Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-11-07 / 1805. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTJS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act af March a. 1879 VOL. XL. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1953 NOV. 7 NO. 1805 SZÁM El égedetlen fa rmerok AZ EISENHOWER ADMINISZTRÁCIÓ ELLEN EGYRE NA­GYOBB ELLENSZENVET MUTATNAK A FARMEROK. - BENSON FÖLDÜVELÉSÜGYI MINISZTER TEHETETLEN. WASHINGTON — Dacára annak a körútnak, amit Eisen­hower elnök tett a középnyugati farmvidéken, hogy az elégedet­lenkedő farmerokat megnyugtassa, a farmerok elégedetlensége egyre szélesebbkörü lesz. Különösen emelkedett ez a marhate­nyésztők egy csoportjának washingtoni látogatása után, amikor Benson földművelésügyi minisztertől semmiféle Ígéretet sem kap­tak arra, hosry a kormány meg fosnia állítani a vágóhidra haj­tott marhaállomány árának esé­sét.. Amióta nyilvánosságra került, hogy az üzletekben az élelmisze­rek árai egyre magasabbak let­tek, de ugyanakkor a farmerok­nak fizetett árak estek, a farme­rok között általánossá lett a zú­golódás. Különösen magas fo­kon van ez a marhatenyésztők körében, miután a vágóhídi árak (élő állatnál) 9-12 centet estek fontonként, de ugyanakkor a ta­karmány ára felment. A marhatenyésztők azt köve­telik, hogy a kormány valami­lyen intézkedés révén biztosítsa nekik, hogy megkapják a mult­­évi árak 90 százalékát. Ezen kö­vetelésük támogatására nagy küldöttséget szerveztek, amely­be 32 állam állattenyésztői kép­viselték magukat, de a küldött­séget nagyon hidegen fogadták W ashingtonban. Benson földművelésügyi mi­niszter azt mondja, hogy semmi­féle praktikus intézkedést sem tudnak a vágóhídi árak emelésé­re. A kormány nem vásárolhat­ja meg az élő állatokat, mert nem tudja hol tartani s azonkí­vül azt etetni és gondozni kelle­ne. Azért csak a kész húsárut, kannázott húsokat, vágott húst, felhasználják a katonaság ré­szére, másik részét pedig kül­földre küldik. A marhatenyésztőket ez nem elégíti ki, mert azt mondják, hogy ezzel az intézkedéssel csak a nagy húsfeldolgozó cégek pro­fitját növelik, a termelő és a fo­gyasztó egyformán ráfizetnek. Ez azonban megegyezik az Eisenhower adminisztráció elve­ivel, mert emeli az üzleti profi­tot. Éppen azért a Washington­ból üres kézzel elbocsájtott far­merok nagyon fogadkoznak, hogy alaposan “befütenek” a re­publikánus adminisztrációnak. CHIANG ÚJSÁGÍRÓI HONG KONG —. A kinai nem­zeti (Chiang Kai-shek) kormány szolgálatában álló “Kunk Shen­­ung Daily News” nevű újság a szenzációs “sztorik” kitalálásá­ban nem marad el az amerikai lapok mögött. Az AP tudósítása szerint a minap ez a lap szen­zációs cikkben azt irta, hogy a kinai “kommunista” kormány ráparancsolt 16 budhista papnő­re, hogy menjenek férjhez, ami­től azok annyira megijedtek, hogy egy kötéllel összekötözték magukat és a tengerbe ugrottak. Inkább a halált, mintsem férjet választották, — jegyezte meg a stb. vásárol, aminek egy részét kinai újság szomorúan. Csodákat gyártanak UJ SZENTEK KELLENEK A KATOLIKUS EGYHÁZNAK RÓMA — Ugylátszik, hogy a Katolikus Egyháznak igen ki­fizető üzlet a szentek gyártása és azért elhatározták, hogy az 1914-ben elhalt X. Pius pápát is szentté avatják. A szentté avatás legfőbb kelléke, hogy a jelölt a halála után legalább 2 “csodát” műveljen. A Katolikus Egyház ügyeit intéző “Congregation of Rights” (főpapok bizottsága) jelenti, hogy meggyőződtek arról, hogy az elhalt X. Pius pápa két csa­­dát okozott. Kilenc katolikus or­vos tanutétele szerint a Nápoly­ba való Francesco Belsani gyó­gyíthatatlan rák betegségbe szenvedett, de miután 1951-ben az elhalt X. Pius szelleméhez könyörgött segítségért, csodála­tos módon meggyógyult. És egé­szen igy járt 1952-ben Maria Lusa Scorcia apáca is, akit va­lami virusz betegségből gyógyí­totta ki az elhalt pápa szellemé­hez való imádkozás. így most már semmi akadá­lya sincs annak, hogy a jelenle­gi pápa X. Piust szentté avassa a babona és a népbolonditás nagy dicsőségére. A HÉT HÍREI amiket érdemei tudomásul venni Washington — Herold H. Velde (R.) kongressman, a hír­hedt Amerika-ellenes boszor­kányüldöző bizottság elnöke azon töri a fejét, hogy miként tudná a “konzervatív” papokat ráuszítani az úgynevezett “libe­rális” papokra. Velde ugyanis kapott már egy alapos pofont azért, mert a papok között is kommunistákat akar fogni. Most azonban, — mint az újságírók­nak adott igen furfangos beszé­déből kitűnik, — azt akarja, hogy maguk a “hazafias” papok leplezzék le a kommunista kol­légáikat. — Más szóval, a fasiz­­ta papokat, — akikből van ele­gendő, talán túlsók is, — akar­ja felbátorítani arra, hogy ve­lük együtt nem orditó papokat kitessékeljék az egyházakból. Vc^.do mondja ott*? p célra már bírja a National Ca­tholic Welfare Conference egyes vezetőinek az ígéretét s reméli, hogy segítséget fog kapni a Na­tional Council of Churches of Christ, valamint az American Jewis Committee-től is. James A. Sullivan, a los-an­­gelesi Kereskedelmi Kamara el­nöke azt mondotta, hogy csupán az egyetlen los angelesi kikötő­ben évi 3 millió tonnával esett a szálitás a “vörösökkel” való kereskedelem korlátozása miatt. Harry Bridges, a rakparti mun­kások szervezetének elnöke azt magyarázta, hogy a kereskede­lem ily nagymérvű esésének semmi köze sincs a munkások szervezettségének, a szállítás ily csökkenése a munkásoknak is nagy gazdasági károkat okoz. Washington — A szenátus külügyi bizottságának tagja, Walter F. George (D. Ga.) azt akarja, hogv Amerika szüntes­se be a. további seeélvt a nvugat­­eurónai országok részére. Geor^ ge ezt inditvánvozni fogja a sze­nátusban, ahol jelenleg 48 de­mokrata szenátor van a 47 re­publikánussal szemben s ha még Morse, independent szenátor is csatakozik hozzájuk, ami való­színű, akkor ez az indítvány esetleg keresztül is mehet. Johannesburg — Ma n i 1 a 1 Gandhi, a tragikus halállal ki­múlt hires Mahatma Gandhi 61 éves fia, 38 napot töltött Preto­ria, South Afrika, városi börtö­nében, mert a múlt év december havában nem engedelmeskedett a fajokat elkülönítő törvények­nek. So. Afrikában nagy harcok folynak a fajgyűlöletet hirdető úgynevezett Maian törvények ellen, amelyek hasonlatosak az amerikai déli államok “Jim­­crow” törvényeihez. Manilái Gandhi a fehérek ré­szére eltiltott Germiston terü­letre ment, ahol a törvény ellen a benszülöttekkel együtt tünte­tett. Ezért 50 font pénzbírságra, vagy 50 napi börtönre Ítélték, de 38 nap elteltével “jó maga­viselet” címén 12 napot elenged­tek neki. — Gandhi esete mu­tatja, hogy milyen propaganda folyik a fajgyűlöletet hirdető törvény ellen. Croton, Vt. — A Navy 50 új­ságírónak megmutatta a munka alatt álló és félig elkészült, 29 millió dollárba kerülő “Nauti­lus” nevű tengeralattjáró hajót, amit az atomenergia fog hajta­ni. A 30 percig tartó vizsgálat előtt az újságírók megfogadták, hogy bizonyos dolgokat titok­ban tartanak, de még igyis a hajó gépezetének legnagyobb részét nagy ponyvák takarták el a kiváncsi szemektől. Manila — A választás előtt ál­ló Elpidio Quirino, Phillippine szigetek elnöke azt mondja, hogy az Egyesült Államok be­leavatkozik a Phillippine szige­tek belügyeibe, amikor befolyá­solni akarja a választókat a na­cionalista párt jelöltje, Remon Magsay javára. San Francisco — A nyugati partvidék hajóstársulatai, vala­mint az International Longsho­remen's and Warehousemen’s Union vezetői egyformán azért tanúskodtak a szenátus egyik albizottsága előtt, hogy meg kell szüntetni minden oly ren­deletet, ami akadályozza a Ki­nai Népköztársasággal, vala­mint a keleteurópai országokkal való kereskedelmet. Berlin — A Keletnémetorszá­gi kommunista újság szerint az utóbbi napokban “fasiszta gyil­kosok” számos rendőrt öltek meg. Ezen újság szerint a fasiz­­ták fel akarják újítani az 1932- es időket, amikor az egész or­szágban büntetés nélkül gyilkol­hatták a kommunistákat. Most azonban mások a viszonyok, — írják, — a gyilkosok méltó bün­tetésben részesülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom