Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-07-18 / 1790. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1953. julius 18. Az önbizalom és a félelem jelei AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között s^rrmii közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell íolynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szer rezeiét építjük a régi társadalom keretein belül. (Vi.) Amidőn valakin, vagy valakiken a félelem erőt vesz, becsukják magukat, rettegnek minden ismeretlen egyéntől. Mindenkiről a legrosszabbat, ellenségeskedést tételeznek fel. Állandóan védelmi állásban vannak. Akik önbizalommal érintkeznek embertársaikkal, azok nem félnek, rettegnek, nem zárkóznak el. Ez áll nem csak egyénekre, hanem nemzetekre is. Ugyanis amig Oroszország egyedül állt az ellenséges világban, vagy amig Magyar, Lengyel, Román, Bolgár országokban az ellenforradalmi erők és azoknak külső segítségei veszélyeztették az uj rendszert, addig azok is, mindenkit gyanúsítottak, féltek, korlátoztak mindent, hogy kiket engednek be és ki az országból. Szigorúan, sokszor elnyomó törvényekkel igyekeztek az ellenforradalomnak elejét venni. Ennek legtöbb szocialista útra tért országban már vége szakadt. Ellenben itt Amerikában mind nagyobb a terror, a félelem, az elnyomó törvények és rendelkezések. Mindenki gyanús és vizsgálat tárgya, ha az uralkodó osztály legreakciósabb vezéreivel ellenkezni, vitatkozni mernek. GAZDASÁGI TÉNYEZŐK Itt Amerikában és az óhazában is a gazdasági viszonyok szabják meg úgy az önbizalmat, mint a terror, félelem előtörését. Ezt sokszor éppen az ellenkező hatást kivánó intézkedések teszik, vagy egyik, vagy másik oldalról, döntővé. Amig egyéneket is a kenyérkereseti forrás elvesztésével ijesztenek agyon, vagy szolgaságra Ítélnek, éppen úgy országokat is gazdasági blokádok, zárlatokon keresztül igyekeznek megalkuvásra, vagy felbomlásra kényszeríteni. így történt meg az, hogy amikor még kész aranyért sem adtak az amerikaiak gyapotot a magyaroknak és azok az oroszokkal egyeztek meg és onnan szerezték be a gyapot szükségleteiket, ami miatt az oroszok megháromszorozták a termelésüket és lefoglalták Egyiptom termését, cserekereskedés formájában. Amidőn minden újjáépítendő országban nagyon kellett volna a golyóscsapágy és a nyugati hatalmak — amerikai parancsra — megtagadták az eladást, kerülő utón mégis megszerezték és ma már felépítették a saját gyáraikat es. készek a kivitelre is. így történt a szerszám és mezőgazdasági gépek terén is. Nagy szüksége volt eleinte az oroszoknak és a többi szocialista országoknak a fenti gépekre. Ezt a nyugati országoktól még készpénzért sem kaphatták meg, igy kényszerítve voltak újabb, nagyobb gépgyárakat építeni, megsokszorozni a szerszám es mezőgazdasági gépgyártást, valamint a közlekedési eszközök, motorok, omnibuszok, tracktorok gyártását, ma már azokból is exportálnak. Minden országban, ahol a munkásság vette át a hatalmat és rohamosan építette az iparokat, gépesítették a mezőgazdaságot, kevés szakember, mérnök, tanár, kutató volt. Most már hét év után, még a kisebb szocialista országokban is bőségesen vannak a fenti szakértők, szakmunkások, sőt még Kínának és ha lehetővé teszik Indiának és sok más ázsiai országnak is tudnak ilyen szakértőket szállítani, kölcsönözni. VISSZAFELÉ SÜLT EL A BOJKOT így történt meg az, hogy mig a tőkés országokban gazdasági válságtól, depressziótól rettegnek, a szocialista országokból mind nagyobb mértékben képesek exportálni és mind kevesebb mértékben kell nekik importálni. így sokkal kedvezőbb alapon tudnak kereskedelmi szerződéseket kötni más országokkal, legtöbbször a kapitalista országok hátrányára. A napokban a Hearst lapokban nagybetűs címekkel közölték, hogy Anglia 15 millió dollárról egy újabb szerződés szerint 168 millió dollárra emelte Kínával való kereskedelmét. Ugyancsak most tértek haza a francia ügynökök is, akik 40 millió dollár értékben kötöttek kereskedelmi szerződést. A múltban egy pár millióra rúgott az egész kínai kereskedelmük öszszege. A blokád, amellyel megakarták fojtani a csecsemő szocializmust, most már a tőkés rendszert fojtogatja, akik levegőhöz kapkodnak, ellene fordulnak azoknak — az amerikaiaknak — akik rájuk kényszeritették ezen öngyilkossághoz hasonló blokádot. Olyan rohamosan csúszik ki a gazdasági talaj a tőkés rendszer lába alól, hogy most már minden szalmaszálhoz kapaszkodnak, hogy meg tudják menteni magukat, rendszerüket, az elveszett fejszének a nyelét. JAVULT A HELYZET Amig ezen bojkot arra kényszeritette a szocialista országokat, hogy újabb gyárakat, vasutakat, közlekedési eszközöket, erőtelepeket építsenek és a nagyon is szükségessé vált természeti kincseket kutassák, tárják fel, vagy cseréljék ki egymással, az ilyen újjáépítésekre szükséges pénzt, leginkább munkaerőből vettek el. Vagyis a munkásoknak a megkeresett pénzéből direkt vagy indirekt visszatartottak nagy mennyiséget. Ezt lehetne 60 százalékra is tenni, de nem volt más, valahonnan kikellett termelni, előkeriteni azon horribilis összegeket, melyekben a három, majd ötéves tervek építkezései kerültek. Most már, mivel nem csak a belső szükségleteket, hanem még a szükséges kivitelre is tudnak termelni, vagy pedig ami szintén nagyon fontos, olyan helyzetben vannak, hogy most már örömmel adnak nekik cserébe olyan dolgokat, melyekre még szükség van, de nem maguk termelik ki, igy nem szükség több uj üzem, nehézipar építése amellett, hogy a vasutakat és más közlekedési eszközöket teljesen helyreállítottak, sőt megkétszerezték a szükséglet szerint. Ez adta az önbizalmat a szocialista útra tért országoknak arra, hogy kedvező reformokat, engedményeket, béremeléseket, szabad forgalmat és más országokkal úgy kereskedelmi, mint kulturális összeköttetést teljesen helyreállítsák. Nem kell nekik többet elzárkózni, becsukni a kapukat, teljesen biztosak hatalmukban, erejükben, rendszerük helyességében. Azon nagy összegeket melyeket újabb gyárak, erőmüvek építésére elszedtek a munkásoktól, most vissza adhatják ha nem is az egészet de nagy részét. Uj szerszámgépek, uj nehézipar helyett, ruhákat s más ipari cikkeket termelhetnek. Az épitőmunkások gyárak helyett otthonokat, egyetemeket, kórházakat építhetnek. Ez még nagyobb mértékben megtörténhet ha a béke magvalósul és a katonák, valamint a fegyvereket gyártó üzemek is felszabadulnak és hasznos munkát végeznek. Azért rettegnek a tőkések, azért adták ki a parancsot “most vagy soha”. Paris —, A New York Times tudósítója azt mondja, hogy megbízható forrásból nyert információja szerint az Egyesült Államok rövidesen átküld Franciaországban néhány “atom-tüzér” osztagot. “Atom-tüzérség” alatt olyan tüzérséget értenek, amelyeknek már olyan ágyújuk van, amely atomlöveget használ. Az ilyen ágyút május 25-én próbálták ki Newada államban. Ugyanezen tudósitó szerint egy ilyen atomtüzérségi osztagot Franciaországban, egy másikat pedig Nyugatnémetországban fognak elhelyezni. CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE BÉRMUNKÁS OLVASÓK! JULIUS 26-án, vasárnap, ezúttal a west sideon, az előnyösen ismert Nelson Hornéban, 5520 Broadview Avenuen levő szép pázsitos kertben tartják CSALÁDI KIRÁNDULÁSUKAT Ételekről és hűsítőkről gondoskodik a rendezőség. Belépődíj nincs. A hely a városi Bus-al is könnyen elérhető. East sideiak az Ontario és Prospect sarkán vegyék a 67-es számú Broadview Bust a végállomásig, onnan rövid séta jobb kézre a Nelson Home. ÉPITŐGÁRD A 1952*53 évre. Mrs. Adams Helen, L. Ang. 12.00 Bischof Józsefné, Clevel. 12.00 Buzay János, Cleveland ....12.00 Bikó Teréz, Cleveland___12.00 Farkas Imre, Akron ___ 9.00 J. Feczkó, New York ....... 1.00 Fishbein L., New York .... 7.00 Fodor János, Cuy. Falls ....12.00 Gajdos István, New York ..12.00 Gáncs Lajosné, Cleveland ..12.00 Gáncs Lajos, Cleveland _12.00 Hering Susan, Buffalo ....12.00 Képes János, Munhall....... 5.00 Kollár József, Cleveland_ 7.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 3.00 Köhler Sándor, Chicago .... 1.00 Kucher András, Pittsb. .. 10.00 Lefkovits Lajos, Cleveland 8.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___10.00 Mogor József, Cleveland .... 8.00 A. Molnár, Cleveland .......12.00 Munczi József, Cleveland .. 2.00 N. N. Newark.....................12.00 Pál Lajos, Ambridge ___12.00 Szabó Ferenc, Cleveland_ 7.00 Székely Sándor, Cleveland 2.00 St. Török, Studio City__ 6.00 Visi István, Lincoln Park.. 7.00 Vizi József, Akron______ 7.00
