Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-03-20 / 1824. szám

1954. március 20. BÉRMUNKÁS 7 oldal Emelkedik az ipari pangás A MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRAKBAN MÉG MINDIG RAK­JÁK LE A MUNKÁSOKAT. — DEPRESSZIÓT A SZAKSZER­VEZETEK MEGTÖRÉSÉRE AKARJÁK FELHASZNÁLNI. CHICAGO — A CIO-hoz tartozó mezőgazdasági gépeket ké­szítő munkások szervezete jelenti, hogy abban az iparban még mindig emelkedést mutat a munkanélküliek száma. A nagy ipari pangás rendesen a farmerok jövedelmének csökkentésével kezdő­dik, mire azok beszüntetik a mezőgazdasági gépek vásárlását. így az ipartelepek közül a pangás első ízben a mezőgazdasági gép­gyárakat éri el. * Ennek dacára az International Harvester Co. — az ország leg­nagyobb mezőgazdasági vállala­ta, — 1,256,149,409 dollár üzle­tet csinált 1953-ban, 52 millió­val többet, mint az előző évben, noha a munkások számát redu­kálták 20 százalékkal. Ezt ter­­mészetesn csak fokozott “speed­up” rendszerrel tudták elérni. A munkások azonban már megelé­gelték a folytonos letevéseket. A Harvester Co., Canton, O. telepén 39 “trucker” munkás, akiket tulgyors munkára akar­tak kényszeríteni, abbahagyta a munkát, mire megállt a munka az egész telepen. Hiába fenye­gette a cég a munkásokat, sen­ki sem nyúlt a kis hordozó gé­pekhez, mire a társulat kényte­len volt egyezkedni s a “speed­up” rendeletet visszavonni. A Rock Island és az East Moline telepeken lerakott munkások a John Deere Company munkása­ival egyetemben követelték a városi tanácstól, hogy valamit tegyenek a munkanélküliek ér­dekében. Keresztülvitték, hogy a munkanélküli segélyre a union hall-ban is lehet jelentkezni anél­kül, hogy az utcán várnának a nagy téli hidegben. A BUTLER JAVASLAT Charles City, Iowa varosban a munkanélküliek követelésére a város polgármestere a környező városok polgármestereit gyűlés­re hívta, hogy a munkanélküliek érdekében valamit tegyenek. Ugyancsak kivívták a szerve­zett munkások azt is, hogy a munkanélküli segélyre jelentke­ző munkásokat ne zaklassák in­dokolatlanul. A munkanélküliek gyűlésein mindenütt szóbakerül a hírhedt Butler törvényjavaslat, amely­nek célja a szakszervezetek tel­jes megtörése. Ezt a javaslatot a munkásfaló Hugh Butler sze­nátor, nyújtotta be. Ha keresz­tülmegy, akkor az egykori Wall Street ügyvéd, Brownell, jelen­leg igazságügyminiszter, minden unionra rásütheti a szubverziv bélyeget, ha olyan tisztviselőket választanak, akik nem tetszenek a munkáltatóknak. Az AFL, a CIO, valamint minden független union tisztában van azzal, hogy ha csak olyan tisztviselőket vá­laszthatnak, akiket az Interna­tional Harvester Co., a General Electric, Westinghouse, a U.S. Steel Corporation vagy más ha­sonló vállalatok jóváhagynak, akkor azon unionok megszűnnek függetlenek maradni és a kom­­pánia-union színvonalára sülyed­­nek. Ezért az összes szakszerveze­tek, tekintet nélkül arra, hogy hová tartoznak, késhegyig me­nő harcot hirdetnek a Butler törvényjavaslat ellen. Guatemala nagy bűne EGYES LATIN-AMERIKAI ORSZÁGOK SZABADULNI AKAR­NAK AZ AMERIKAI TÖKE GAZDASÁGI JÁRMA ALÓL. — KOMMUNISTA MUMUSSAL IJESZTGETIK ŐKET. CARACAS, VENEZUELA — A 20 latin-amerikai állam kép­viselőiből álló “Inter-American” konferencia, amelyet teljesen a John Foster Dulles, amerikai külügyminiszter által vezetett ame­rikai delegáció uralt, nyilvánvaló lett, hogy egyes államok már szabadulni akarnak az amerikai gazdasági járom alól, de ezeket a kommunista pecséttel bélyegezték meg, hogy a kormányaikat elijeszk a tervezett népjóléti re- •-----------------------------— formok keresztülvitelétől. Még alig pár hónapja, hogy az angol kormány elűzte a déla­merikai British Guiana, auto­nóm gyarmat törvényesen meg­választott kormányát, mert az földreform törvényeket hozott s akarta végrehajtani. Erre a Kínának is van atombombája (Vi.) Mielőtt Dulles az euró­pai, illetve a berlini konferenci­ára ment, ő is, de minden fél és egész hivatalos amerikai ügy­nökség bejelentette, hogy ha a koreai háború kiujul, vagy ha a kínaiak segítséget mernek kül­deni a szomszédos Indokinába harcolóknak, akkor Amerika az uj tervezet szerint atombombáz­ni fogja Kínát. Ezt a fenyegetést, egy pár nappal a berlini konferencia kez­dete után elhallgatták. Akkor még nem lehetett tudni, hogy miért, sőt még Dullesnak, az amerikai háborús uszítok csip­kedése dacára is, nem csak abba kellett hagyni ezen fenyegetést, hanem meg kellett Ígérni, hogy azokkal a gyűlölt kínai vörösök­kel le fog ülni egy asztalhoz al­kudozni,, tárgyalni. Erre áz an­golok, de leginkább a franciák, no meg Molotov kényszeritette. David Lawrence, az egyik leg­nagyobb háborús uszító, a tőkés rendszer fővédnöke és eddig Dullesnak a fő kritikusa, be lett avatva azon nagy titokba, mely Dullest ezen megalkuvásra kény­szeritette és mint mentséget a titkos gyűléseken megsúgott az amerikai háborús uszitóknak, az uj tervezet, illetve az atombom­bázók kiterjedt társaságának. A berlini tárgyalásokon az atom­­enegiával kapcsolatos tárgyalá­sok során Molotov megsúgta Dullesnek, — csak úgy bizalma­san, hogy ők a kínaiaknak is ad­tak több atombombát és ha az amerikaiak megkezdik azt do­bálni, a kínaiak is visszadobál­nak egy néhányat. így azt sem tudta Dulles meg­akadályozni, hogy az atombom­ba és energia konferencián a kí­naiak ott legyenek, mint az atombomba tulajdonosait nem lehet őket kihagyni, arról gon­doskodtak az oroszok. Ha volna időnk, még sajnál­nánk is ezt a Dull-est, mert bi­zony innen uszították és kegy­vesztéssel fenyegették, ha meg­alkudik a kínaiakkal. Ottan meg a franciák, meg az a tény, hogy a kínaiak is visszatudnának üt­ni atombombával, kiverte ezt a legnagyobb fegyvert a kezeiből. Védtelenül állt ott Molotov és a franciák előtt. Szegény ősz fejé­nek meg azon kellett aggódni, hogy fogja az itteni atombombá­zókat meggyőzni, hogy helyesen cselekedett, amikor beleegyezett hogy ezen letagadott kínai nép­kormánnyal le kell nekik ülni, tárgyalni és több mint valószínű megegyezni, mert már azoknak is van atombombájuk és vissza tudnak vágni. kormányra egyszerűen ráfog­ták, hogy kommunista és elűz­ték. Most hasonló hírek érkez­nek British Hondurasból, a kö­zép-amerikai angol gyarmatról is. Középamerika köztársaságai gazdaságilag teljesen az ameri­kai United Fruit Company ki­zsákmányoló területét képezik. Ez a multimillomos társulat vá­sárolja össze ezen országok ösz­­szes agrár termékeit és termé­szeti kincseit, szállítja el az Egyesült Államokba vagy a vi­lág más részeibe és viszi helyet­te ezen országokba az impor­tált cikkeket. Miután ezen orszá­gokkal csakis a United Fruit Company hajói tartják fel az összeköttetést, ezen társulat ké­­nye-kedve szerint zsákmányol­hatja ki az érdekelt országok népeit. Ezen országok egyike, Guate­mala, olyan kormányt válasz­tott,, amely a United Fruit Co. kiváltságait meg akarja nyirbál­ni. Ezért a Caracasban tartott konferencián Dulles rájuksütöt­te a kommunista bélyeget. Azt javasolta, hogy az amerikai szö­vetséghez tartozó összes orszá­gok titkosrendőrsége informálja Amerikát az országuk kommu­nistáiról, hogy azokat ártalmat­lanná tegyék. Persze mindenki kommunista, aki a United Fruit Co., vagy más nagy amerikai cég kizsákmányoló hatalmát korlátozni akarja. A caracasi konferenciának igazi lényege az volt, hogy kom­munistának bélyegezzék azon kormányokat, amelyek enyhíteni akarják az amerikai tőke ki­zsákmányolási hatalmát. SZÍV ÁTLÜTETÉS LOS ANGELES — A sebé­szek egyesülete előtt előadást tartó Dr. Mims Gage, a Tulane Medical School tanára, azt mon­dotta, hogy a sebészet oly gyor­san fejlődik, hogy rövidesen már a sziv-átültetésre is képe­sek lesznek. Erre reményt ad az, hogy most már sikeresen ültetik át az ütőereket is. Dr. Gage sze­rint a bőr, csont és szem átülte­tések mintájára elhalt emberek sziveit át lehet majd ültetni a hibás szivü emberekbe és igy azok életét meg lehet hosszabbí­tani. A JAPÁN BÉKE TOKYO — Az Egyesült Álla­mok japáni nagykövete, John Allison és Katsuo Okazaki ja­pán külügymihiszter aláírták azon szerződést, amely ezt a két országot, amely pár évvel eze­lőtt még egymás ellen harcolt, most fegyveres szövetségesekké teszi. Ezen szerződés értelmében az Egyesült Államok 130,000,000 dollárt fog adni Japán felfegy­verzésére. Az igy felfegyverzett Japán aztán bezárja azt az acél­­gyürüt, amivel Amerika a kol­lektiv termelő országokat körül­veszi. FÉRFI IS, NŐ IS. HOVE, ANGLIA — Robert Cowell, a Royal Air Force repü­lő tisztje, két gyermeknek az ap­ja, többszöri műtét után most Roberta Cowell kisasszonnyá lett. Az operációt végző orvosok állítása szerint Cowell kisasz­­szony minden tekintetben nő, csak éppen hogy gyermeke nem lehet. Miss Cowell volt felesége azt mondja, hogy a férje, Robert, pár évvel ezelőtt nagyon különö­sen kezdett viselkedni, női ru­hát vett magára, stb., mire ott­hagyta, majd elvált tőle. ÉPITŐGÁRD A 1953-54 évre Terez Biko, Cleveland.......12.00 J. Buzay, Cleveland ......... 6.00 Roza Bischof Cleveland .... 2.00 J. Farkas. Akron.............. 6.00 J. Feczkó, New York ___ 7.00 Lous Gáncs, Cleveland ....12,00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susana Hering, Buffalo _12.00 A. Kucher, Valencia _____ 4.00 J. Kollár, Cleveland ........ 1.00 Ernő Kovách, Cleveland .. 1.00 J. Kozsan, Miami...............12.00 Geo. Kuhn, Cleveland___ 2.00 J. Képes, Munhall ............. 2.00 L .Lefkovits, Cleveland _ 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 6.00 J. Mácsay, Detroit ........... 2.00 Jos. Munczy, Cleveland _ 6.00 Louis Pall, St. Petersburg 12.00 H. J. Pfaff, Buffalo ____ 2.00 Albert Sohajda, Cleveland 4.00 Frank Szabó, Cleveland _ 2.00 Jos. E. Takács, Cleveland 12.00 L. Tóth, Schenectady___ 9.00 Ch. Vass, New Brunswick 5.00 St. Visi, Lincoln Park___ 4.00 J. Vizi, Akron ...................12.00

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom