Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-11-28 / 1808. szám

1953. november 28. BÉRMUNKÁS 3 oldal Washington — A nagy szak­­szervezetek vezetői azt állítják, hogy a kormányhivatalok tuda­tosan letagadják az egyre job­ban érezhető munkanélküliséget. A munkanélküliségre vonatko­zólag úgy a kereskedelmi, mint a munkaügyi minisztériumok vezetnek statisztikát, de mind­két hivatal meghamisítja az adatokat, — mondja a CIO veze­tősége. A CIO állítása szerint a De­­pertment of Labor irodája a munkanélküliséget a dolgozó munkások számából Ítéli meg. Figyelembe veszi, hogy ha nél­­dául a prosperitás magaslatán a dolgozó munkások száma 62 millió volt s jelenleg csak 61 millió dolgozik, akkor a munka­­nélküliek számát 1 millióra be­csüli. Ez a módszer természete­sen hamis eredményre vezet, mert a lakosság számának emel­kedésével arányosan emelkedik a munkát keresők száma is. A szaporodási statisztika sze­rint az Egyesült Államokban a dolgozók száma évenként 700,- 000-rel szaporodik, igy a mun­kaalkalmakat is annyival kelle­ne szaporítani, hogy a munka­­nélküliek száma ne emekedjen. így ha egy év alatt egy millió­val esett a dolgozó munkások száma, akkor a munkanélküliek száma 1,700,000-rel emelkedett. De növekszik a tényleges mun­kanélküliség azzal is, hogy egyes iparokban csak fél-időt dolgoz­nak a munkások. A kormányhi­vatalok ezeket egészen figyel­men kívül hagyják. És figyel­men kívül hagyják azon nőket és idősebb munkásokat is, akik dolgoznának még, ha alkalmat kapnának a munkára. Mindeze­ket figyelembe véve, — mond­ja a CIO irodája, — a munka­­nélküliek számát még egyszer annyinak kell venni, mint a La­bor, vagy a Commerce Depart­ment jelentik. Princeton, N. J. — Az “Ame­rican Institute of Public Opini­on” nevű (Galup) iroda úgy ta­lálta, hogy az utóbbi három év­ben a unionizmus eszméjének népszerűsége az Egyesült Álla­mokban emelkedett. Az iroda je­lentése szerint a szavazók 75 százaléka helvesli a munkások szervezkedését, 18 százalék el­lenzi és 7 százaléknak nincs vé­leménye. Burlington, Vt. — A National Grange nevű farm-szervezet évi konvencióján mint Tjendég szó­nok szereplő AFL president, Ge­orge Meany arra kérte a farme­rokat, hogy egyesüljenek^ a munkásokkal ”a kommunista rabszolgaság elleni harcra”. — Dacára annak, hogy úgy a far­merok, mint a munkások a nagytőke és az üzletemberek ki­zsákmányolása miatt panasz­kodnak, Meany a kommunizmus elleni harcra akar egyesülni a farmerokkal. olyan törvényjavaslatot fog be­terjeszteni a kongresszushoz, amely magszabja a kormánynak, hogy csak olyan vállalatnak ad­jon rendelést, amelynek munká­sai kommunistáktól mentes uni­ókban szervezkedtek. Másszóval Velde azt akarja, hogy ne ad­janak hadirendelést olyan gyá­raknak, amelyek munkásai oly szervezethez tartoznak, amelye­ket a National Labor Relation Board nem hagy jóvá. — Ha Velde törvényjavaslata keresz­tülmegy, akkor az amerikai uni­­onok teljesen a kormány kont­rolja alá kerülnek. New York — Az AFL-hez tartozó Longshoremen’s Union vezetősége azt állítja, hogy a Joseph P. Ryan által uralt ré­gi szervezet tagjainak több mint a fele már átlépett az uj szer­vezetbe. A régi szervezetet az AFL kizárta, mert a tagok nem tudták kizárni Ryant és a klikkjét, akik zsarolták úgy munkásokat, mint a munkálta­tókat. Az uj union szervező Lar­ry Long állítása szerint eddig már 121 locál lépett át a régi Ryan szervezetből az uj AFL szervezetbe. Genf, Svájc — Az Internatio­nal Labor Organization igazga tósága tudatta a Szovjet union­­jaival, hogy nem vehetik fel őket a belépést kérelmező írá­sukban megadott feltételek alapján. A szovjet unionok ugyanis csak a jelen alapszabá lyok bizonyos megváltoztatása esetén lettek volna hajlandók belépni, de az alapszabályok megváltoztatására az igazgató­ság nem jogosult. PÖRLIK A LABOR BOARDOT Philadelphia — Az alsóház Un-American Activities Com­­mittiee elnöke, Herold Velde (R. 111.) képviselő azt mondja, hogy WASHINGTON — A Ben Gold vezetése alatt működő “Fur and Leather Workers Uni­on” a szövetségi kerületi bíró­sághoz fordult, hogy helyezze hatályon kívül a National Labor Relation Board azon rendeletét,’’ hogy nem fogadja el kollektiv szerződést kötő szervezetnek a szőrme és bőráru munkások szervezetét, miután a vezetőit azon vád alá fogták, hogy ha­misan írták alá azt a nyilatko­zatot, hogy nem tagjai a kom­munista pártnak. -— Ez az első pör, amelyben a bíróság utján akarják eldönteni, hogy vájjon a Taft-Hartley törvény azon szakasza, amelyet a National Labor Relation Board érvénye­síteni akar, összeegyeztethető-e az alkotmánnyal. A FAJGYŰLÖLET NETO­VÁBBJA ATLANTA, GA. — Herman Talmadge kormányzó bejelen­tette, hogy ha a Supreme Court alkotmányellenesnek fogja nyil­vánítani a fehér és a színes gye­rekek elkülönítését az állami is­kolákban, akkor Georgia állam­ban meg fogják szüntetni az ál­lami iskolákat és a fehér gye­rekeket csak privát iskolákban fogják tanítani. AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELV1NYILATKOZATA A munkäsoBzt&ly és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály áiL E két osztály között küzdelemnek kell lolynia mindaddig, míg a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb Kezekbeiii összpontosuiása a szakszervezeteket, (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozd másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lebet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel a.7 uj társadalom szer bezeté* építjük a rfri társadalom keretein heHll AZ UJ SZÖVETSÉGESEK Hogy keletkeznek a csodák? Franciaország M- városka kolostora igen hires bucsujáró­­hely^ A kolostorban nagy kegyelettel mutogatnak egy arannyal szegélyezett kis dobozt, amelyben karmazsin bársonyra helyezett néhány csontdarabot őriznek. A barátok állítása szerint ezen csontdarabok a 13. században élt Szent Kati, a Szűz, csontjai, amelyek csadás gyógyító erővel bírnak. A hívők százai zarándokolnak •----------------------------------------­oda messze vidékekről, hogy a tató, de egyben tanulságos elbe­­kis dobozt megcsókolják és szélés is, amit az olvasók nagy ugyanakkor orvoslást nyerje- élvezettel fognak olvasni a Bér­nek betegségeikre. Általános hi- munkás 1954-es naptárában, edelem szerint a szent ereklye különösen hatásos a női bajok­ban és bélgiliszta ellen; állító­lag bizonyíték van arra, hogy egy esetben egy beteg asszony mindkét bajból magszabadult. Egy másik asszony azt mondot­ta, hogy mikor az arcát a kis dobozhoz dörgölte, azonnal el mult a képéről az a durva, sző­rös szemölcs, amely addig úgy elcsúfította, hogy az egész éle­tét elkeserítette. Ki volt ez a csodatevő Szent Kati? Milyen csodákat müveit még életében? Erről keveset mondanak a barátok és igy Amerika legnagyobb élő Írója John Steinbeck, elhatározta, hogy kikutatja és megirja Szent Kati élettörténetét és csodatéte­­eit. És milyen csodás történetre bukkant?! Azt csak azok tud­ják elképzelni, akik olvasták Steinbeck olyan világhírű mun­káit, mint a “Grapes of Wrath” ‘Mice and Man”, “Tortilla Flat”, ‘Cannary Row”, és igy tovább. A magyar olvasó közönség azon­ban azt nem igen tudja hogy Steinbeck rövid elbeszélései is éppen olyan kiválóak, mint a erjedelmes munkái. A Bérmun­­tás 1952-es naptárában már íoztunk tőle egy elbeszélést, a ‘Vigilante” címűt, amelyben egy lincselés borzalmait tárja az ol­vasó elé csupán egy korcsmái beszélgetésben. Aki olvasta ezt a leírást, még ma is magaelőtt látja a hátborzongató jelenetet, amit a gyilkosok egyike egy po­hár sör elfogyasztása közben mond el. Szent Kati, a Szűz, egészen más természetű, nagyon kacag-Pár évvel ezelőtt a 33-ik fok ranggal biró szabadkőműves, Harry Truman, amikor azt mon­dották neki, hogy Spanyolor­szágban nem tűrik meg a sza­badkőműveseket, ezt felelte: ”Az a madridi ‘bastard’ (tör­vénytelen kölyök) egy centet sem fog kapni Amerikától”. Ugylátszik, hogy most a kor­mány másképpen gondolkozik. Amikor Artayo spanyol külügy­miniszter a katonai bázisokra vonatkozólag tárgyalást folyta­tott Dunn amerikai követtel, ki­kötötte, hogy a spanyol kor­mánynak joga legyen az oda­­küldött amerikai misszió összes tagjainak felülvizsgálására, Mr. Dunn azt felelte, hogy arra nin­csen szükség, mert az amerikai kormány nagyon fog ügyelni ar­ra, hogy kommunistát ne küld­jön oda. — De én nem kommunistákra, hanem a szabadkőművesekre gondolok, — válaszolta Senyor Artayo. Dunn nagykövet igyekezett megmagyarázni, hogy az Egye­sült Államokban igen nagy be­folyásuk van a szabadkőműve­seknek és közülök igen sokan töltenek be magas kormány­­tisztségeket is. — Arról mi nem tehetünk, —. mondotta Senyor Artayo, — de mi nem akarunk látni Spa­nyolországban egyetlen szabad­kőművest sem. Ez a hir Madridból jött és nincs okunk arra, hogy kétel­kedjünk benne. (The Nation)

Next

/
Oldalképek
Tartalom