Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-02-13 / 1819. szám
1954. február 13. BÉRMUNKÁS 3 oldal RAVASZ POLITIKA EISENHOWER ADMINISZTRÁCIÓ A KOMMUNISTA MUMUSSAL VALÓ IJESZTGETÉSBEN TÚLSZÁRNYALJAK MÉG McCARTHYT IS, MONDJAK AZ ALSOP TESTVÉREK JOSEPH ÉS STEWART ALSOP FELTŰNÉST KELTŐ ROVATA WASHINGTON — Mióta Dwight D. Eisenhower generális visszajött Franciaországból, hogy az amerikai elnökségre pályázzon, a tulokos (smart) politika álcája alatt nagyon sok értéktelen dolgot adott már be az amerikai közönségnek, de ezek között egyik sem volt akkora “lemon” (értéktelen, ebben az értelemben), mint az a Machiavelli politika, amivel a kommunizmust kezeli. (Machiavelli olasz politikus, —*" 1459-1527 — a politikai ravaszság (lelkiismeretlenség és erkölcstelenség képviselője. — Szerk.) Ennek a Machiavelli stratégiának példáját mutatja az adminisztráció azon többszöri kérkedése, hogy a kormány szolgálatából eddig biztonsági kockázat (security risk) alapján 2200 tisztviselőt bocsájtottak el. Privátin bevallják, hogy ezen “security firing” (biztonsági elcsapások) célja az, hogy a kommunista “tisztogatást”, vagyis az azért járó érdemet kivegyék Joe McCarthy kezéből. Az alapgondolat itt az volt, hogy kirántsák a talajt McCarthy alól, hogy az ne vádolhassa a kormányt azzal, hogy csuszó-mászó módon kezeli a szubverziveket. Ezért hangoztatták, hogy oly sok embert elc^ptak és igy McCrathynak nem marad más az ujja szopogatásánál. Ezt tisztán láthatjuk a State Department “megtisztitásánál”. rült a hűtlenség kérdése, avagy a kommunizmussal való rokonszenvezés vádja. Húsz közül 19 esetben az elbocsájtás oka túlzó iszákosság, hevülékenység vagy más ilyesmi volt. Még ahol szóba is került a kommunizmus, ott is a legtöbb esetben csak mint a “társulás” vádja szerepelt, mint például azon nőhivatalnok esetében, akit azért csaptak el, mert rokonszenvet érzett a férjével szemben, aki állítólag a kommunistákkal barátkozott. Amikor ezen nő fellebbezése folytán jobban kivizsgálták az ügyét, kiderült, hogy a férje olyan félénk ember, aki egyáltalán nem törődik és soha sem törődött politikával. CSALÓ MÓDSZER BECSTELEN ELJÁRÁS A State Department — hivatalos adatok szerint — 306 security tisztviselőt bocsájtott el, ami nem csak nagyon jelentős, de egyenesen megrémitő. De hogyan történt ez? Először is kiadták a rendeletet Scott McLeod asszisztens külügyminiszternek, hogy csapjon el annyi tisztviselőt, amennyit csa-k lehet. Itt mindjárt két becstelen (dishonest) módszert alkalmaztak. A State Departmentben gyakori a tisztviselők változása a “turnover”, gondosan átvizsgálták tehát azok névsorát, akik bármely oknál fogva is otthagyták a munkájukat és ha bármiféle bántó adatot is találtak rá, akkor már a szubverziv listára tették őket, amiről az illetőket soha sem értesítették. A State Department listájának felét igy szedték össze. Ha ugyan ez az arány áll más kormányhivatalokban is, akkor több mint 1000 kormányhivatalnok hagyta el a helyét egészen jóhiszeműen, akiket azonban “biztonsági kockázatnak” nyilvánítottak anélkül, hogy az illetőknek tudomásukra adták volna. A másik módszer éppen ilyen becstelen volt. Igen sok hivatalnokot a State Departmentből áttettek Harold Stassen Foreign Aid irodájához. Ezek közül több vizsgálat alatt volt ugyan, de később tisztázták őket s tovább is kormányszolgálatban maradtak, de azért ezeket is bevették Íz említett elcsapottak listájáa. Ezen elbocsájtott tisztviselők óriási többségénél szóba sem ke-I Röviden: A State Departmentben AKTUÁLISAN SZUBVERZIVE ESETET EGYET SEM TALÁLTAK, — kérdés, hogy volt-e ilyen az összes kormányhivatalokban ? Senkit sem bocsájtottak el a State Departmentből a rábizonyított hűtlenség alapján. És ennek dacára minden száz amerikai ember közül 99 azt hiszi, hogy igen nagyszámú szubverziv és kommunista tisztviselőt találtak a külömböző kormányhivatalokban. Ily körülmények között azon lehet csodálkozni, hogy ennek dacára is akadnak önérzetes emberek, akik hajlandók kormánytisztségek elfogadására. Ami csodálatosabb, hogy ezt a mükedvelő-féker politikai cselszövést eddig még nem leplezték le? Ugylátszik, hogy ezen csalás zseniéinek soha sem jutott az eszükbe, hogy akad majd valaki, aki követelni fogja, hogy pontosan részletezzék az elbocsájtások okait. Azért, midőn a riporterek ily részletezést kértek a Civil Service Commission elnökétől, Phillip Youngtól, az esztelenül felelte, hogy őt nem érdekli az ilyen részletezés és úgy véli, hogy “az nem érdekli az átlagos amerikai polgárt sem”. Az eddig elmondottak érthetővé teszik ezt a balga kifogást. De ami egészen hihetetlen, hogy valóban akadtak olyan emberek, akik azt gondolták, hogy ezzel a ravasz csaló módszerrel ki tudják rántani a talajt McCarthy lába alól. Mint láttuk, éppen az ellenkező történt, McCarthy nagyon is ki tudta használni ezt a durva cselszövést, mint ahogyan ki tudta használni Brownell igazságügyminiszter támadását Truman volt elnök ellen, holott állítólag annak is csak az volt a célja, hogy a publicitást kiragadják McCarthy kezéből. McCarthy ravaszul felhasz-AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVIN YILATK OZAT A A munkásosztály és a munkáltató osztály között sommi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell lolynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbe ni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lebetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport eUen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszűntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer Vereté* épít Hik a 'égi társadalom keretein beim A MUNKAFRONT HÍREI Washington — Az AFL-hez tartozó Seafarers International Union, amelynek Harry Lundeberg az elnöke, küldöttséggel járult Eisenhower elnök elé azon kérelemmel, hogy a kormány CSINÁLJON VALAMIT a kereskedelmi hajósok munkájának állandósítására, mert ez a munka nagyon szezon jellegű. A küldöttséget William F. Knowland kaliforniai szenátor vezette az elnök elé, méghozzá nagy publicitással, mintha azt akarták volna mutatni, hogy a nyugati kikötőkben vannak “jó hajósok” is, ellentétben a Harry Bridges által vezetett International Longshoremen’s and Warehousemen’s Union tagjaival, akik közvetlenül, a munkáltatókkal való harcban vivják ki az ily előnyöket. London — Sir Hubert Holdsworth, az angol Coal Board igazgatója jelenti, hogy a múlt évben Angliában 364 bányász vesztette az életét és 1904 sebesült meg erősebben. Figyelmen kívül hagyva a sebesüléseket, az angol bányászok azt mondják, hogy az angol szénért minden nap egy bányád életével fizetnek. Madison, Wis. — A Wisconsin State Employment Service adatai szerint január havában a munkanélküliek száma magasabb volt, mint bármikor is 1936 óta. Az iroda jelentése szerint 54,000 ember húzott munkanélküli segélyt, de a munkanélküliek száma több mint 70,000-re rúgott. A J. I. Case és a Massey- Harris agrár gépgyárak mindenkit letettek, akik 11 évnél rövidebb időn át dolgoztak ezen gyárakban. nálta az adminisztráció fék számadatait arra, hogy azokkal bizonyítsa a State Department ellen felhozott, már rég elavult vádjait. Cleveland, O. — Guy Brown a Brotherhood of Locomotive Engineers elnöke azt mondotta az újságíróknak, hogy ő nem ellenzi Eisenhower módositványát a Taft-Hartley törvényre, amely szerint a sztrájk kimondásánál a kormány leszavaztatná a munkásokat. “Jól tudom, hogy ezzel ellentétben állok a többi szakszervezeti vezérekkel”, — mondotta Brown, — “akik mind nagyon élesen ellenzik az Eisenhower módositványát, de a mi szervezetünk elég összetartó arra, hogy a kormány által vezetett s természetesen a kormány által fizetett szavazást is kibírjuk”. A Locomotive Engineers régi szervezet, csaknem csupa idős tagokkal, akiknél az Eisenhower módositvány mitsem számítana. És Brother Brown, mint tipikus szakszervezeti vezér, a többi szervezetekkel nem törődik. Ez a szakszervezeti ideológia. Havana — Jose Marmolt, Cuba és általában latin Amerika egyik legismertebb szakszervezeti vezérét ismeretlen támadók súlyosan összevertek. — Az Associated Press hire nem ád további részleteket. Washington — A Bureau of Labor Statistics jelentése szerint az épitő iparban 1953 év folyamán az órabér átlagos 11 centtel emelkedett és elérte a 2 dollár és 72 centet. Chicago — David J. McDonald, a United Steel Workers elnöke azt irja az acélmunkások szaklapjában, hogy az acélmunkások, valamint más CIO szervezetek is a következő szerződésükben egészségügyi előnyöket fognak követelni. Ilyenek a biztosításon kívül kórházi ellátás, az orvosi költség fizetése, a fogorvosi és egyéb hasonló kiadások vállalása a munkáltatók részéről.