Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-02-20 / 1820. szám
1954. február 20. BÉRMUNKÁS 3 oldal Amerikai Szibéria A TERVEZETT SMITH TÖRVÉNYJAVASLAT AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBÓL RENDŐRALLAMOT CSINÁL. — A KÖVETKEZŐ LÉPÉS AZ AMERIKAI SZIBÉRIA FELÁLLÍTÁSA LESZ. — A “STONE’S WEEKLY” FIGYELMEZTETŐ CIKKE Eisenhower elnök azon ajánlatát, hogy a kommunista összeesküvőket meg kell fosztani polgárjogaiktól, a Main államban való republikánus szenátor, Margaret Chase Smith foglalta törvényjavaslatba, amely “S-2637” jelzés alatt került a szenátus tárgyalási naptárára. Ez a javaslat csak azt mondja, hogy “minden polgár, akit elítéltek azon vád alapján, hogy »------------------------------------------— összeesküdött a kormány erőszakos megdöntésének HIRDETÉSÉRE (advocate), elveszti polgárjogát és azontúl az Egyesült Államokban semmiféle hivatalra sem jogosult”. Ugylátszik, ez a javaslat nem elégítette ki a kormányt, mert ll nappal később kicserélték az “S- 2757” jelzésű javaslattal, amelyet Mrs. Smith és Ferguson (R. Mich.) szenátorok együttesen nyújtottak be, de amit valószínűleg a Department of Justice készített elő. Ebből a javaslatból kitűnik, hogy az Eisenhower adminisztráció jóval többet akar a polgárjog megvonásánál s az azzal járó bizonyos jogok (esküdtszéki tagság, szavazás, hivatalra való választhatóság, stb.) elvételénél. Ez a javaslat hazátlanná akarja tenni még a benszülött polgárokat is, akiket mint idegeneket lehetne deportálni, száműzni az országból örök életre. És ha nincs hová száműzni, akkor rendőri őrizet alá venni őket úgy, mint azt a még 1952- ben elfogadott McCarran-Walter törvény rendeli el a bevándorlottakra vonatkozólag. Habár a Ferguson-Smith törvény úgy a polgárosult, mint a nativ polgárokra vonatkozik, alapjában véve azonban mégis inkább csak a benszülöttek ellen irányul, mert ezek a McCar,ran-Walter törvény alá nem foghatók. Ez a törvényjavaslat az amerikai törvényhozásban forradalmi jellegű; soha eddig arra még nem gondoltak, hogy nativ amerikait meg lehessen fosztani a születéssel nyert jogától, hogy aztán deportálni vagy száműzni lehessen őket. AZ ELÍTÉLTEK ZAKLATÄSA A McCarran törvény 242-ik (d) szakasza pontosan megszabja, hogy azon ralikálisokat, akiket nem lehet deportálni, egész életükön át miként zaklassák és kínozzák. Még arra is számítottak, hogy hátha akad majd egy emberies igazságügyminiszter, aki nem alkalmazná a törvényt teljes szigorával, tehát pontosan előírja a törvény, hogy az ilyen elitéltekkel miként kell bánni. A hazátlan idegen állandó rendőrfelügyelet alatt él, köteles magát testi és SZELLEMI orvosi vizsgálat alá adni; — ez nyilvánvalóan a megkinzásra nyújt alkalmat. Eskü alatt köteles információkat adni nem csak önmagáról, de mindazokról, akikkel érintkezik, másszóval ARRA kényszeríthető, HOGY BESÚGÓ LEGYEN. Köteles úgy viselkedni, mint ahogy a rendőrség előírja neki. Ha ezen rendeleteknek és korlátozásoknak nem engedelmeskedik, akkor egy évi börtönre vagy 1000 dollár pénzbírságra (vagy mind a kettőre) ítélhető. Az ily elitéltekre az igazságügyminiszter ráparancsolhat, hogy NE TÁRSULJANAK oly egyénkkel, akikről feltehető, tagjai a kommunista pártnak, vagy valamilyen kommunista szervezetnek, vagy segítenek valamilyen kommunista eszmét. Mint Douglas supreme-courti bíró a Yanish deportálási ügyben mondotta: “Ez azt jelenti, hogy az élitéltnek fel kell adni a munkáját, vagyis megélhetési lehetőségét még akkor is, ha az a munkakör a szövetségi törvények értelmében legális”. A jelenlegi hisztériás viszonyok nagyon kedvezők a Ferguson-Smith törvény elfogadására. A képviselőház hangulata most olyan, — mondotta T. F. Ford (D. Conn.) képviselő, hogy ha valaki beterjesztené a Tízparancsolat törvénytelenitését, hát még azt is elfogadnák. Bármiféle javaslatra üsd rá a kommunista-ellenes bélyeget s a Ház el fogja fogadni. A szenátusban is a liberálisok száma igen megfogyott s akik megmaradtak, mint Celler vagy Kilgore, azokat hamar letorkolják. A TÖRVÉNY MÖGÖTT A Ferguson-Smith törvényjavaslatot sokkal helyesebb lenne Eisenhower-Brownell törvénynek nevezni, mert tőlük származik. Ez a javaslat éles eltérést mutat az amerikai törvények és filozófia tradíciójától. Több mint másfél évszázad óta Amerikában a polgárjogtól való megválást JOGNAK tekintették és nem büntetésnek. Csak a feudális rendszerben voltak az emberek szabadok és jobbágyok, kiknek helyzetét a törvény és a tradíció szabta meg. A királyság alatt az emberek “alattvalókká” lettek, de Amerikában és Európában is a francia forradalom után kifejlődött a polgárjog, az emberek POLGÁROKKÁ lettek. Az “alattvaló” nem szabadíthatja meg magát még akkor sem, ha átmegy más országba. Ezen kérdés képezte az amerikai forradalom lényegét, a gyarmatok lakói nem akartak tovább is ül. György alattvalói maradni. Az 1812-es háború főkérdése is az volt, hogy vájjon az angolok foglyul ejthetik-e a tengereken a már előbb polgárosult amerikaiakat ? Másfélszáz éven át úgy tartották, hogy az egyén természetes joga, hogy kilépjen valamely ország kötelékéből, feladja az ottani polgárjogát. Csupán az 1940-ben hozott “Alien and Sedition” törvény, (ami szintén a AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYÍL ATKOZ AT A A munkásosztály és a munkáltató osztály között s*mmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell tolynía mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport eUen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, Így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szerkezetét énitittk a »égi társadalom keretein heUH Smith törvény név alatt ismeretes, —* Szerk.) változtatta ezt a jogot, kiváltságot büntetéssé. Ez a törvény azonban felsorolja azon speciális bűntényeket, amelyek alapján a polgárjogtól való megfosztást alkalmazni lehet. Ezt a törvényt bővíti ki a McCarran-Walter törvény, különösen a bevándorlottakra vonatkozólag. AZ ÖSSZEESKÜVÉS HAMIS VÁDJA Az 1940-es Smith törvényt megelőzőleg úgy tartották, hogy a nativ polgár csak úgy veszítheti el polgárjogát, ha arról lemond és más állam polgárává lesz; ha beáll más állam hadseregébe, ha résztvesz más államok szavazásában, vagy vállal valamilyen választott állami hivatalt; — szóval a polgárjogról az illetőnek le kellett mondani, de EZT A JOGOT TŐLE MEGVONNI NEM LEHETETT. Most azonban büntetésnek szabják. Büntetésnek, méghozzá olyan zavarosan szerkesztett törvényben, hogy a szó szoros értelmében rtiindenkit alá foghatnak. A téfvezett Ferguson- Smith javaslat ugyanis már megvonja a polgárjogot a natív amerikaiaktól is a “conspiracy of advocate” alapon, amit úgy lehet magyarázni, amint az ügyésznek tetszik, mert a közhisztéria hatása alatt az esküdtek marasztaló Ítéletet hoznak. Egyetlen kommunistát sem ítéltek még el azért, mert ÖSZSZEESKÜDÖTT A KORMÁNY ERŐSZAKOS MEGDÖNTÉSÉRE. A zavarosan megszerkesztett vádak szerint csak ÖSSZEESKÜDTEK ANNAK HIRDETÉSÉRE. Ez az összesküvés csak abból állt, hogy összeköttetésbe hozták őket Marx, Lenin és Sztálin könyveivel. A ,Smith törvény szerint tehát még az is elitélhető, aki soha sem hirdette (advocate) a kormány erőszakos megdöntését, ha rájuk tudják bizonyítani, hogy olyan könyveket ajánlott, amelyekben szó van olyan teóriákról, amelyek a kormány erőszakos megdöntését tárgyalják. A KÖVETKEZŐ LÉPÉS: SZIBÉRIA Ha elfogadunk olyan törvényt amely az amerikai nativ polgárt hontalanná teszi politikai vétség alapján,^ akkor az Egyesült Ä1- j lamokból éppen olyan rendőrállamot ^csinálunk, mint volt Hitler Németország, Mussolini Olaszországa, Franco Spanyolországa, Argentína Peron alatt és a Szovjet törvények is megvonják a polgárjogot számos politikai vétség esetén. Eisenhower és Brownell ezeket akarják utánozni? A Ferguson-Smith törvényjavaslat az amerikai demokrácia elárulója, amelynek segélyével Eisenhower, Brownell, ez á két szenátor meg Joe McCarthy a politikai jövőjüket akarják biztosítani. Ezzel a törvénnyel meg fogják honosítani a fasizmust Amerikában. , Amikor egy ország ily fasizálása kezdetét veszi, nem lehet tudni, hogy hol áll meg. A McCarran-Walter törvény alapján például deportálni lehet azon idegeneket is, akiket elitéinek a kongresszus vizsgálóbizottságai előtt való “tiszteletlen” (contempt) viselkedésért. És ha ezt megtehetik az idegen származásuakkal, egy további lépéssel kiterjeszthetik a nativ polgárokra is. És ha ezeket sem fogadja el egyetlen ország sem, vagyis nem lesz hová deportálni őket? A legegyszerűbb megoldás a koncentrációs táborok felállítása, Szibéria bevezetése az Egyesült Államokba. Az amerikai nép szabadságát soha még oly nagy veszély nem fenyegette, mint ami a Ferguson-Smith javaslatból áramlik feléje. Washington — A kongresszus alsóházának postaügyi bizottsága elfogadta a posta-miniszter azon javaslatát, hogy a jelenlegi 3 centes postabélyeg helyett 4 centeset, a jelenlegi air-mail 6 centes helyet 7 centeset kell majd használni, ha a javaslatot maga a kongresszus is elfogadja.
