Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-02-13 / 1819. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1954. február 13. HUSZADIK SZAZAD — FÉL ÉVSZÁZAD ESEMÉNYEINEK MÉRLEGELÉSE — Irta: GERÉB JÓZSEF vn. NAGY FÖLDRENGÉSEK Dacára annak, hogy az Industrial Workers of the World szervezet később igen nagy hatást gyakorolt az Egyesült Államok és általában világ munkásmozgalmára, annak alakulása 19Ö5- ben és első évi működése a radikális munkások körét leszámítva, nem keltett feltűnést. Az 1906-os évnek legnagyobb világszenzációja az a nagy földrengés és tűzvész volt, amely április 18-19-én elpusztította San Francisco város három-negyed részét. Óriási szenzáció volt ez akkoriban, de hogyisne, hiszen akkor még San Francisco volt a nyugati partvidék legnagyobb városa, 380,000 lakosával messze felülmúlta az akkor még csak körülbelül 210,000 lakosú Los Angelest. A hivatalos adatok szerint 452 ember vesztette életét és az elpusztított vagyont 350 millió dollárra becsülték. Érdekes lesz mindjárt megjegyezni, hogy éppen az előző nap vagyis 1906 április 17-én egy jóval erősebb földrengés szintere volt Formosa sziget, ahol az ugyancsak hivatalos adatok szerint “több ezer ember vesztette életét”. És mégis arrpl mit sem hallottunk, sőt magáról Formosa szigetről sem tudtunk valami sokat addig, amig pár évvel ezelőtt a győzelmes kínai néphadsereg elől oda nem menekült Chiang Kai-shek és nacionalista kormánya. San Francisco akkor még valóban uralta a nyugati partvonalat s a nagy szerencsétlenségnek gyorsan hire futott. De azonkívül ott élt akkor Jack London (1876-1916), Amerika egyik legkiválóbb írója is, akinek a háza szintén elpusztult a földrengésben és igy ez a renkivül színes tollú iró valóban első kézből nyert információkkal látta el a sajtót, amely beszámolót aztán a világ minden részébe továbbították. NINCSTELENEK LÉLEKTANA Nagyon jól emlékszem erre az eseményre és nagyon jól emlékszem Jack London színes tudósításaira is. De arra is nagyon jól emlékszem, hogy ez a nagyszabású szerencsétlenség, avagy akármelyik ilyfajta szerencsétlenség, amely rengetek vagyont tett tönkre, nem okozott a legkisebb fájdalmat sem a munkásság s általában a szegény emberek körében. Óh, a világért sem akarom azt mondani, hogy nem sajnálkoztak az elveszett emberekért, de a vagyont nem sajnálták. Sőt ellenkezőleg, az első megjegyzés ez volt rá: “No akkor ott lesz munka!” És hallottam én az ilyen megjegyzést azóta is, százszor meg százszor is, úgyszólván egészen napjainkig. És jól tudom, hogy az olvasóim is hallották eleget. Ezen aztán egy kicsit elgondolkozhatunk ; ugylátszik ez a tőkés termelő rendszerrel velejáró jelenség, mert ebben a , rendszerben a nincstelenk osztálya nem érez semmi közösséget az ingatlan vagyonnal. A nincstelen ember nem gondol arra, hogy az épület, — akár közvagy magántulajdonban van is, — nagy munka eredménye, amelynek elpusztulásával fogy az összvagyon. Az ingatlannal nem rendelkező munkást az összvagyon nem érdekli. Ellenben amikor az elpusztul, mindjárt arra gondol, hogy azt újból fel kell építeni s az építkezésnél ha neki nem is, de valamely más munkásnak majd jut egy kis megélhetés. A san-franciscoi földrengés idején már hatalmas arányú volt a magyarországi kivándorlás, amit a földrengés még inkább emelt, mert mint a kivándorlásra készülők mondották: most lesz Amerikában sok munka. Mit tudták ők azt, hogy San Francisco még közel 4000 mérföldnyire van a keleti partoktól, vagyis attól, amit ők Amerikának neveztek. Most igazán kiváncsi vagyok, hogy vájjon a kollektív termelő r e n dszer megváltoztatja-e a munkások ily gondolkozását? A kollektív termelő rendszerben ugylátszik nem kell várni semmiféle nagy természeti szerencsétlenségre, hogy munkaalkalmat kapjanak, igy a már felépített épületek, hidak, gyárak, stb. bizonyos abszolút értéket képeznek mindenki számára, mert valami hasznot látnak belőle s az elpusztulásuk valamely hiányt okozna nekik. Lehet, hogy ezen sorok majd eljutnak olyan emberek kezébe, akiknek alkalmuk lesz megfigyelni és feleletet adni erre az érdekes lélektani kérdésre. MÁSFÉL MILLIÓ BAJONET Ezen éveknek világpolitika szempontból nézve nagy fontosságú eseménye volt Svéd és Norvégországok elválása egymástól. Ez a két ország éppen olyan “Uniont” alkotott, mint Ausztria és Magyarország, közös királyuk volt. Azért amikor békés megegyezéssel elváltak, ez nagy lökést adott a magyarországi függetlenségi mozgalomnak is, mert rátudtak mutatni, hogy ime az ilyen “personal uniont” háború nélkül is meg lehet szüntetni. Persze nem lett belőle semmi, mert mint tudjuk, a Kossuth Ferenc vezetése alatt álló Függetlenségi Párt később kiegyezett Ferenc Jóskával és átvette a kormányt. De a svéd-norvég szétválás idején, amikor a függetlenségi lapok nagyon példálózgattak, Mikus László, a történelem nagyhírű tanára és a 67-es kiegyezés tántoritlan hive, gúnyosan jegyezte meg: “Elfelejtik szegények, hogy az osztrák-magyar uniont másfél millió bajonet támasztja alá”. Szegény Mikus László tanár ur, nem tudom megérte-e az első világháború végét és látta-e, hogy az a másfél millió, vagy még több bajonet is milyen gyorsan egymás ellen fordul az olyan mesterségesen összetákolt államban, ahol minden csoportnak más és más érdekei vannak. SZOCIALISTA GYŐZELMEK Másik messze kiható politikai eseménye volt ennek az (1906) évnek az, hogy az angol parlamenti választásoknál első Ízben jutott be a parlamentbe a Labor Party 29 jelöltje. Ettől kezdve ez a párt gyorsan emelkedett, hamarosan a második nagy párttá lett és Ramsay James McDonald (1866-1937) alatt 1924-ben kormányra került. De azért nem ez volt az első munkás, vagy szocialista kormány Európában, amennyiben a különvált Svédországban még 1906-ban hatalomra jutottak a szocialisták Hjalmar Bran ting (1860-1925) vezetése alatt, habár csak koalícióban is, de 1920- ban már Branting lett a miniszterelnök. Branting egyik vezető egyéniség volt a Második In térnacionálé név alatt ismert nemzetközi szocialista mozgalomnak. Meg kell még említenünk azt is, hogy Oroszországban a Duma (parlament) működését a cár túl radikálisnak találta és előbb megnyirbálta a jogait, majd teljesen feloszlatta. Ettől kezdve a cári kormány megint teljesen autokratikus módon kormányzott egészen az 1917-es összeomlásig. MAHATMA GANDHI Ugylátszik, hogy ebben az 1906-os évben sok fontos esemény vette kezdetét, amelyeket fel kell említenünk, mert a későbbiekben, amikor újból szőnyegre kerülnek, könnyebben megérthetjük, ha a születéseik körülményeit ismerjük. így meg kell említenünk, hogy ebben az évben kezdte meg Indiában Mahatma Gandhi is a később sokat említett “passzív rezisztencia” nevű mozgalmát. Mahatma Gandhi (1869-1948) India nemzeti hőse, a szabadságharc mártírja és egyben a bigottság áldozata. Még ma is vita tárgyát képezi, hogy vájjon Gandhi túlzóan pacifista “nem kooperáló” politikája helyes dolog volt-e az indiai nép szabadságküzdelmére, hogy jobb lett volna-e, ha a harci szellemet élesztette volna? Valószínű, hogy Gandhi tudta, hogy mit csinál. Tudta, hogy bármilyen elveket és “izmusokat” csaknem lehetetlen lett volna ismertté tenni az írástudatlan, fanatikusan vallásos hindu tömeg között. Ez a vallásos tömeg készen állt a “szentek” bámulatára. Gandhi felcsapott ilyen szentnek, amit azzal bizonyított, hogy i csaknem halálra éheztette magát. Az ilyen testikinzásnak nagy hire ment s a vallásos nép kész volt vezérévé fogadni a “szent embert”. Noha a tulvilági jutalmat Ígérő keresztény vallás is furfangos találmány az emberek leigázására és kizsákmányolására, de mi ez a hindu vallás ravasz-LOS ANGELES FIGYELEM! A Bérmunkás Los Angeles és környéke olvasói február 27-én, szombaton este 6 órai kezdettel különleges DISZNÓTOROS VACSORÁT rendeznek a MUNKÁS OTTHONBAN, 1251 S. St. Andrews Place alatt, közel a Pico Boulevardhoz. Házilag készitett hurka, kolbász a hozzáillő mellék ételekkel. Házilag készitett sütemények s a helyszínen készített fánk lesz felszolgálva. Vacsora, kávé süteménnyel 1.50. Belépti dij nincs. Los Angeles és környéke magyarságát szeretettel várja a Rendezőség. ságához^ képest, amelynek lényege a lélekvándorlásban való hit. A hindu nép kaszt rendszerben élt, a kasztok rangfokozatot alkottak, legfelül a papok és a hercegek, legalul pedig az óriási tömeg “untuchable”, a páriák. A hindu lakosság 30 százaléka a “Karma” szekta követője, amely szerint ha a legalsó, untachable kasztban születtünk, akkor ezt az előző életünkben elkövetett bűneink büntetésére kaptuk. Ha türelmesen viseljük az élet minden baját, akkor halálunk után egy magasabb kasztba születünk újra, de ha türelmetlenek leszünk, lázadozunk, akkor a lelkünk majd valami állatba, például a disznóban, vagy a szamárban kel újra életre. Ezzel a rettenetes vallással évszázadokon át tudták leigázva tartani a sok száz millió tudatlan embert. (Folytatjuk) ATOMENERGIA NEW YORK — David Sarnoff, a Radio Corporation of America elnöke bemutatott az újságíróknak egy piciny készüléket, amely Sarnoff állítása szerint a rádiókisugárzást közvetlenül alakítja át villamos árammá. Az eddigi eljárásoknál az atomenergiából kiszabadult hővel gőzt fejlesztenek, amely aztán hajtja a villamos áramot gerjesztő dinamókat. Sarnoff piciny készüléke a “Strontium-90” elemet tartalmazza, amelyből éppenugy, mint az uránium-235-ből, rádió sugarak lövelnek ki. Minden electron, amely az ily kisugárzással jár,' újabb 200,000 electront hoz létre, amit hasznos munkára lehet felhasználni, ha az keresztül megy a Sarnoff által bemutatott titkos kis “transitoron”. A baj az, hogy ezzel a készülékkel egyenlőre még csak nagyon csekély, — egy-milliomod watt áramot tudnak létrehozni, ami csak arra elég, hogy a nagyon érzékeny telefonlemezt kicsit megrázza s alig hallható hangot adjon. De 120 évvel ezelőtt, amikor Faraday megkezdte villamossági kísérleteit, — mondotta Sarnoff, — nem tudhatta, hogy milyen erőforrásnak nyitotta meg a kapuját.
