Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-12-12 / 1810. szám
1953. december 12. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI HÁRY JÁNOSOK Geréb mtárs meg szokott emlékezni minden évben arról, hogy van a hazugoknak valamilyen clubjuk, vagy szövetségük, amely szervezet évente meghirdeti a nagy hazugság versenyt. Ebben a versenyben a legnagyobb hazug lesz a hazugság világbajnoka, vagy micsodája? Miután én ezenkivül semmit sem tudok erről az érdemes társaságról, Geréb munkástársat kérem meg arra, hogy hívja fel a figyelmét a verseny döntőbiráinak azokra a hatalmas, de legtöbbször otromba hazugságokra, amelyet a koreai fogságból visszakerült Háry Jánosok leadnak nap-nap után Ezek között a vitézek között is kitűnik Master Sgt. Carey H. Weinei, Hickmonfals, Mo. lakos kinek a Háry Jánosságát Edward Kernan, a “Cleveland Plain Dealer” tudósitója irta meg. Nem tudom a verseny szabályokat, de kétségtelen, hogy a vitéz őrmester lóhosszal nyerné meg a versenyt, ha arra a szerkesztőnk benevezné. De a hazugok clubjának a hazugsági versenyei csak ártatlan játékok, de a koreai Háry Jánosok hazugságai véresen komoly dolgok, amelyeken az értelmes hallgató vagy olvasó csak mosolyog, de a hadvezetőségünk és a kormány, nagyon komolyan veszi és mint megdönthetetlen bizonyítékokat terjeszti a Nemzetek Szövetsége elé. Az amerikai delegátus vádjai szerint, vagy 30 ezer délkoreai és amerikai hadifoglyot és civü polgárt gyilkoltak le, minden birósági tárgyalás nélkül, állati “kegyetlenséggel”. Lapjaink, a hideg háború eme harsonájai, nap-nap után közölnek a Master Sgt. vallomásához hasonló az UN elé terjesztett bizonyítékokat. ELLEN VADAK Természetesen a koreai-kinai fél is előterjeszti az ellen vádait, amelyeket mi nem ismerünk, mert a lapjaink azokat nem közük le. De éppen eme lapok tudósításaiból tudjuk azt, hogy ezen a részen is történtek olyan dolgok, amelynek az elkövetői Hitler iskoláját követték és gyakran a tanulók tultettek a mesteren is. Jól emlékezünk még azokra a jelentésekre, amelyek a hadifoglyokra leadott sortüzekről szóltak, amikor az amerikai parancsnok sortüzet adatott le a “lázadó” foglyokra, akiknél a lázadás éneklésben nyilvánult meg, amelyet parancsra sem voltak hajlandók abbahagyni. A koreai-kinai fél szerint a halottak és sebesültek száma ezeknél a lázadásoknál, vagy 4 ezer volt. Még emlékezünk arra is, amikor a UN csapatok nyomultak előre és a délkoreai katonai parancsnokságnak a tömeg kivégzései milyen felháborodást váltottak itt ki, de a fronton is, ahol nem egyszer az amerikai és angol katonák felháborodva, a nap-nap utáni tömeg gyilkosságokon, fegyverrel akadályozták meg a koreai vérebeket abban, hogy a truckload számra odaszállított gyerekeket, asszonyokat, öreg férfiakat kivégezzék. Ezeket a mi lapjaink Írták meg, hogy ezeken kívül milyen más vádakat emeltek még, azt nem tudjuk, mert azokról nem Írnak nagy cikkeket az Edward Kernanok. Most béketárgyalások folynak, állítólag mind a két fél legfőbb óhaja az, hogy helyreállítsák a békét. Viszont olyan bolond nincs, aki elhigyje, hogy az ilyen kitalált vagy felfújt vádak alkalmasak arra, hogy megbékélés következzen be. Amikor az amerikai delegátus előterjesztette a “vádjait”, két dologgal feltétlen tisztába kellett, hogy legyen. Az egyik ,hogy az ilyen vádakat perrendszerüen bizonyítani nem lehet és hogy az ellenfél ellenváddal fog előállni. A cél nem is az, hogy a meg nem nevezett vádlottakat felfelősségre vonják, hanem, hogy a gyűlöletet terjesszék, de szerencsére a világ népe már annyira kinőtt a gyermek cipőből, hogy nem ül föl olyan dajkameséknek, mint az alanti, amelyet Kernan újságírón keresztül Master Sgt. Carey H. Weinel akar beadni Amerika és a világ népeinek. Dióhéjban a hátborzongató történet a következő: Master Sgt. megjelent a Szenátus vizsgáló bizottsága előtt, ahol a következőket adta elő: Előrebocsátja az őrmester ur, hogy abból a csoportból, amelyet a northkoreaiak kivégeztek, Carthynak, amit ő maga mondott az újságíróknak. így nem csoda, hogy a Truman-McCarthy vitában az utóbbi segítségére sietett azzal a kijelentéssel, hogy ö nem tanácsolta Trumannak, hogy Dexter Whiteot tartsák továbbra is hivatalban. Truman nem is állította ezt, de jelezte, hogy Hoovernek nem voltak elég bizonyítékai Whitera vonatkozólag és most mégis azt meri állítani, hogy White bűnös volt, akit azonnal el kellett volna csapni. A kongresszusi bizottság előtt tett vallomásában Hoover szinte követelte azt a jogot, hogy akit ők (az FBI) gyanú alá vesznek, azt már “biztonsági kockázatnak kell tekinteni” és el kell csapni az állásából. Mint Truman kifejezte, “megbüntetni csupán csak vád alapján, tárgyalás nélkül, anélkül, hogy szembesítenék a vádlottat a vádlójával”, — ez a mccarthyizmus. Ugylátszik, hogy most már ez a “Hooverizmus” is. A gesztapo bevonult Amerikába! egyedül ő menekült meg (tehát más tanú nem lehet és igy a történetet ellenőrizni nem lehet.) “Én 1950 szeptemberében Pusan védelménél sebesültem meg a bal lábamra és a jobb combomra. Mikor magamhoz tértem, már a nortkoreaiak foglya voltam.” Ilyen súlyos sebesülten kellett tnenetelnie 80-100 mérföldet. Mind a két lábán súlyosan megsebesült őrmester, miként menetelt 100 mérföldet, arról nem kérdezősködtek a szenátor urak. De érdeklődtek a koszt iránt, amely az őrmester szerint egy vagy két rizs csomót, amely akkora volt mint egy golf labda. Csoda, hogy éhen nem halt, három évi ilyen diétán, de ezek csak fiók csodák, a nagy csoda itt következik. “Hatvan amerikai foglyot egy nap kitereltek, akiket 6 vagy 7 csomóba összekötöztek, rendkívül erősen villanydróttal és azután sortüzekkel egymás után kivégezték őket.” ő megsebesült, de nem halt meg. Azután eltemették őket. Szenátor Potter kételkedve kérdezte: Tehát élve temettek el? Igen volt a válasz. Teljesen el volt temetve. Egy óra múlva mondja az őrmester, egy ceruzával lyukat fúrt és azon kapott levegőt (hosszú ceruzája lehetett az őrmesternek). így volt eltemetve 8 óra hoszszat, amikor elkezdte kiásni magát, de csak derékig, mert nem tudott megszabadulni a már halott társaitól, akikkel öszsze volt drótozva. így feküdt 52 óra hosszat, amig a barátságos délkoreaiak ki nem szabadították. Idáig szól a törénet, amelyet komoly képpel hallgatott végig a bizottság. Senki sem kételkedett abban, hogy az összekötözött őrmester, hogy fúrt szellőző lukat egy ceruzával, hisz jó mélyen lehett ,ha 8 óra kellett ahoz, hogy ki dughassa a fejét. Abba se kételkedtek, hogy 8 órán keresztül elég levegő jutott be arra, hogy meg ne túladjon. Egy ceruzával fúrt lyuk, a puha földben, hogy nem tömődött be, amikor mozgolódott, hogy kiássa magát. Ennél már kisebb csoda az, hogy nem halt éhen, nem vérzett el a löt sebe folytán 52 órán keresztül, amelyhez még hozzáadandó az a 8 óra, amit eltemetve töltött el. Úgy hazudj, hogy meg ne fogjanak, mondja a közmondás. Az amerikai hidegháborús propaganda nem veszi ezt figyelembe. Ilyen gyerekes ostobaságokat tálalt föl a rádión, nem tudom hány különböző nyelven. Ez az oka annak, hogy a Voice of America és az ikertestvére a Free Europa rádió leadásai ma már viccnek számit, amin jót nevetnek, vagy hatalmasat káromkodnak a természetük szerint, mint tette azt az a 100 percentes amerikai, akivel elolvastattam ezt a rém mesét. Nagyot káromkodott, kutyától származtatta úgy az őrmestert, hint az újságírót, aki igy lopja az adófizetők pénzét. Szerinte értelmesebb, elhihetőbb történetekkel kell harcolni a vörösek, kik dacára, hogy százmilliókat költünk el, úgy I szaporodnak szerte a világon, mint a nyulak. ő McCarthyra szeretné bízni a vösösök irtását, az nem ilyen szamarakkal intéztetné a nagy tisztogatást. Persze ő nem látja azt, hogy McCarthy ma már az egész aparátus ura és éppen olyan ostoba és hazug, mint az őrmester ur, és igy akarják megállítani a haladást. HAT EZ MI? Állandóan olvassuk a kereskedelmi lapokban és más hírszolgáltató eszközökben is azt hirdetik, hogy a Szovjetben és a Népi Demokráciákban megölnek minden kultúrát, tudományt, sportot. Csak olyankor hallgatnak el, amikor ezekben az országokban valami kiemelkedő kulturális, tudományos vagy sport esemény történik, így írtak amikor a Szovjet és a magyar atléták hatalmas eredményeket értek el és hogy az atlétákat kényszeritették a hazatérésre. Az elmúlt héten a magyar footbal csapat, amely megnyerte az olimpiádon a bajnokságot, olyan eredményt ért el, amilyet még egyetlen ország footbal csapata sem tudott elérni. Londonban 120 ezer ember jelenlétében, megverte az angol hivatásos footbalisták válogatott csapatát. Ez 91 év óta .amióta versenyeznek, még nem történt meg. Még soha egyetlen csapat sem győzött Angliában a válogatott csapat ellen. Ezek a magyar fiuk egyike se múlt el 30 éves, tehát ezek már az uj rendszer neveltjei és nem kell őrizni őket. Ezek végig járják egész Európát más átlétákkal együtt, mindenütt győzelemre viszik a magyar színeket. Ezt a 11 magyar fiút még egyetlen más ország csapata sem verte meg, pedig ezeket az uj rendszer nevelte, sőt bátor vagyok azt mondani, éppen azért, mert ott miként a kultúra, a sport, művelését is becsületbeli dolognak tartják a közösséggel szemben. KI OKOZZA? Amerikának nagyon súlyos gondokat okoz a fiatalság katasztrofális erkölcsi lezullése. A különböző hivatalos jelentések szerint a bünhullám állandóan emelkedik a fiatalság között. Rablás, betörés, utonállás, gyilkosság statisztikája a 20 éven aluli fiatalság között 5-10 százalékkal emelkedik évente. Másik nagy probléma az iszákosság, amely már a 15 év körüli fiatalság között is erősen terjed, beleértve a leányokat is, ami egyúttal a korai nemi élet erkölcstelenségét is jelenti. A harmadik probléma a bóditó szerek nagymérvű használata a fiatalság körében. Az iskolák körül állandóan árusítják ezeket a veszedelmes mérgeket. Nagyon gyakran maguk az iskolás gyerekek is bent vannak a businessben, ők árusítsák a társaiknak a bóditó szereket. A társadalmi reformerek, akik állandóan tanácskoznak, sirdogálnak a fiatalság társadalom romboló lezüllésén nem tudják, vagy nem akarják meg lát-