Bérmunkás, 1954. július-október (41. évfolyam, 1837-1850. szám)

1954-08-01 / 1839. szám

MAGYAR NYELVtí LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGALATABAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March 3, 1879 VOL. XLI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1954 AUG. 1 NO. 1839 SZÄM Indokínai fegyverszünet A HÁBORÚS USZÍTOK VERESÉGÉT JELENTI AZ INDOKÍ­NÁBAN KÖTÖTT FEGYVERSZÜNET. — A FRANCIA NÉP NEM BÍRTA TOVÁBB A HÁBORÚ TERHEIT GENF — Több héten át tartó tanácskozás után és az ame­rikai delegáció minden erőlködése dacára is az indokinai háború­ban érdekelt 9 nemzet delegátusai aláírták a fegyverszünetet el­rendelő egyezséget. Ezen egyezség legfontosabb pontja az, hogy visszavonják a francia csapatokat Vietnam azon részéből, amely a 17 szélességi fokon felül (északra) esik, igy tehát a függetlenné let uj államhoz fog tartozni az ország két legnagyobb városa, Hanoi és Haipong is. Az egyezség másik pontja La­os és Cambodia államok helyze­tét szabja meg. Ezen államok nem vehetnek részt az Amerika által tervezett “anti-kommunis- ta” szövetségekben. Az egyez­ség egy másik pontja kimondja, hogy két éven belül mindezen ál­lamokban szabad választásokat fognak tartani és igy a nép ma­ga fogja elhatározni, hogy mi­lyen kormányformát akarnak. A fegyverszünet betartása felett India, Lengyelország és Kana­da által szolgáltatott csapatok fognak felügyelni. Amíg ez a fegyverszünet nagy szomorúságot okozott Washing­tonban, mert azt az egész vilá­gon a Dulles által irányított kül­politika vereségének tekintik, addig Franciaországban igen HIRSZEMLE hírek, amiket ÉRDEMES TUDOMÁSUL VENNI nagy örömmel fogadták a hirt. A francia nép ugyanis már nem bírta a 8 év óta folyó háború terheit még úgy sem, hogy az Egyesült Államok fedezte an­nak egy részét. Ez a háború Franciaország­ban mindig népszerűtlen volt, törvény hoztak arra, hogy oda nem is küldhették rendes (beso­rozott) katonaságot, hanem az idegen légiót és “önkénteseket”. A francia nép most reméli, hogy szabadulván ezen háború nagy terheitől, valamivel emelni lehet majd a megélhetési szín­vonalat. Ezért Pierre Mendes France miniszterelnök kormá­nya megerősödött, miután a fegyverszünetet a beígért időre valóban létrehozta. Washington hivatalos vélemé­nyét Wilson honvédelmi minisz­ter igy fejezte ki: “Be kell val­lanunk, nem hozott örömet ré­szünkre!” Washington — Régi amerikai tradíció, hogy az országos mé­retű közügyekben képviselettel nem biró kisebbségi csoportok véleményeiket a Fehérház elé rendelt piketekkel hozzák a kö­zönség tudomására. A túlzó ha­zafiak most törvényjavaslatot terjesztettek be a Fehérház előt­ti piketelés eltiltására. A szenátus District of Colum­bia Bizottságában Wayne Morse (Ind. Or.) és Neele (D. W. Va.) szenátorok megakadályozták a javaslat továbbvitelét. Szenátor Morse ezen szavakkal jellemez­te a javaslatot: “Ez a javaslat a rendőr-állam metódust akar­ja meghonosítani az Egyesült Államokban, amihez én hozzá nem járulhatok.” Peiping — A Peiping rádió le­adása szerint a Kínai Népköz- társaság már több mint 50 ál­lammal kötött kereskedelmi szerződést dacára azon erőki­fejtésnek, amit az amerikai kor­mány mutat a kínai külkereske­delem megfojtására. Ezen rádió leadás szerint az elmúlt évben az Angliával foly­tatott kereskedelem háromszo­rosára emelkedett, Franciaor­szággal pedig megduplázódott. Sőt mi több, — mondja ez a rá­dió jelentés, — még az Egye­sült Államokkal folyó kereske­delem sem szűnt meg teljesen. Becs — A 28 éves Friedrich Karasek olyan kitűnő 1000 shil- linges ($40) bankjegyeket fes­tett, hogy azokat a kereskedők elfogadták eredeti pénz gya­nánt. Most a bíróság azon töp­reng, hogy ez a Karasek nagy­szerű festőmüvész-e, avagy csak pénzhamisító ? Los Angeles — A Civil Defen­se próbanapján 5000 polgári lé­nálta eddig a maga elé idézett több száz ártatlan ember ügyé­ben. Annyi azonban nyilvános­ságra jutott, hogy Surin 1951- ben hamis adatokat nyújtott be az FBI-nak, azért dobták ki, de ezt elhallgatta, amikor Joe szol­gálatába állt. Egyébiránt szenátor Flanders aki követeli, hogy a szenátus vizsgálja ki a Joe McCarthy el­len emelt csalási vádakat, öröm­mel fogadta a McCarthy bizott­ságban folyó marakodás híreit, de kijelentette, hogy azért for­szírozni fogja a Joe csalásainak kivizsgálását is. giőr leste az eget órákhosszán át, hogy jelentsék az ellenséges bombázó gépek közeledtét. A próba eredménye minden vára­kozást felülmúló sikert hozott. Ellenséges gépeket ugyan nem láttak a légiőrök, de másnap 5000 ember dicsekedett — vagy panaszkodott a nyakfájásával. New York — Az American Civil Liberties Union (ACLU) figyelmezteti az amerikai népet, hogy a kongresszus elé vitt azon törvényjavaslat, amely a védelmi iparokból eliminálni akarja a “biztonsági kockázat­tal” (security risk) bélyegzett alkalmazottakat, olyan hatal­mat fog adni a munkáltatók ke­zébe, hogy kidobhatják munká­ból mindazon alkalmazottakat, akik a munkaviszonyok vagy a munkabérek javítását kérik. Az ACLU szerint ez a javaslat, ha keresztülmegy, a szakszerveze­tek teljes megtöréséhez vezet­het. — A szakszervezetek csak most kezdik észrevenni, hogy hová vezetett az általuk kez­dett kommunista ellenes hajsza. London — Az angol tudósok azon bizottsága, amely azt vizs­gálja, hogy mi okozta a Comet nevű nagy repülőgépnek széte­sését, közzétette jelentését. Már eddig 4 ilyen Commet gép esett szét, vagy robbant fel, 99 ember életét pusztította el. Ez a bizott­ság mésfél millió dollár költség­gel épített nagy tartályban vég­zett kísérletek után arra az ered­ményre jutott, hogy a fémek bizonyos erő hatása alatt “kifá­radnak,” a szemcsék meglazul­nak és szétesnek. A belső nagy nyomás alatt álló Comet gép anyagán bizonyos idő múltán erőt vett a “fém-kimerülés” és az okozta a szerencsétlenséget. Bonn — Konrad Adenauer, Nyugatnémetország kancellárja megfenyegette Franciaországot, hogy a német hadsereget kiépí­tik még akkor is, ha Franciaor­szág nem fogja jóváhagyni az európai védelmi (EDC) hadse­reget, amelynek a német haderő csak integriális része lenne. A franciák nagy többsége még mindig ellenszenvei nézi a németek újból való felfegyver­zését, amit most már az ameri­kai kormány követel nagyon erélyesen. Erre a követelésre támaszkodva a németek most úgy vélik, hogy a franciák ellen­zése dacára is újból kiépíthetik a német militarizmust. Egymást marja a McCarthy banda KORLÁTOZZÁK A DEMAGÓG SZENÁTOR HATALMAT. — kiszorították roy cohnt, a főügyészt. — megbiz­HATLAN EMBEREK McCARTHY TITKOS ÜGYNÖKEI KÖZT. WASHINGTON — Az a szenátusi vizsgáló bizottság, amely a demagóg Joe McCarthy elnöklete alatt a boszorkány üldözések­kel tette magát hírhedtté, most egymást marja. A bizottság 7 tagból áll, — 3 demokrata és 4 republikánus szenátorból. McCar­thy azonban mindegyiket háttérbe szorította s egyedül rendezte hírhedt vizsgálatait. A bizottság demokrata tagjai már régen megsokalták ezt a dolgot, kivo- ®--------------------------------------— nultak a bizottság üléséről, de ' miután kisebbségben voltak, semmit sem tehettek. Most aztán az Army-val ren­dezett nagy cirkusz idején sze­nátor Potter (R.) is ellene for­dult és igy keresztülvitték, hogy el kell csapni a bizottság hírhedt főügyészét, Roy Cohnt, továbbá Donald A. Surine és Thomas La- Venia ügynököket. Cohn, aki idejében értesült arról, hogy Joe McCarthy elve­szítette a többséget, beadta az ÖNKÉNTES lemondását azt ál­lítva, hogy a kommunisták ás- kálódása következtében már nem végezhet hasznot munkát. Mint McCarthy, úgy ő is “kom­munista intrikának” mond min­den ellene irányuló vádat. A másik két kopó, Surine és La Venia ellen azonban nem a kommunisták intrikáltak, hanem a Pentagon, amely megtagadta nekik azt a jogot, hogy titkos okiratokat átnézhessenek. Kide­rült ugyanis, hogy ez a két “ügyész” előzőleg az FBI ügy­nökei voltak, de onnan kidob­ták őket rendellenességek miatt. McCarthy követeli a honvé­delmi minisztériumtól, hogy szembesítsék ezen két ügynököt a vádlóikkal. A Pentagon azon­ban ezt megtagadta éppen úgy, mint a McCarthy bizottság esi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom