Bérmunkás, 1954. január-június (41. évfolyam, 1813-1836. szám)

1954-05-08 / 1831. szám

MAGYAR NYELV ti LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGALAT ABAP Entered an second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act af March 3. 1879 VOL. XU. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1954 MAY 8 NO. 1831 SZÁM A Szovjet békét akar A HÁBORÚS HISZTÉRIÁT CSAK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK TARTJA FENN, — MONDOTTA MALENKOV. — HA ATOM­TÁMADÁS ÉRI, A SZOVJET HASONLÓ MÓDON ÜT VISSZA. MOSZKVA — A Supreme Soviet (Parlament) előtt tartott beszédében Georgi Malenkov, a Szovjetunión miniszterelnöke igen nagyfontosságu nyilatkozatot tett. Az Associated Press jelentése szerint Malenkov előbb kihang­súlyozta, hogy a Szovjetunionban még mindig hisznek abban, hogy a kollektiv termelő rendszer és a kapitalista rendszer meg­férhetnek egymás mellett. Ez- " ' ért a Szovjetunión a béke politi- jét, akkor meg fogják látni, hogy káját folytatja. Ezzel szemben azonban “az Egyesült Államok által irányí­tott támadó csoport mestersége­sen tartja fenn a háború hiszté­riát; fenyegetik a világ népét a hidrogén bombákkal és újból meg újból hangzotatják, hogy ‘az erő politika’ hivei. Amig a Szovjetunionban a béke iránti bizalom és remény tölti meg a levegőt s nyújt alkalmat a ter­melő erőknek, addig az Egye­sült Államokban, — U.S. hiva­talos körök állítása szerint — a társadalmi levegőt az aggoda­lom, a félelem mérgezi meg. Ez az eredménye az állandó fenye­getőzésnek.” Malenkov aztán kijelentette, hogy “ha a támadók őrültsége elvezet annyira, hogy ki akar­ják próbálni a Szovjetunión ere­az a kaland a TŐKÉS TÁRSA­DALOM TELJES ROMBADŐ­LÉSÉT EREDMÉNYEZNÉ. A tőkés sajtó sietett kiemelni, hogy amig Malenkov a pár hét­tel ezelőtt tartott beszédében azt mondotta, hogy az atomháború el fogja pusztítani a civilizációt, most megint visszatért a kom­munisták azon régebbi felfogá­sához, hogy a harmadik világ­háború csak a tőkés termelő rendszert temeti romjai alá, de a kollektív termelő rendszer túl fogja élni azt. Malenkov szerint Németor­szág felfegyverzése és az EDC (European Defense Communi­ties) hadsereg nem a békét, ha­nem a háborút szolgálják, ehe­lyett ajánlja azt az európai vé­delmi szövetséget, amelyben a Szovjetunión is résztvesz. Szabadságot követel Ázsia népe ÁZSIA NÉPEI MÁR MEGELÉGELTÉK A GYARMATI ÁLLA­POTOT. — KÖVETELIK AZ ÖSSZES IDEGEN HADSEREGEK VISSZAVONÁSÁT, A KATONAI BÁZISOK LEZÁRÁSÁT. GENF —A genfi konferencia pár első napjának tárgyalásain nyilvánvalóvá lett, hogy Ázsia népei már megelégelték a gyarma­ti állapotot és el vannak tökélve szabadságuk kivivására az Egye­sült Államok kormányának ellenzése dacára is. Az ázsiai népek aspirciójának a Kinai Népköztársaság minisz­terelnök, Chou En-lei adott kifejezést, aki azt mondotta, hogy Ázsiában mindaddig nem lesz ** ~ béke, amig ott idegen nagyhatal­mak hadseregeket és katonai bázisokat tartanak fen. A koreai háború mutatta, — mondotta Chou En-lei, — hogy az ázsiai népek milyen eltökéltséggel haj­landók harcolni szabadságuk­ért. Ezen sorok Írásának idején a genfi konferencia nem sok re­ménnyel kecsegtet, mert Dulles, amerikai külügyminiszter éppen olyan határozottsággal jelentet­te ki, hogy “mint Koreát, úgy Indokinát sem hagyjuk elvesz­ni”. Dulles szerint ugyanis a szabadságukat viss z a n y e r ő gyarmatok “elvesznek”, mintha azok amerikai birtokok lenné­nek. Washingtonban úgy az elnök, mint az alelnök újból kijelentet­ték, hogy nincs szándékukban katonaságot küldeni Indokiná­ba, csak ha “éppen muszáj lesz, a végső esetben”, — ami azt je­lenti, hogy igenis még mindig készülnek a tényleges katonai beavatkozásra, dacára annak, a nagy riadalomnak, amit az ily kijelentéssel egy héttel előbb az egész világon kiváltottak. Londonban maga Churchill miniszterelnök jelentette ki, hogy Anglia nem hajlandó had­sereget küldeni Indokinába, le­galább is nem addig, amig a gen­fi konferencián meg nem kísér­lik ezen hét éve tartó háború be­fejezését. Ez a kijelentés ugyan­csak azt jelenti, hogy végső esetben Anglia engedni fog az amerikai nyomásnak s részt fog A| | fT | | I n P I amiket érdemet. I L I I I I K ti I tudomásul venni London — Az angol filmér­dekeltség (British Association of Cinematograph) követeli, hogy Angliában ne engedjék for­galomba azon filmeket, amelyek­ben angol történelmi dolgokat mutatnak be Hollywood sztárok­kal és Hollywood rendezéssel. Mit szólnának az amerikaiak, — kérdezik a határozatban, ha Washingtont és más amerikai nemzeti hősöket angol színészek­kel ábrázoltatnák ? Rolph Bond, az egyesület tit­kára azt mondja, hogy a holly­woodi filmipar tönkremenőben van, mert: (1) Nagy verseny­társa támadt a televízióban. (2) Az amerikai nép vásárló képes­sége leesett s igy kevesebb jut a filmszínházak látogatására. (3) Az európai filmek egyre ja­vulnak és kiszorítják a holly­woodi filmeket. (4) A boszor­kányüldözéssel kikergették a te­hetséges Írókat, rendezőket és színészeket. (5) A McCarthytól való félelem rettegésbe tartja a filmszemélyzetet. Jeruzsálem — A keresztények április 25-én már másodszor ün­nepelték a husvét (feltámadás) ünnepét. Először egy héttel előbb, április 18-án ünnepelték azon keresztények, akik az álta­lános — Gregoriánus — naptárt használják; egy hét múltán pe­dig azok ünnepelték, akik még mindig a régi, Julián kalendári­umot használják. Az arméniai, sziriai, ethiopiai és általában az úgynevezett “orthodox” keresz­tények még mindig a Julián nap­tárt használják, igy ezeknek egy héttel később támadt fel Jézus, mint a többi keresztényeknek, ami nem zavarja őket ebben a babonás hiedelemben. Washington — A Federal Ho­using Administration (FHA) botrányai egyre több piszkot hoznak felszínre. Már az elcsa­­pottak közé került Howard M. Murphy, az FHA főügyésze is. Albert M. Cole, /az FHA vezető­je jelenti, hogy az eddig említet­teken kívül elbocsájtották tiszt­ségéből Bemard F. Kenneyt, az intézmény végrehajtó igazgató­ját, továbbá Max Rollert, aki “technikai tanácsadó” volt. Már venni az indokinai “rendőrakció­ban”. Egyébiránt a francia kor­mány teljes függetlenséget adott az általa pártfogolt Vietnam kormánynak. eddig az FHA 16 magasabb ran­gú tisztviselőjét dobták ki állá­sukból, akik közül egyeseket nyíltan grafteléssel, másokat pe­dig azzal vádolnak, hogy nem értettek semmit sem a munkakö­rükhöz és azért nem vették ész­re a csalásokat. London — Itten az a hir ter­jedt el, hogy a jugoszláv kor­mány nevében Tito uj ajánlatot tett a trieszti probléma megol­dására. Ezen hir szerint Titó hajlandó beleegyezni abba, hogy az angol-amerikai megszállás alatt álló “A-zona” olasz terület legyen, ha Jugoszlávia bizonyos kedvezményeket kap a trieszti kikötő használatára. Great Barrington, Mass — Henry A. Wallace, a Progresszív Party volt vezére s volt U.S. al­elnök most a fokozatos lefegy­verzést hirdeti. A hidrogénbom­ba korszakban más választása nem lehet az emberiségnek, — mondotta Wallace, — aki az Egyesült Nemzetek alkotmányát akarja úgy megváltoztatni, hogy annak legfontosabb részét a fo­kozatos lefegyverzés képezze. London — Aneurin Bevan képviselő, az angol Labor Party balszárnyának a vezetője nyíl­tan a munkásszervezetek elé tár­ja a külpolitikai problémát, miu­tán azt állítja, hogy az Egyesült Államok ki akarja erőszakolni az újabb világháborút s ebben az angol diplomácia segítségére van. Bevan azt akarja, hogy a Labor Party erélyesebben elle­nezze Nyugatnémetország újbó­li felfegyverzését, mint teszi azt az Attlee vezetése alatt. Bevan szerint “az Egyesült Államok­nak sokkal nagyobb a katonai hatalma, mint a politikai befo­lyása és azért akarja a katonai hatalmat alkalmazni a politika helyett.” Washington — A State De­partment nyilatkozatot adott ki, amely szerint az amerikai kor­mány megállapodásra jutott Iraq kormányával, hogy milyen fegyverekkel fogja segíteni. Az egyezség kiköti, hogy ezen fegy­vereket csakis BELSŐ ÉS KÜL­SŐ ÖNVÉDELEMRE HASZ­NÁLHATJA. — Ezen kikötés állítólagos értelme az, hogy Iraq ezen fegyvereket nem hasz­nálhatja a többi arab államokkal együttesen Izráel ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom