Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-01-30 / 1817. szám

1954. január 30. BÉRMUNKÁS 7 oldal Politikai versengés áldozatai A DEMOKRATA ÉS A REPUBLIKÁNUS PÁRTOK KÖZÖTT FOLYÓ VERSENGÉSNEK SOK EZER ÁRTATLAN ÁLDOZA­TA VAN. — FOLYTATJÁK A BOSZORKÁNYÜLDÖZÉST/ WASHINGTON — A republikánus és a demokrata pártok között újból kiélesült az a vita, amelyben mindegyik magának kö­veteli a kommunisták elleni hajsza dicsőségét. Mindkét párt arra alapítja a jövőjét, hogy a kommunista mumussal megrémített amerikai népnek mint “megmentő” igyekszik bemutatni magát. Midőn a múlt héten a republikánusok azzal dicsekedtek, hogy milyen sok kommunistát tettek * ~ -ártalmatlanná, Harry Truman volt elnök ezt a megjegyzést tette: “So’se hallottam, hogy republikánus ügyész pörbe fo­gott volna és elítéltetett volna kommunistát.” Éhez aztán hoz­zátette, hogy az Eisenhower ad­minisztráció csak azon kommu­nistákat rakta börtönbe, akiket a Truman adminisztráció fogott vád alá és akik ellen a demok­rata ügyészek szedték össze az adatokat. Szóval a kommunista üldözésért Truman magának követeli a kétes dicsőséget. Ezt azonban nem tűrhette el Herbert Brownell, Jr., Eisen­hower igazságügyminisztere. Si­etett kijelenteni, hogy a repub­likánus adminisztráció már ed­dig 54 kommunistát dobatott börtönbe. 714 “szubverziv” ide­gent deportáltatott és 219 ellen most folyik az eljárás. Ezeken kívül bíróság elé “hurcolt” 12 kommunista frontszervezetet. “Nekünk nagyon is aktiv prog­ramunk van a kommunisták el­len,” — mondotta Brownell, — “sokkal hatásosabb, mint a de­mokratáknak volt.” AZ ÁLDOZATOK tükre megbélyegezte őket és megnehezítette a megélhetésü­ket. Mitchell a Brownell kijelenté­seire azt mondta, hogy “dema­góg beszéd”, amely nagy kárá­ra lesz az országnak. Mindezek dacára a Democratic National Committee elismerte, hogy ma­ga az elnök, Eisenhower nem nyúl keztyüs kézzel a kommu­nistákhoz, hanem erélyesen bá­nik velük. Ezzel a nyilatkozattal a demokraták Joe McCarthy szenátor orrára céloztak, aki egyik rádió beszédében azt mon­dotta az elnökről, hogy nem ke­zeli elég keményen a kommunis­ta problémát. Viszont a republikánus szená­torok nemhogy megnyirbálták volna, hanem ellenkezőleg, még kiterjesztették a demagóg sze­nátor McCarthy hatáskörét, amennyiben betették azon bi­zottságba is, amely megszabja az egyes szenátusi bizottságok költségeit. így McCarthy saját maga szavazni fog arra, hogy az általa vezetett vizsgáló bi­zottság mennyit költhet majd ebben az évben. McCarthy már jelezte, hogy legalább 50,000 dol­lárral többet akar költeni, mint költött a múlt évben. A republikánus szenátorok, de maga az elnök is keresik Mc­Carthy barátságát és hirdetik, hogy az őszi választásoknál ez a nagyszájú, hírhedt demagóg lesz a főszónokuk. De azonkívül keresik a kegyét azért is, mert McCarthy mögött sorakoztak fel a texasi olajbárók, akik ha­tártalan nagy összegeket adnak a választásokra, de természete­sen csak azok megválasztására, akiket McCarthy vesz pártfo­gás alá. Ez a magyarázata annak, hogy McCarthyt megtűrik a pártban dacára annak, hogy nem csak Dulles külügyminisz­tert, hanem időközönként ma­gát Eisenhower elnököt is tá­madni meri. MILITARISTA SZELLEM DENVER, COL. — Az itteni lapok nagy szenzációja George V. Keyser generális nyilatko­zata, amelyben nagyon megdi­csérte azon katonai rendőröket, akik sortüzzel agyonlőttek egy katonát, aki ki akart mászni az elkerített fogoly telepről. A 23 éves Richard Gillins el­aludt az őrségen, amiért fogoly­táborba került, ahonnan a kerí­tésen át ki akart mászni, de az őrök agyonlőtték. JOBBRA VAGY BALRA KELL MENNI Mindezekre aztán a demokra­ta párt elnöke, Stephen A. Mit­chell azt mondotta, hogy ezen üldöztetéseknek igen sok ártat­lan ember esett áldozatul. Mit­chell szerint a kormány bizton­sági okokra hivatkozva 2200 hi­vatalnokot bocsájtott el, a de­mokraták adatai szerint ennek kevesebb mint 10 százaléka volt kétes biztonságú. És dacára an­nak, hogy az elbocsájtottak ily nagy többsége egészen ártatlan volt, ez az elbocsájtás egész éle­ÉPITŐGÁRDA 1953-54 évre Terez Biko, Cleveland.......12.00 J. Buzay, Cleveland........... 4.00 Roza Bischof Cleveland .... 2.00 J. Farkas, Akron.............. 6.00 J. Feczkó, New York ----- 7.00 Lous Gáncs, Cleveland —12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susana Hering, Buffalo ....12.00 A. Kucher, Valencia .......... 4.00 J. Kollár, Cleveland ........ 1.00 Ernő Kovách, Cleveland .. 1.00 J. Kozsan, Miami ................12.00 Geo. Kuhn, Cleveland ....... 2.00 L .Lefkovits, Cleveland — 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 6.00 J. Mácsay, Detroit --------- 2.00 Jos. Munczy, Cleveland — 6.00 Louis Pall, St. Petersburg 12.00 H. J. Pfaff, Buffalo ......... 2.00 Albert Sohajda, Cleveland 4.00 Frank Szabó, Cleveland .... 2.00 Jos. E. Takács, Cleveland 12.00 L. Tóth, Schenectady----- 9.00 Ch. Vass, New Brunswick 5.00 St. Visi, Lincoln Park----- 4.00 J. Vizi, Akron -------------- 7.00 (Vi.) Jobb vagy baloldalra va­ló haj lássál szemben sokak azt akarják elhitetni, hogy ők csak középen vannak és maradnak. Ilyenek leginkább azon félénk intellektuellek, akik jóba akar­nak lenni az értelmesebb mun­kássággal, de ugyan akkor ret­tegnek a reakciótól, a jobbolda­liaktól, hogy baloldalisággal fog­ják őket megvádolni és állásai­kat is elveszthetik. Ugyan ez áll nagymértékben nemzetekre is. Most, hogy a világ két részre oszolva néz farkasszemet egymással. Ezen országok között legnagyobb és legfontosabb India, melyet még sem jobbra, sem balra nem bír­tak billentem, pedig minden erő­szakot, propagandát felhasznál­tak mindkét oldalon. India nyo­morúságos gazdasági viszonyai­val, melyben a fényes paloták kőkerítései árnyékában élnek, szenvednek, halnak meg száz­ezrek éhen, még Kínánál is job­ban megérett a társadalmi for­radalomra. Csak a rémséges nagy nyomor, a vallásos bigott­­ság, tehát a butaság kényszerí­ti a tömegeket a türelemre már lassan évezredek óta és tartja féken a forradalmi erőket. De ezek az erők lassan arra kényszerítik Indiát, hogy vagy jobbra, vagy balra tolódjék. Ezt leginkább az amerikai lapokból, amerikai politikusoktól, mint Nixon, Knowland, Dulles és má­soktól tudjuk meg. Ezek azzal vádolják Nehrut, hogy “Megle­het, hogy külömbséget kellene tenni az indiai nép és a kormá­nya között, de eddig ami a kor­mányt illeti, az idő megérett ar­ra, hogy leszámoljunk velük, mint olyanokkal, akik testestől­­lelkestől átálltak Moszkva olda­lára.” Az amerikai mértékek szerint, a legenyhébb földreform, álla­­mositásti törvényeskedés, vagy nemzetközi tőkéseket korlátozó intézkedések, mind forradalmi és ezáltal elitélendő cselekvés­nek van imnősitve, nem csak In­diában, ahol igen nagy szük­ség van azokra, mert csakis üy nagyobb reformokkal képesek kikerülni vagy elodázni a társa­dalmi forradalmat, hanem Olasz és Franciaországban is. Mind az ilyen reform törekvést kommu­nizmusnak bélyegeznek, nem szólva a délamerikai gyarmat or­szágokról. Minden országban, ahol még az úgynevezett középutasok vannak hatalmon, hol erre, hol arra hajolnak, hogy a végső ösz­­szeütközést, a leszámolást kike­rüljék, vagy elodázzák. A saját néptömegeik balra nyomják őket, az amerikai nagytőkések meg jobbra akarják őket kény­szeríteni. így őrlődik fel az a megalázkodó, mindenkit kiszol­gálni törekvő, középutas banda. Már nem csak Indiát akarják át­írni a baloldalra, hanem Olasz és Franciaországot is feladják némely amerikai nagytőkések és politikusok. Épül az ország Bugacon december 13-án nyílt meg Bács megye huszonnyolca­dik szövetkezet kisáruháza. Az áruház jelentősen megkönnyíti a 30,000 holdas tanyavilág dolgo­zóinak ellátását. Az uj kisáru­­ház mintegy négymillió forintos költséggel épült. A megnyitásra egymillió forint értékű áruval látták el. Fűszer- és vegyesáru, textil- és divat, konfekció-, vas-, edény- és háztartási cikkek kap­hatók az uj bugaci áruházban. Tatabányán sokszáz más vi­dékbeli dolgozó elhelyezéséről kell gondoskodni. A dolgozók uj szállásainak létesítéséhez a vál­lalat igénybevette a baráti Ro­mán Népköztársaság segítségét is, és négy összerakható szállót rendeltek a bányászok részére Romániából. Az első szálló már megérkezett és megkezdték fel­állítását. Az uj százszemélyes szállodában zuhanyozó és kultúr­terem lesz. A többi szállítmány a következő hetekben érkezik. A tatabányai vállalat még az idén 400,000 forintot ftölt a bá­nyászszállók szépítésére, beren­dezésére. Tizennyolc zenegépet, sok hanglemezt és sportfelszere­lést vásároltak már. A szállások berendezését kényelmes búto­rokkal egészítik ki. A női szállá­sok lakói számára varrógépet is vettek. Uj mederbe lépett a Tisza. — 1953. december 23-án délután uj medrébe lépett a Tisza és ezzel emlékezetes állomáshoz érkezett a tiszalöki vizilépcső építése: megépült Tiszalök és Tiszadada között a mederszakasz. Ötéves tervünk e hatalmas al­kotása 1950 január 1-én kezdő­dött a Hortobágyon. Azóta sza­kadatlanul tart a gigászi mun­ka : emberek, gépek, ekszkaváto­­rok tömege dolgozik a csator­nánál és a gátnál. Eddig az uj mederbe 25,000 köbméter követ építettek be és négymillió köb­méter földet mozgattak meg. Mintegy 14 méterrel süllyesztet­ték a talajvizszintet. Ilyen nagy­arányú talapvizszintsüllyeszté­­ses alapozás még soha nem volt Magyarországon és európai vi­szonylatban is a legnagyobbak közé tartozik. A gigászi munka egyik szaka­sza most lezárult. A száraz Hor­tobágy, a puszta képe rövidesen megváltozik. Április 4-re bebo­­csátják majd a vizet a Keleti Főcsatornába is és ezzel a Ti­szántúlon megkezdődhet a szá­raz földek öntözése. Debrecenben a Szabadság-ut­­ja végén lakótelep épül a Kelet­magyarországi Golyóscsapágy­­gyár dolgozói részére. A lakóte­lep hat kétemeletes épülete 1954 első negyedévében készül el. A kétemeletes házakban két-há­­romszobás, fürdőszobás lakások lesznek, a háromemeletes épüle­tet legényszállónak tervezik. Minden lakásban gáztűzhely, központi fűtés is lesz. A Várpalotai bánya és a “No­vember 7” erőmű közötti három és félkilométeres korszerű drót­­kötélpálya elkészült. Ez a pálya az ötéves tervben létesült ősi-uti aknak és a most mélyítés alatt álló S-2 akna szenét továbbítja majd a “November 7” erőmű­höz. A kötélpálya szerkezetét a Német Demokratikus Köztársa­ság egyik üzemében készítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom