Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-01-23 / 1816. szám

MAGYAR NYELV« LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act »f March 3, 1879 VOL. XLI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1954 JAN. 23 NO. 1816 SZÄM Veszélyben a sztrájkjog A TAFT-HARTLEY TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK ÁLCÁJA ALATT AZ AMERIKAI MUNKÁSOK SZTRÁJKJOGÁNAK EL­­TEPRÁSÁRA KÉSZÜLNEK A MUNKÁLTATÓK WASHINGTON — Pár órával azután, hogy Eisenhower el­nök beterjesztette a kongresszushoz a Taft-Hartley munkáselle­nes törvény módosítására vonatkozó ajánlatait, Alexander H. Smith (R. N.J.) szenátor, a szenátus munkaügyi bizottságának elnöke is közzétette azon javaslatát, amellyel a munkásság által kifogásolt törvényt módosítani akarják. A Smith javaslat legfonto- * “ sabb része az, hogy sztrájk ese­tén a National Labor Relation Board (NLRB) titkos szavazás utján leszavaztathatja a sztrájk­ban álló műhely összes munká­sait és a sztrájkot csak akkor ismeri el törvényesnek, ha a mű­helyben alkalmazott munkások abszolút többsége a sztrájk mel­lett szavaz, ellenkező esetben a sztrájk törvényellenes; a sztráj­­kolókat a munkáltató elküldhe­ti, sőt büntetés alá esnek minda­zon munkások, akik az ilyen sztrájkoknál a piketvonalat tisz­teletben tartják. Nyilyánvaló, hogy ha ezt a törvényt elfogadják, akkor csak­nem minden sztrájkot meg lehet vele törni, de különösen a na­gyobb sztrájkokat, amelyek az egész iparra, vagyis számos mű­helyre szólnak. Áz ilyen sztráj­kokra megsemmisítő hatással lenne az, hogy egyes műhelyek­ben dolgoznak s igy bizonyos * ___ Aj I rT II | j^ r | amiket érdemet. I L I Pl I lx EZ I tudomásul venni mennyiségű ipari terméket pi­acra tudnak hozni. Egyébiránt Eisenhower átira­ta sem tartalmaz semmi érdem­leges ajánlatot a Taft-Hartley törvény javítására. Sőt mi több most, valójában megtette azt a komikus a jánlatot, hogy a kom­munista ellenes nyilatkozat alá­írásának kötelezettségét a mun­káltatókra is ki kell terjeszteni. Ha elfogadnak ilyen törvényt, akkor majd a Rockefellerek, Du Pontok, Fordok és hasonló mul­timilliomosok kötelesek lesznek eskü alatt kinyilatkoztatni,-hogy nem kommunisták. Eisenhower úgy véli, hogy ezzel óriási érté­kű vívmányt ad az amerikai nép­nek. A szakszervezetek vezérei és a liberálisabb törvényhozók nyi­latkozatából arra lehet követ­keztetni, hogy a Taft-Hartley törvény módosítása igen éles parlamenti csatát fog kihívni. Növekvő olasz válság AZ OLASZ NÉP POLITIKAI BALRA TOLÓDÁSA EGYRE NA­GYOBB ARÁNYÚ LESZ. — AZ AMERIKAI NAGYKÖVET JE­LENTÉSE. — KOMMUNISTA GYŐZELEMTŐL TARTANAK. RÓMA — A United Press tudósítójának jelentése szerint az olasz politikai válság igazi oka az, hogy az olasz nép dacára az igen jelentékeny amerikai segélynek és dacára a Katolikus Egy­ház minden erőlködésének, politikailag egyre jobban tolódik balra. Ez annyira észrevehető, hogy Clare Booth Luce amerikai nagykövet Washingtonba ment jelentést tenni és tanácskozni ar­ról, hogy az olasz nép ezen balra tolódását miként lehetne megol­dani. Az olasz válság ily kiéle- " — -sedéséről az amerikai kongresz­­szus tagjainak is elég jó infor­mációjuk van. Az olasz viszonyokat jól isme­rők azt állítják, hogy egyenlőre ugyan nem kell tartani kommu­nista államcsínytől, de ha a je­lenlegi irány tovább is megma­rad, akkor a kommunistáknak nem is lesz szüksége semmi ál­lamcsínyre, mert két éven belül hatalomra jutnak a törvényes választások utján is. Amerika külpolitikai irányitói éppen ebben látnak nagy vesze­delmet és azért tanácskoznak Mrs. Luce-val, hogy miként le­hetne azt megakadályozni. Mert azt már nagyon jól tudják, hogy az utolsó választásoknál a Mrs. 1 Washington — Charles Wil­son hadügyminiszter az újság­íróknak adott nyilatkozatában azt mondotta, hogy az amerikai haderő rezervistáit újjászerve­zik úgy, hogy szükség esetén igen gyorsan lehessen csapato­kat küldeni a vüág bármely ré­szén jelentkező “trouble spot”­­ra, vagyis olyan helyre, ahol az amerikai kormány véleménye szerint “baj” van. Wilson azt is mondotta még, hogy az 1954 év első felére elő­irányzott hadikiadásokból 1 bil­lió dollárt meg tudnak takaríta­ni, vagyis a junius hóval végző­dő 1953-54 költségvetési év hadi kiadása 43 billió helyett “csak” 42 billió dollár lesz. Vatican City — Miután Olasz­országban megkezték a televízió leadásokat, (Milán, Róma és Turin városokban állítottak fel leadd állomásokat,) az olasz ka­tolikus köröket az a fontos kér­dés tartja izgalomban, hogy K3 LEGYEN A TELEVÍZIÓ PATRÖNUS SZENTJE? A katolikusok ugyanis úgy tartják, hogy mindenféle emberi aktivitás valamely szent hatás­körébe tartozik, ( az ősrégi val­lásoknál is minden emberi akti­vitásnak külön istene volt, de miután televízióval a szenteknek még nem volt semmi dolguk, igy nagy kérdés, hogy melyik fog­lalta le magának? Az Assisi püspök szerint Szent Clair akinek egy alkalom­mal “víziója” volt, vagyis “tá­volba látott,” a televízió jogos patrónusa. Egy másik püspök szerint a televízió a Szent Fe­renc hatáskörébe tartozik, mert ő kezdte meg a római bazilika ceremóniáinak elhiresztelését, vagyis “leadását”. És végre egyesek szerint a televízió Gáb­riel arkangyal ügykörébe tarto­zik, mert őkezeli a kürtöt, amely leadja a “nagy hirt”. Washington — Allen J. Eilen­der (D. La.) szenátor azt mond­ja, hogy a szenátor Joe McCar­thy^ által vezetett szenátusi vizs­gáló bizottság csak elpazarolt 200,000 dollárt minden haszon nélkül és igy ő is támogatja azt a mozgalmat, amely a McCarthy bizottságtól meg akarja vonni a további költségeket. Eilender azt mondotta az új­ságíróknak, hogy McCarthy nem leplezett le kommunistákat, csak újból “feltálalta a más vizsgáló bizottságok adatait és ha nem teszünk zabolát erre az ember­re, hamarosan bele fog avatkoz­ni minden más szenátusi bizott­ság ügyeibe.” Teherán — Teheran uj kato­nai kormányzója, Teimour Bakh­­tiar generális kejelentette, — ír­ja egy (AP) jelentés, — hogy a neki nem engedelmeskedő kom munistának, akár férfi vagy nő is legyen az illető, simára fogja borotváltatni a fejét. Luce beavatkozása nemhogy se­gített volna, hanem éppen ellen­kezőleg, csak ártott az amerikai politikának. Ezt tehát nem sze­retnék újból megismételni. De most már az is látható, hogy a Katolikus Egyháznak a kiátko­­zással való fenyegetését sem vette komolyan az olasz nép zö­me. HAMIS SZAVAZATOK Most már nyilvánosságra ke­rült az is, hogy a de Gasperi kor­mányt az utolsó választásoknál a középosztály ültette hatalom­ba, de csak úgy, hogy 1,300,000 hamis szavazatot adtak le. A szavazatok hivatalos felülvizs­gálása ugyan azt mutatja, hogy de Gasperi ezen hamis szavaza­tok dacára is többséget kapott, de ezen hamisítás nyilvánosság­ra hozása mégis egy olyan uj választáshoz vezetne, amelyben a kormányt alkotó koalíció el­bukna. Ezért a Választó Bizott­ság nem merte nyilvánosságra hozni a szavazatok felülvizsgá­lásának az eredményét, egyet­len olasz újság sem irt róla, no­ha minden szerkesztőség tudja éppen úgy, mint az amerikai új­ságok tudósítói. Washingtonban még egyenlő­re nem határoztak, hogy milyen politikát fognak folytatni az olasz válság megoldására, — il­letőleg oly megoldására, amely az amerikai érdekeknek megfe­lelne. Megnehezíti az amerikai kormány helyzetét az, hogy Olaszországban a kommunista párt a legnagyobb politikai pár­tok egyike, amivel tehát a kor­mány kénytelen úgy bánni, mint Amerikában az ellenzéki nagy párttal bánik a kormány. A három nagy kommunista napilapot a kormány nyomdái­ban nyomják, az újságpapírt a kormány osztja ki, a kommunis­ták által kontrolált szakszerve­zetek székhelye kormányépület­ben van és végül, a kormány rá­diókon nem támadják erélyesen a kommunistákat. Az utóbbi hetek tanácskozá­sainak az a tárgya, hogy vájjon nem-e lenne kedvezőbb amerikai szempontból nézve, ha az olasz kormány szakitana a kommu­nistákkal való “coexistence” (együttélés) elvei s támadásba menne, számítva arra, hogy eset­leg később a kommunista pártot törvényellenesnek lehetne minő­síteni, vagy olyan üldözés alá fogni, mint teszik azt most itt Amerikában. A nagy kérdés az, hogy váj­jon ez a politika nem-e vezetne olyan polgárháborúhoz, amely­ből a kommunisták kerülnének ki győztesen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom