Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-01-30 / 1817. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1954. január 30. HUSZADIK SZAZAD — FÉL-ÉVSZÁZAD ESEMÉNYEINEK MÉRLEGELÉSE — Irta: GERÉB JÓZSEF V. NIHILIZMUS Nagy igazság van azon állításban, hogy az uralkodó osztályoknak szükségük van valamilyen mumusra, amivel a politikailag elnyomott és gazdaságilag kizsákmányolt néptömegegeket fékentartsák, mert magát az elnyomó erőszak-szervezetet is az elnyomottak köréből kell kiválasztani és igy annak hűségét csakis ideológiákkal biztosíthatják maguk részére. Ezt a mumust évezredeken át a vallások szolgáltatták. Azonban idővel egyes népek elérik a kultúrának azt a fokát, amelyben felismerik Sátán mesebeli szerepét. Az ilyen kultúrákban tehát másféle mumusokra van szükség. Az első ilyen mumus, amit világszerte szerepeltettek, a NIHILIZMUS nevet kapta. Tudjuk, hogy utána következett az IWW-izmus, a bolsevizmus s jelenleg a kommunizmus. (Helyenként a szocializmussal is próbálkoznak.) Érdekes és tanulságos visszapillantani azon üldöztetésekre, amelyeket ezen eszmék elleni VÉDEKEZÉS ürügye alatt folytattak, mert igy tisztábban látjuk és könnyeben megértjük azt, ami jelenleg körülöttünk történik. Akik elég éles analizáló képességgel tudják átnézni az elmúlt félévszázad történetét, láthatják, hogy a jelenlegi kommunizmussal való ijesztgetésben valójában semmi uj sincs, legfeljebb az intenzitása erősebb mint a múlt hasonló próbálkozásai. \ INDIVIDUÁLIS ANARCHISTÁK Jól emlékszem, hogy gyerek koromban éppen annyit hallottam a nihilizmusról, — számításba véve az informáló eszközök és intézmények akkori arányát. A nihilizmussal való ijesztgetés csúcspontja ugyan még a múlt század utolsó éveire esett, de áthajolt még a XX. századra is. Különösen nagy lökést adott neki William McKinley, amerikai elnök meggyilkolása, akitr Buffalo városban Leon Czolgosz nevű anarchista 1901 szeptember 6-án agyonlőtt. Az anarchisták közül azok, akik az individuális akciót hirdették, már előzőleg megölték II. Sándor orosz cárt 1881-ben, Sadi-Carnot francia elnököt 1894-ben -és Ferenc József feleségét, Erzsébetet 1898-ban. Természetesen megindult az anarchisták üldözése az egész világon és az uralkodó osztályt védelmező sajtó az anarchistákat, nihilistákat oly módon jellemezte, mint akiket valami belső, velük született erő hajt a rombolásra, a gyilkolásra; mint akinek egyetlen öröme a pusztításban, a káoszban és a néptömegek romlásában van. Valószínű, hogy akkoriban én is hitelt adtam az ilyen Írásoknak, mint ahogy ma sok millió elbolonditott ember elhiszi, hogy valóban gonosz emberek azok, akiket a kongresszusi vizsgáló bizottságok börtönbe juttatnak, mert van elég bátorságuk arra, hogy nem állnak be besúgóknak. UTÓPIA Ezért igazán nagy volt a meglepetésem, amikor évek múltán a társadalmi tudományokat tanulva rájöttem, hogy az anarchizmus egyszerű utópia, méghozzá nem is a születésüknél fogva gonosz, hanem éppen ellenkezőleg, a TÚLSÁGOSAN JŐ EMBEREK utópiája. Az anarchizmusnak több ágát ismerjük, de azok mindegyike azon alapszik, hogy a kulturált embernek már nincs szüksége kormányzásra, mert önmagát tudja kormányozni, vagyis meg tudja ítélni, hogy mi a jó, mi a rossz és önszántából, minden kényszer nélkül tudja követni a jót és tudja kerülni a rosszat. Otópizmus ez már csak azért is, mert ilyen társadalmi rendszer csak abban az esetben állhatna fenn, ha mindenki ilyen kulturált ’’szuperman” lenne. Ha azonban mondjuk száz ember között csak 10 önző is maradna, az a 10 rabszolgaságra tudná kényszeríteni a többit. Anarchista rendszert nem lehetne fentartani addig, amig az emberiség között Hitlerek és Mc- Carthyk akadnak s nem látom, hogy belátható időn belül kivesznének úgy, hogy magjuk se maradna. Az anarchizmusnak természetesen több válfaja van, elkezdve a gróf Tolstoy Leo (1828-1910) által képviselt mindent megbocsájtó, ellenállást nem mutató, csupa jóság példát nyújtó gondolattól kezdve át a Péter Kropotkin (1842-1921) és Mikhail Bakunin (1814-1876) militáns anarchizmusáig. Amerikában a német Johan Most, Emma Goldmann és Alexander Berkman voltak a legismertebb anarchisták. Mai követőik már nem használják az anarchista nevet, helyette a “liberation” mozgalom név alatt hirdetik elveiket. ANTI-AN ACHISTA TÖRVÉNYEK McKinley legyilkolásának hetében John Most a “Freiheit” című német nyelvű hetilapjában leközölt egy ötven évvel azelőtt irt cikket, amiért pörbe fogták és elitélték éppen úgy, mint most a kommunisták vezéreit a Kari Marx és Lenin írásaiért, amik 40-50, sőt egy, a “Kommunisták Kiáltványa”, több mint száz évvel ezelőtt jelent meg. A McKinley legyilkolását követő nagy izgalom hatása alatt New York államban meghozták a kriminális-anarchizmus ell e n i törvényt, amelyet rövidesen 35 más állam is átvett. Később ezen törvényeket kis változattal kriminális-szindikaiizmus elleni törvényeknek nevezték, ma pedig mint antikommunista törvényeket ismerjük. Mint tudjuk, McKinley után Theodore Roosevelt (T. R.) került az elnöki székbe. Már a következő évben, vagyis 1903-ban megkezdte a “Big Stick” politikáját. Mint ahogyan a második Rooseveltet a “New Deal” politikáról, az elsőt a “Big Stick”ről emlegették. A “Big Stick”et (nagy furkos botot) T.R. az egyre erősbödő amerikai trösztök szétrombolására akarta forgatni. Azonban dacára annak, hogy azóta csaknem minden adminisztráció újból meg újból elővette a Sherman antitröszt törvényeket, a nagy trösztöket nem hogy megsemmisítették volna, hanem azok minden “üldözés” dacára is egyre növekedtek és ma sokkal hatalmasabbak, mint valaha is voltak. A tanulság ebből az, hogy a tőkés termelő rendszerben nem lehet megakadályozni a vagyon koncentrálódását. A NOBEL BÉKEDÍJ Hamár Theodore Rooseveltnél tartunk, megemlítjük, hogy Teddy Roosevelt 1906-ban megkapta a Nobel békedijat. És miután Teddy barátunk száz százalékosan háborúra vágyó, imperialista törekvésű militarista volt, az a békedij .akkoriban éppen olyan nevetség tárgyát képezte mint az, amit most Marshall generálisnak adtak. — Az Ur meg a Nobeldij kiadóinak észjárása kifürkészhetetlen! Visszatérve az események kronologikus sorához, úgy látom, hogy 1902-ben történt egy olyan nagy horderejű esemény, ami, habár szenzációs volt akkor is, még sem lehetett gondolni arra, hogy milyen nagy befolyással lesz az emberiség életére. Ez év december 21. napján az olasz Guglielmo Marconi (1874-1937) mérnök átküldte az első szikratávíró jelzést az Atlanti óceánon. Ebből fejlődtek ki azután a rádió, a televízió, radár és más úgynevezett “electronic“ készülékek, amelyek a rövid félszázad alatt nagyobb változást okoztak az emberiség életében az előző ezer év összes vívmányainál. AZ UJ KORSZAK És hamár itt tartunk azt, is megemlíthetjük, hogy a következő évben (1903) a repülés feltalálása csaknem semmi szenzációt sem okozott. A két Wright testvér (Orville és Wilbur) North Carolina államban, Kitty Hawk falu mellett december 17- én levegőbe emelkedtek kezdetleges repülőgépükkel. A Wright testvéreknek a közeli Dayton (N.C.) városban volt bicikli javító műhelyük s amikor az első sikeres repülésük után hazajöttek, a helyi kislap büszkén jelentette: “Wright testvérek, városunk ügyes mechanikusai, viszszatértek hétvégi pihenő kirándulásukról”. Szóval a repülést még csak szóra sem tartották érdemesnek. Közben az automobilt már jóidő óta egyre fejlesztették. Éppen az automobilok fejlődése hozta magával a kis gázmotorok egyre magasabb fokú tökéletesítését is olyannyira, hogy végre aránylag kis súlyú gép elég erőt produkált a repülőgép felemelésére is. Ugyancsak abban az évben alakította meg Henry Ford a nevéről ismeretes hires automobil gyárat, ami az autókat tömegproduktummá tette. Ezen három találmány: rádió, automobil és a repülőgép egészen uj korszakot nyitottak az emberiség történetében oly annyira, hogy ennek a kornak a szülöttei el sem tudják képzelni, hogy milyen is volt az emberek élete, amig ezen találmányokat nem ismerték. Az összehasonlítás kedvéért felemlítem, hogy az 1903-as év legnagyobb szenzációja Sándor szerb király és felesége Draga királynő meggyilkolása volt. Hihetetlenül nagy szenzáció volt az. akkoriban, noha, mint most látjuk, a világ folyására semmi befolyást sem gyakorolt, ami bizonyítja, hogy a napi hírek igazi értékét nehéz felmérni. (Folytatjuk) MÉG NEM FIZETTÜK KI A NAPTÁR SZÁMLÁNKAT! 246 Bérmunkás olvasótól várjuk még, hogy beküld je a naptár árát, hogy a nyomdát kifizethessük. Ne várja az előfizetésének a lejártát, küldje be külön az összeget a naptárért. Röpülnek a billiók EGY GENERÁLIS NÉGY BILLIÓ PAZARLÁSSAL VÁDOLJA A MILITARISTA VEZETŐKET. WASHINGTON — A Reserve Officers Magazine folyóiratban Wendel Westover nyugalmazott generális azt Írja, hogy a Pentagonban (honvédelmi minisztérium) olyan “oligarcha” csoport húzódott meg, amelyik az adófizetők pénzéből évenként 4 billió dollárt pazarol el. Westower szerint a végtelen nagy pazarlást az okozza, hogy legalább 15 külömböző kataló- “ gust használnak a vásárlásnál, amelyekben ugyanazon cikkek külömböző árakon szerepelnek. A generális azt mondja, hogy a katalógusok egyesítése rengeteg összeg megtakarítását jelentené. Ugyancsak ilyen határtalan nagy militarista pazarlásról jelentett szenátor Case (R. S.D.) is, aki azzal a jelentéssel jött haza Északafrikából, hogy talált ott egy 80 mérföld hosszú csővezetéket, amely “sehová se vezetett”, vagyis végétért a sivatagban. (Lerakták a csöveket, mielőtt rendeletet kaptak volna egy repülőtér építésére. Ez a rendelet később elmaradt.) De azonkívül, —mondotta szenátor Case, — millió és millió dollár értékű deszka és egyéb építőanyag rohad mindenfelé, amig a benszülöttek szét nem lopkodják.
