Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)
1954-01-02 / 1813. szám
1954. január 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal PIHENÉS KÖZBEN AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVIN YILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között Mimi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosuiása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vágj' ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napi bért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szer ber»té+ épltiük a »éiri társadalom keretein hetB! MEGTÉRT GYERMEKRABLÓK (gb.) Engem nem lepett meg amikor olvastam, hogy egy kaliforniai polgártársunkat annyira felbosszantotta amit a televízión látott, vagy talán hallott, hogy a gomb elcsavarása helyett a kalapácsot vágta a 400 dolláros készülékbe, úgy kergette ki a házból a kellemetlen csendbontót. Mert valóban manapság az ember még igy pihenés közben is olyanokat olvas (az újságokban), hall (a rádión) vagy lát (a televízión), hogy szeretne visszabeszélni nekik. Itt van például a Jefferson City, Mo. gyermekrablók kivégzéséről szóló jelentés. Az alkoholista, végtelenül elzüllött Carl Hall. kegyetlen gyilkost és bűntársát Bonnie Brown Headyt 8, az az nyolc külömböző pap vigasztalta, mielőtt a gázkamrába mentek. így ennek tudható be, hogy ezen gyilkosok kivégzését ezzel a nagy “headline”-al hozták a lapok: “Hall Krisztushoz megtérten halt meg.” Nagy dolog ám ez, jól meg kell érteni! Krisztus roppant sokat nyert ezzel az emberpárral, akik már az elrablás előtt elhatározták, hogy az ártatlan gyereket meg fogják ölni. Nyilvánvaló, hogy nagy örömet okozott Krisztusnak, hogy az ilyen elvetemült ember is őt választotta istenének, —- legalább is ilyenformán mondják azon papok, akik utolsó óráiban segédkeztek neki. Ezen papok állítása szerint Hall ezt mondotta: “Jobb is, hogy elfogtak és most kivégeznek, mert ha szabadon maradtam volna még vagy 12 órán át, ki tudja hány embert öltem volna meg. Az Isten most megóvott ettől.” Ezt az okoskodást józan észszel nagyon nehéz megérteni. Hát az isten csak ilyen körülményes utón és egy ártatlan gyermek legyilkolása után tudta ártalmatlanná tenni ezt az embert, aki beismerte, hogy embertársaira mily nagy veszélyt jelentett? Hiszen kérdezhetjük, hogy első sorban is miért rendelte az Ur azt, hogy Hall olyan gyilkos szándékú legyen? És ha már mégis megindult a gyilkosság felé vezető utón, akkor nem jobb lett volna-e egy kis szívrohammal megölni, mielőtt elrabolták a kisgyermeket? Nagyon sok ilyen kérdést lehetne feltenni, mert ha az isten akarata volt az, hogy Hallt és a bűntársát elfogták és megbüntették, akkor ugyancsak az isten akarata volt az is, hogy a nagy bűnt elkövessék, hiszen az isten akarata nélkül csak nem történik ilyen nagy dolog, ami egy ártatlan kisgyermek életét is kioltja? Avagy talán nem csak egy, hanem több isten is van? Az egyik, ami a jó, a másik meg ami a rossz dolgokat rendeli el? Vannak, akik ez utóbbit Sátán néven említik és egyszerűen azt mondják, hogy minden jó az istentől és minden rossz a gonosz Sátánitól származik. így már érthetőbb volna a dolog. Ebben az esetben csak az a fontos, hogy melyik a nagyobb hatalmú, az erősebb a kettő között, mert csak annak az akarata érvényesülhet. Ha Krisztus valóban olyan nagy örömmel fogadta ezt a gonosz gyükost, akkor ugylátszik, hogy Sátán kezében van a főhatalom, aki, miután már végzett ezzel a bestiával, odadobta a jószellemnek: “Nekem elég volt, most már gyönyörködj benne te is! KÉTFEJŰ CSECSEMŐK Nem akarjuk azt mondani, hogy még mindig vannak “csodák”, de annyi bizonyos, történnek csodálkozásra okot adó dolgok elég gyakran. Itt van például a kétfejű csecsemő esete, azon is lehet eléggé csodálkozni. Indianapolis városból jött a hir december 14-én, hogy az ottani University Medical Center kórházban egy 28 éves asszony két fejű gyermeknek adott életet. Három nappal később Belő Horizonte, Brazil városból is hasonló hir jött, ott is világra jött egy kétfejű bébi. Az Indianapolis városból jövő hir szerint a csecsemőnek két feje és négy keze, de csak egy alsó teste és két lába van. A szörnyszülött két feje egymással szembenéz és a mellcsontnál forrott egybe a két test, amelynek két külön gyomra is van. Ezen sorok Írásának idején ezen szerencsétlen emberi magzat (vagy talán többes számot kellene használni?) még él, az orvosok mindkét száján át etetik. A szülők a Donald Ray és Daniel Kaye dupla nevet adták ne‘ ki, vagy nekik. Az ősgörögök az ilyen torzszülöttekét elpusztították, kitették őket valami hegyre, ahol az ifdő, vagy a vadállatok elbántak' vele. Ez a módszer természetesen barbárságra vall, de maga az a dolog, hogy az ilyen végtelenül szánalmas torzszülötteket nem kellene nevelni és kitenni az egyre növekvő fájdalmaknak, nagyon is humánus intézkedés lenne. És végre itt megint eszünkbejut, hogy a vallásos emberek miként magyarázzák ki ezt a dolgot? A nem vallásos ember megérti, hogy az embrió képződésnél valami baj történt és az ikrek egybe nőttek. De a vallásosak mindenben az isten akaratát látják. Akkor kérdezhetjük, hogy mi célja van az istennek azzal, hogy ilyen kétfejű szörnyszülöttekkel áldja meg az emberiséget, de különösen a szülőket akikre ez az “istenáldás” rettenetes nagy csapást, nagy büntetést jelent? TUDOMÁNY ÉS BABONA Az amerikai sajtó és a rádió a napokban két világhírű nagy tudóssal is foglalkozott. Az egyik Albert Einstein, akit alaposan megróttak azért, mert bátran kiállt a szabadságjogok vé- • delmére. Erről lapunk más hasábjain számolunk be. A másik nagy tudós a most elhunyt 85 éves Dr. Robert Andrews Millikan fizikus, aki az elektronok felfedezésével a Nobel dijat nyerte meg és aki igen sokat tett a modern fizika fejlesztésére. Millikan 1868-ban született Morrison, Hl. városban. Az apja református pap volt s miután az anyja is igen vallásos volt, Millikan ennek megfelelőleg nagyon vallásos nevelésben részesült, amelynek befolyása alól egész életén át nem tudott menekülni. Ugylátszik, hogy a vallás és a tudomány ellentéte küzdelmet okozott nála, legalább is erre vall “Evolution of Science and Religion” cimü munkája, amelyben a kettőt valami módon próbálta egyeztetni. A komoly tudósok sajnálkozva fogadták Millikan ezen erőlködését, a papság azonban kapva-kapott rajta, Millikan révén igazolni akarták babonás nézeteiket. Most, hogy meghalt a hires tudós, a papok teljesen kezükbe vették a temetést és alaposan kihasználták az azzal járó publicitást. Az igazi tudósokat háttérbe szorítva, csupán csak a babonás ceremóniák közepette mondtak dicsérő beszédeket a pasadenai (Cal.) templomban, ahol a holttestét kiterítették. Ha az elhangzott beszédek után mennénk, akkor Millikan nem az emberiség ügyét szolgálta, hanem csupán csak az egyházakét, amelyeknek igen jó szolgálatot tett azzal, hogy gyermekkori babonás benyomásait soha nem tudta vagy nem merte leküzdeni és igy azok hatása alatt a tudományt is a babona szolgálatába akarta állítani. Ezért jutott ki neki annyi dicséret, amig Einsteint megrótták a bátorságáért. HAZAÁRULÓK A United Press riportere azt táviratozta Berlinből, hogy az amerikai katonai bíróság 13 évi fogságra Ítélte Róbert O. Blevens, 29 éves amerikai katonát, aki megszökött, majd a Smith törvény áthágásával a német kommunistákhoz csatlakozott s azok részére titkosrendőri munkát végzett. A hir elmondja azt is, hogy ezen vádak a hadbíróság előtt bebizonyítást nyertek. Szóval egy amerikai katona, aki árulást követett el, az ellenség titkos kéme lett, 13 évi börtönbüntetést kapott érte. Nem vitatkozunk azon, hogy ez enyhe vagy súlyos büntetés-e? Azonban önkénytelenül is arra gondolunk, hogy miért kellett akkor kivégezni a Rosenberg házaspárt hasonló vád alapján? amelyet nem is bizonyítottak be és amelyet még ha elkövettek is, nem az ellenség, hanem a szövetségesek részére végeztek szolgálatot sok évvel ezelőtt. Mi volt az oka annak, hogy a Rosenberg házaspárral szemben olyan szigorúak voltak? MOSSADEGHET ELÍTÉLTÉK THERAN — A katonai bíróság hat hétig tartó, drámai jelenetekkel tarkított bírósági tárgyalás után három évi börtönbüntetésre ítélte Mohammed Mossadegh volt miniszterelnököt. Az Ítélet kihirdetése előtt a Shah arra kérte a bíróságot, hogy az ítéletnél vegyék tekintetbe Mossadegh évekkel azelőtti szolgálatait. Közel egy órán át tartott, amig a bíróság jegyzője felolvasta az Ítéletet és annak megindokolását. Az ítélet kihirdetése után Mossadegh ezt mondotta: “örülök, hogy elitéltetek, most már Irán népe láthatja, hogy lábbal tapossátok alkotmányunkat”. Az ítélet szerint Mossadeghnek magán zárkában kell kitölteni a büntetést. Az Ítélet kihirdetése előtt a diákok tüntettek Mossadegh mellett, de a rendőrség hamarosan szétverte őket.
