Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-07-18 / 1790. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1953. julius 18. Az önbizalom és a félelem jelei AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között s^rrmii közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell íolynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szer rezeiét építjük a régi társadalom keretein belül. (Vi.) Amidőn valakin, vagy valakiken a félelem erőt vesz, becsukják magukat, rettegnek minden ismeretlen egyéntől. Min­denkiről a legrosszabbat, ellen­ségeskedést tételeznek fel. Ál­landóan védelmi állásban van­nak. Akik önbizalommal érint­keznek embertársaikkal, azok nem félnek, rettegnek, nem zár­kóznak el. Ez áll nem csak egyé­nekre, hanem nemzetekre is. Ugyanis amig Oroszország egyedül állt az ellenséges világ­ban, vagy amig Magyar, Len­gyel, Román, Bolgár országok­ban az ellenforradalmi erők és azoknak külső segítségei veszé­lyeztették az uj rendszert, ad­dig azok is, mindenkit gyanúsí­tottak, féltek, korlátoztak min­dent, hogy kiket engednek be és ki az országból. Szigorúan, sok­szor elnyomó törvényekkel igye­keztek az ellenforradalomnak elejét venni. Ennek legtöbb szo­cialista útra tért országban már vége szakadt. Ellenben itt Ame­rikában mind nagyobb a terror, a félelem, az elnyomó törvények és rendelkezések. Mindenki gya­nús és vizsgálat tárgya, ha az uralkodó osztály legreakciósabb vezéreivel ellenkezni, vitatkozni mernek. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Itt Amerikában és az óhazá­ban is a gazdasági viszonyok szabják meg úgy az önbizalmat, mint a terror, félelem előtörését. Ezt sokszor éppen az ellenkező hatást kivánó intézkedések te­szik, vagy egyik, vagy másik ol­dalról, döntővé. Amig egyéneket is a kenyérkereseti forrás el­vesztésével ijesztenek agyon, vagy szolgaságra Ítélnek, éppen úgy országokat is gazdasági blo­kádok, zárlatokon keresztül igyekeznek megalkuvásra, vagy felbomlásra kényszeríteni. így történt meg az, hogy amikor még kész aranyért sem adtak az amerikaiak gyapotot a magya­roknak és azok az oroszokkal egyeztek meg és onnan szerez­ték be a gyapot szükségleteiket, ami miatt az oroszok meghá­romszorozták a termelésüket és lefoglalták Egyiptom termését, cserekereskedés formájában. Amidőn minden újjáépítendő országban nagyon kellett volna a golyóscsapágy és a nyugati hatalmak — amerikai parancs­ra — megtagadták az eladást, kerülő utón mégis megszerezték és ma már felépítették a saját gyáraikat es. készek a kivitelre is. így történt a szerszám és me­zőgazdasági gépek terén is. Nagy szüksége volt eleinte az oroszoknak és a többi szocialis­ta országoknak a fenti gépekre. Ezt a nyugati országoktól még készpénzért sem kaphatták meg, igy kényszerítve voltak újabb, nagyobb gépgyárakat építeni, megsokszorozni a szerszám es mezőgazdasági gépgyártást, va­lamint a közlekedési eszközök, motorok, omnibuszok, trackto­­rok gyártását, ma már azokból is exportálnak. Minden országban, ahol a munkásság vette át a hatalmat és rohamosan építette az iparo­kat, gépesítették a mezőgazda­ságot, kevés szakember, mér­nök, tanár, kutató volt. Most már hét év után, még a kisebb szocialista országokban is bősé­gesen vannak a fenti szakértők, szakmunkások, sőt még Kíná­nak és ha lehetővé teszik Indiá­nak és sok más ázsiai országnak is tudnak ilyen szakértőket szál­lítani, kölcsönözni. VISSZAFELÉ SÜLT EL A BOJKOT így történt meg az, hogy mig a tőkés országokban gazdasági válságtól, depressziótól retteg­nek, a szocialista országokból mind nagyobb mértékben képe­sek exportálni és mind kevesebb mértékben kell nekik importál­ni. így sokkal kedvezőbb alapon tudnak kereskedelmi szerződé­seket kötni más országokkal, legtöbbször a kapitalista orszá­gok hátrányára. A napokban a Hearst lapok­ban nagybetűs címekkel közöl­ték, hogy Anglia 15 millió dol­lárról egy újabb szerződés sze­rint 168 millió dollárra emelte Kínával való kereskedelmét. Ugyancsak most tértek haza a francia ügynökök is, akik 40 millió dollár értékben kötöttek kereskedelmi szerződést. A múlt­ban egy pár millióra rúgott az egész kínai kereskedelmük ösz­­szege. A blokád, amellyel megakar­ták fojtani a csecsemő szocializ­must, most már a tőkés rend­szert fojtogatja, akik levegőhöz kapkodnak, ellene fordulnak azoknak — az amerikaiaknak — akik rájuk kényszeritették ezen öngyilkossághoz hasonló blokádot. Olyan rohamosan csú­szik ki a gazdasági talaj a tőkés rendszer lába alól, hogy most már minden szalmaszálhoz ka­paszkodnak, hogy meg tudják menteni magukat, rendszerüket, az elveszett fejszének a nyelét. JAVULT A HELYZET Amig ezen bojkot arra kény­­szeritette a szocialista országo­kat, hogy újabb gyárakat, vasu­takat, közlekedési eszközöket, erőtelepeket építsenek és a na­gyon is szükségessé vált termé­szeti kincseket kutassák, tárják fel, vagy cseréljék ki egymással, az ilyen újjáépítésekre szüksé­ges pénzt, leginkább munkaerő­ből vettek el. Vagyis a munká­soknak a megkeresett pénzéből direkt vagy indirekt visszatar­tottak nagy mennyiséget. Ezt le­hetne 60 százalékra is tenni, de nem volt más, valahonnan ki­kellett termelni, előkeriteni azon horribilis összegeket, melyekben a három, majd ötéves tervek építkezései kerültek. Most már, mivel nem csak a belső szükségleteket, hanem még a szükséges kivitelre is tudnak termelni, vagy pedig ami szintén nagyon fontos, olyan helyzetben vannak, hogy most már öröm­mel adnak nekik cserébe olyan dolgokat, melyekre még szük­ség van, de nem maguk terme­lik ki, igy nem szükség több uj üzem, nehézipar építése amellett, hogy a vasutakat és más közle­kedési eszközöket teljesen hely­reállítottak, sőt megkétszerez­ték a szükséglet szerint. Ez adta az önbizalmat a szo­cialista útra tért országoknak arra, hogy kedvező reformokat, engedményeket, béremeléseket, szabad forgalmat és más orszá­gokkal úgy kereskedelmi, mint kulturális összeköttetést teljesen helyreállítsák. Nem kell nekik többet elzárkózni, becsukni a kapukat, teljesen biztosak ha­talmukban, erejükben, rendsze­rük helyességében. Azon nagy összegeket melye­ket újabb gyárak, erőmüvek épí­tésére elszedtek a munkásoktól, most vissza adhatják ha nem is az egészet de nagy részét. Uj szerszámgépek, uj nehéz­ipar helyett, ruhákat s más ipa­ri cikkeket termelhetnek. Az épitőmunkások gyárak helyett otthonokat, egyetemeket, kór­házakat építhetnek. Ez még nagyobb mértékben megtörténhet ha a béke magva­lósul és a katonák, valamint a fegyvereket gyártó üzemek is felszabadulnak és hasznos mun­kát végeznek. Azért rettegnek a tőkések, azért adták ki a paran­csot “most vagy soha”. Paris —, A New York Times tudósítója azt mondja, hogy megbízható forrásból nyert in­formációja szerint az Egyesült Államok rövidesen átküld Fran­ciaországban néhány “atom-tü­zér” osztagot. “Atom-tüzérség” alatt olyan tüzérséget értenek, amelyeknek már olyan ágyújuk van, amely atomlöveget használ. Az ilyen ágyút május 25-én próbálták ki Newada államban. Ugyanezen tudósitó szerint egy ilyen atom­tüzérségi osztagot Franciaor­szágban, egy másikat pedig Nyugatnémetországban fognak elhelyezni. CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE BÉRMUNKÁS OLVASÓK! JULIUS 26-án, vasárnap, ezúttal a west sideon, az elő­nyösen ismert Nelson Horné­ban, 5520 Broadview Avenu­en levő szép pázsitos kertben tartják CSALÁDI KIRÁNDULÁSUKAT Ételekről és hűsítőkről gon­doskodik a rendezőség. Belé­pődíj nincs. A hely a városi Bus-al is könnyen elérhető. East side­­iak az Ontario és Prospect sarkán vegyék a 67-es számú Broadview Bust a végállomá­sig, onnan rövid séta jobb kéz­re a Nelson Home. ÉPITŐGÁRD A 1952*53 évre. Mrs. Adams Helen, L. Ang. 12.00 Bischof Józsefné, Clevel. 12.00 Buzay János, Cleveland ....12.00 Bikó Teréz, Cleveland___12.00 Farkas Imre, Akron ___ 9.00 J. Feczkó, New York ....... 1.00 Fishbein L., New York .... 7.00 Fodor János, Cuy. Falls ....12.00 Gajdos István, New York ..12.00 Gáncs Lajosné, Cleveland ..12.00 Gáncs Lajos, Cleveland _12.00 Hering Susan, Buffalo ....12.00 Képes János, Munhall....... 5.00 Kollár József, Cleveland_ 7.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 3.00 Köhler Sándor, Chicago .... 1.00 Kucher András, Pittsb. .. 10.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 8.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___10.00 Mogor József, Cleveland .... 8.00 A. Molnár, Cleveland .......12.00 Munczi József, Cleveland .. 2.00 N. N. Newark.....................12.00 Pál Lajos, Ambridge ___12.00 Szabó Ferenc, Cleveland_ 7.00 Székely Sándor, Cleveland 2.00 St. Török, Studio City__ 6.00 Visi István, Lincoln Park.. 7.00 Vizi József, Akron______ 7.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom