Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-10-24 / 1803. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1953. október 24. Kifordított Monroe-elv AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELLENZI AZ ANGOLOK AMERI­KAI GYARMATÁNAK FELSZABADULÁSÁT. — AZ AMERI­KAI TŐKÉSEK ÉRDEKELTSÉGE DÉLAMERIKÁBAN. GEORGETOWN, British Guiana — A gyarmati állapotból szabadulni akaró British Guiana népe úgy véli, hogy a hires Mon­roe doktrínát az Egyesült Államok kormánya már beszüntette. (James Monroe elnök 1823 december 2-án kijelentette, hogy az amerikai kontinens többé nem lehet kolonizáló terület és ha bármely európai állam ezen elvei ellentétben gyarmatot alapit ezen a kontinensen azt az Egyesült * Álamok ellenséges akciónak fog' ja tekinteni.) Röviden ezt az el­vet igy fejezték ki: Amerika le­gyen az amerikaiaké. Most azonban, midőn az utol­só két gyarmat egyike, a Bri­tish Guiana, angol koronagyar­mat felszabadulásra törekszik, az amerikai kormány nemhogy elősegítené ezt a törekvést, ha­nem ellenkezőleg, még segit is Angliának a gyarmat megtartá­sában. Anglia hosszas tárgyalás után a félmillió lakosú koronagyar­matnak némi önkormányzati jo­got adott és az uj alkotmány ér­telmében szabad választásokat rendeltek el. Ezen választásnál a liberális Peoples Progressive Party (PPP) nyerte el a többsé­get és igy annak vezére, a 35 éves Vheddi Jagan fogorvos lett a miniszterelnök, aki még másik 4 minisztert is ebből a pártból nevezett ki. ERŐSZAKOS ELMOZDÍTÁS Az uj kormány az alkotmány­nak megfelelőleg liberális refor­mokat akart életbeléptetni. Töb­bek között meg akarta szabni a cukoriparban a minimális bére­ket. A gyarmaton a 15,000,000 dollár értékű árut termelő cu­koriparból igen sok ember él. Az ipar tulajdonosai csaknem teljesen angol tőkések, — mond­ja a United Press tudósítója. Ezek aztán mindjárt a “kommu­nista” vádat emelték Jagan és kormánya ellen, mire odaküld­tek néhány angol hadihajót és akkor Sir Alfred Savage, angol kormányzó erőszakos utón el­mozdította a liberális kormányt. Az üzletemberek és a cukor­nád ültetvények tulajdonosai nagy örömmel fogadták a kor­mányzó erőszakos intézkedését. De nagy tetszéssel fogadta az amerikai sajtó is, amely kör­mönfont okoskodással magya­rázza, hogy a Monroe doktrínát ebben az esetben nem sértették meg, mert Amerika biztonságát jobban veszélyezte a “balszár­nyi” kormány, mint az angol uralom. Megírja a United Press, hogy már csak azért is el kell nyom­ni a Guina PPP pártot, mert rossz példát nyújthat a venezu­­leai népnek, ahol pedig már két és fél billió dollár amerikai tő­ke van befektetve. Csak maga a United Steel Corporation 130 millió dollárt fektetett be az Ori­noco folyó hajózhatóvá tételére, hogy vas és más fémérceket szállíthasson a természeti kin­csekben igen gazdag területről. Ilyen rengeteg nagy befekte­tést csak nem veszélyeztethe­tünk, — mondja a United Press riportere, — azzal, hogy a kö­zelben “kommunista” kormányo­kat hagyjuk uralomra kerülni. Los Angeles — A North Ame­rican Aviation cég 4 százalékos béremelést adott a unionhoz nem tartozó munkásainak, amit pár nap múltán a CIO-hoz tar­tozó United Automobil Workers union munkásokra is kiterjesz­tett. A béremelés ily formájával demonstrálni akarták, hogy a munkásoknak nem kell szerve­zetbe tartozni, hogy náluk bér­emelést kapjanak. — Persze ha nem lenne szervezet, akkor nem béremelést, hanem bérleszálli­­tást kapnának. Georgetown, British Guiana, — Az angol korona-gyarmatot alkotó British Guiana cukor munkásai sztrájkba mentek az angolok által elmozdított “bal­szárnyi” kormány támogatásá­ra. Ebben az országban a legna­gyobb ipar egyike a cukoripar. A cukrot a cukornádból készítik. A sztrájkkal kapcsolatban már véres zavargások voltak, miu­tán azt erőszakosan akarják el­fojtani. Washington — Az 50 éves Ja­mes P. Mitchell, az újonnan ki­nevezett Secretary of Labor el­foglalta hivatalát. Az amerikai újságok szerint Mitchell érdemei ezen tisztségre a következők: Sokáig volt new yorki üzletem­ber, istenfélő katolikus, rezer­­vista katonatiszt, a Macy Co. és a Bloomingdale Co. new yorki üzletek személyzet-felvevő ügy­nöke volt és a katonaságnál is mint “man-power bős”, vagyis munkásfelügyelő szolgált. — Ezek aztán valóban kielégítő képzettséget nyújtanak a mun­kaügyi miniszter állására. Rio De Janiero — United Press tudósítás szerint Brazíliá­ban nagy sztrájkok esedékesek. Az utóbbi években ugyanis erő­sen elterjedtek a hivatalos kor­rupció, a kijárások és egyéb visszaélések, minek következté­ben nagy infláció keletkezett. És amint az. árak, — az élelmisze­rek árai is — egyre emelkednek, úgy a hiány is egyre érezhetőbb lesz. A drágasággal szemben a bé­rek változatlanul alacsonyak maradtak, mig végre az elkese­redés oly magas fokra hágott, hogy több helyen élelmiszer za­vargások támadtak, amiket elke­seredett sztrájkok követtek. A villanyszerelő munkások már ki is vívtak 32 százalékos béreme­lést, a szállodai munkások pe­dig 30 százalékost. A munkások igen nagy többsége azonban még mindig a létminimum alatti bé­rekért dolgozik. A munkások elégedetlenségét itt is azzal akarják lecsapolni, hogy az elégedetlenkedőkre rá­sütik a kommunista bélyeget. Brazíliának vannak minimumot megszabó bértörvényei, de azok mitsem érnek árszabályozás nél­kül. Január óta a tömegek által használt legfontosabb 17 áru­cikk árai például 48 százalékkal emelkedtek, de azért a munká­soknak még mindig a törvény által évekkel ezelőtt megszabott minimális béreket fizetik, igy az elkeseredés egyre emelkedik s nagy a valószínűség, hogy a kö­zeljövőben nagyon éles bérhar­cok szintere lesz Rio De Janie­­ero és környéke. Paris — Franciaországban a parasztok elégedetlensége oly magas fokot ért el, minőhöz ha­sonlót az 1789-es nagy forrada­lom ideje óta itt nem tapasztal­tak, — jelenti a United Press (UP) tudósítója. Ennek oka az, hogy dacára az általános áremel­kedésnek az agrártermékek árai egyre esnek. Az ingerült pa­rasztság az ország számos he­lyén eltorlaszolta a nagy közle­kedési utakat s megakasztotta a forgalmat. A kormány természetesen a parasztok ily lázadását is a kom­munisták agitációjának akarja bélyegezni. A belügyminiszter rendőrséget és “állambiztonsá­gi” csapatokat rendelt ki az utak megtisztítására. Noha ezen lázongásokban leginkább a kis­gazdák vesznek részt, mégis a paraszt-sztrájk jellegét mutat­ják, amelyek hamarosan a Dáni­el kormány bukásához vezethet­nek, különösen ha a rendőrség és a parasztok között véres ösz­­szeütközések is lesznek, ami na­gyon könnyen megeshetik, mert a parasztok a kormányt okolják az agrártermékek árainak leszo­rításáért. INDIA STAGNÁL (Vi.) Minden országnak a fej­lődését az adja meg, hogy min­den értelmes, tanult embert munkába állítanak. Már olyan munkába, melyhez legjobban ért, melyhez legnagyobb kedve és előkészültsége van. Most az indiai kormány állan­dóan a lapok első oldalán szere­pel, részben azért, mert még az Egyesült Nemzetekben is India képviselőjét választották meg el­nöknek. Másodszor az amerikai háborús törekvések elleni harc­ban legjobban az indiaiakat hal­­gatják meg, vagy engedik szó­hoz jutni. De legnagyobb rész­ben azért, mert a 360 milliós In­diára, Amerikának nagy szüksé­ge volna és szeretnék részben pi­acnak, részben a kommunisták elleni harcban társnak megnyer­ni. Dullest, Stevensont, újabban Nixont küldik oda és más ázsiai országokba, hogy megnyerjék őket a kommunista ellenes szö­vetségbe. Úgy Stevenson, mint minden más ilyen csavargó politikus és generális, azt jelenti, azon sirán­koznak, hogy az indiaiak, még a polgári vezetők is, helyeslik amit a kommunisták csinálnak Kíná­ban és Oroszországban, csak azt nem helyeslik, ahogyan azt csi­nálják. Valószínűleg ők azt hi­szik, hogy ugyan azt jobban is megtudják majd csinálni. Azért van itt a nagy riadalom. MUNKANÉLKÜLI INTELLEKTUELLER New Delhiből jelentik, hogy 80 ezer egyetemet végzett fiatal tanult ember van munkanélkül, akik csak azt csinálják, hogy a kormányt kritizálják, ütik, mert nem juttatja őket munkához. Ennek az ellensúlyozására, mostan a kormány ezeket kia­karja küldeni a falvakra, a va­donokba, hogy ott a hátrama­radt tömegeket tanítsák irni­­olvasni. Ezek között az intellektuellek között sok ügyvéd, mérnök, iró van, akik ha el is fogadnák éh­bérért az ilyen tanítói munkát, hamarosan megszöknének on­nan, mert rájönnének, hogy nem azért küldték őket oda, hogy tudásukat fejtsék ki, ha­nem egyszerűen száműzték őket a városokból, hogy kritizálásai­­kat megszüntessék. Ezek kényszeritették az indiai kormányt azon kejelentésre, hogy a kommunisták jót csinál­nak és sejtetik, hogy ők is azt fogják csinálni. Ha a lapot csomagoló pa­piroson a neve mellett azt lát­ja, hogy 1953 OKT. vagy még korábbi jelzés mutatja, hogy meddig van lapja fizet­ve, ne várjon külön felszólí­tást, hanem küldje be az elő­fizetési diját, amely most az Egyesült Államok területére évi három dollár. Legyen se­gítségünkre ezzel munkánk­ban. ÉPITŐGÁRDA 1953-54 évre Terez Biko, Cleveland ........12.00 J. Buzay, Cleveland........... 2.00 Roza Bischof Cleveland .... 2.00 J. Farkas, Akron ............ 1.00 Lous Gáncs, Cleveland ....12,00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Suzana Hering, Buffalo .... 1.00 A. Kucher, Valencia ......... 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 1.00 Ernő Kovách, Cleveland .. 1.00 L. Lefkovits, Cleveland _ 2.00 J. Mácsay, Detroit ........... 2.00 Jos. Munczy, Cleveland .... 4.00 Louis Pall, Ambridge....... 5.00 H. J. Pfaff, Buffalo ......... 2.00 Albert Sohajda, Cleveland 1.00 Frank Szabó, Cleveland .... 2.00 Jos. E. Takács, Cleveland 7.00 L. Tóth, Schenectady....... 2.00 Ch. Vass, New Brunswick 5.00 St. Visi, Lincoln Park....... 2.00 J. Vizi, Akron _________ 2.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom