vetni az FHA csalásoknak. Az FHA törvényes kijátszásával William J. Levit Long Is- landon például pár ezer dollár befektetéssel 11 millió dollár porfitot keresett; Alfred Gross 90,000 dollár befektetéssel 6 millió dollár profitot könyvelt el. Egy angol állampolgár, Joseph L. Maged 6000 dolláros befektetéssel 672,000 dollár profitot szerzett és megsértődve ment haza, amikor azt mondották neki, hogy az ilyesmi erkölcstelen profitzsarolás. Charles Sporkin, aki maga is igen nagy összeget szerzett az FHA kijátszásával, most hivatottnak tartja magát, hogy ennek a “skandalumnak” véget vessen, — mint mondotta. — Tipikus amerikai szellem. Hollywood — A Warner Brothers film cég ajánlatot tett annak a francia ápolónőnek, aki azon bátorságával és hivatásához tanúsított odaadó szolgálatával amit a Dien Bien Phu erőd ostrománál mutatott, barát és ellenség tiszteletét és elismerését nyerte el, hogy az igy nyert hírnevét a filmiparon keresztül kamatoztassa. Ez a cég ugyanis hajlandó lenne Miss Genevieve Galard-Terraube élettörténetét filmen bemutatni úgy, hogy a főszerepet maga az ápolónő ját- sza meg, amelyen állitólag több százzer dollárt kereshetne. Miss Galard-Terraube ezt a tipikusan amerikai ajánlatot visszautasította. Vatikán-város — A Vatikán hivatalos lapja, L’Osservatore Romano vezércikkben inti meg a délamerikai katolikus országokat attól, hogy Jugoszláviával kereskedelmi egyzséget kössenek addig, amig az szabadon nem bocsátja az árulásért börtönbe dobott Stepinac kardinálist. Jugoszlávia kereskedelmi delegációt küldött Chile, Uruguay és más délamerikai államokba. A Vatikán ezen delegáció munkáját igyekszik megakadályozni. — És mégis azt hirdetik, hogy a Katolikus Egyház nem avatkozik bele más államok politikai ügyeibe. London — A Reuther hírszolgáltató vállalat jelentése szerint Stalingrádtól nem mesz- sze a Volga Steppe (fensik) több helyén újabb olaj forrásokra akadtak. Több mint egy tucat uj olajkút máris működésben van. Washington — Az alsóház költségvetési bizottsága 13 százalékkal (c. 812 millió) szállította le a külföldi segély összegét. A bizottság nem hajlandó több pénzt adni a Harold Stassen által vezetett Foreign Operation Administration (FOA) kezébe. New York — A kereskedelmi sajtó nagy dolgot igyekszik csinálni abból, hogy a katolikus egyház megtagadta az egyházi temetést a hirtelen elhunyt Vito Marcantonio, volt képviselőtől, akit radikális nézetei miatt kommunistának, vagy kommunistákkal szimpatizálónak tartottak. Az 51 éves Marcntonio, aki független programmal újból fellépett jelöltnek a régi kerületében, szívbaj következtében ösz- szeesett az utcán s pár perc alatt meghalt. A családja ugylátszik, hogy egyházi temetést akar rendezni, — ami ellen a mindig radikális gondolkozásu Marcantonio már nem tiltakozhatott — s az Egyház most ezzel a “szörnyű” büntetéssel dicsekszik s csap propagandát. Chicago — A Comiskey parkban játszott baseball játékot meglátogató Joe McCarthy demagóg szenátort a közönség olyan “boo-boo” kiáltással fogadta, hogy a rendőrök egész hada vette körül attól tartva, hogy a nagy boo-ozás után esetleg tettlegesen is bántalmazni fogják a kiváló pay-triotát. Madras, India — (Reuters) A Madrastól 60 mérföldnyire fekvő Triumalai templom Vishnu nevű főistene uj arany kezet kapott. Vishnu istennek négy keze van, ezek közül egyik az “égi kéz”, amellyel áldást oszt. Ezen “áldó” kezet most aranyból csinálták, 11 font tiszta aranyat használtak fel rá. Az arany kezet 2144 gyémántkő, 97 emerald és 212 rubi díszíti. — A hinduk állitólag már nem hisznek a babonában, hátha még hinnének.
