Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-10-24 / 1803. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1953. október 24. Kifordított Monroe-elv AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ELLENZI AZ ANGOLOK AMERIKAI GYARMATÁNAK FELSZABADULÁSÁT. — AZ AMERIKAI TŐKÉSEK ÉRDEKELTSÉGE DÉLAMERIKÁBAN. GEORGETOWN, British Guiana — A gyarmati állapotból szabadulni akaró British Guiana népe úgy véli, hogy a hires Monroe doktrínát az Egyesült Államok kormánya már beszüntette. (James Monroe elnök 1823 december 2-án kijelentette, hogy az amerikai kontinens többé nem lehet kolonizáló terület és ha bármely európai állam ezen elvei ellentétben gyarmatot alapit ezen a kontinensen azt az Egyesült * Álamok ellenséges akciónak fog' ja tekinteni.) Röviden ezt az elvet igy fejezték ki: Amerika legyen az amerikaiaké. Most azonban, midőn az utolsó két gyarmat egyike, a British Guiana, angol koronagyarmat felszabadulásra törekszik, az amerikai kormány nemhogy elősegítené ezt a törekvést, hanem ellenkezőleg, még segit is Angliának a gyarmat megtartásában. Anglia hosszas tárgyalás után a félmillió lakosú koronagyarmatnak némi önkormányzati jogot adott és az uj alkotmány értelmében szabad választásokat rendeltek el. Ezen választásnál a liberális Peoples Progressive Party (PPP) nyerte el a többséget és igy annak vezére, a 35 éves Vheddi Jagan fogorvos lett a miniszterelnök, aki még másik 4 minisztert is ebből a pártból nevezett ki. ERŐSZAKOS ELMOZDÍTÁS Az uj kormány az alkotmánynak megfelelőleg liberális reformokat akart életbeléptetni. Többek között meg akarta szabni a cukoriparban a minimális béreket. A gyarmaton a 15,000,000 dollár értékű árut termelő cukoriparból igen sok ember él. Az ipar tulajdonosai csaknem teljesen angol tőkések, — mondja a United Press tudósítója. Ezek aztán mindjárt a “kommunista” vádat emelték Jagan és kormánya ellen, mire odaküldtek néhány angol hadihajót és akkor Sir Alfred Savage, angol kormányzó erőszakos utón elmozdította a liberális kormányt. Az üzletemberek és a cukornád ültetvények tulajdonosai nagy örömmel fogadták a kormányzó erőszakos intézkedését. De nagy tetszéssel fogadta az amerikai sajtó is, amely körmönfont okoskodással magyarázza, hogy a Monroe doktrínát ebben az esetben nem sértették meg, mert Amerika biztonságát jobban veszélyezte a “balszárnyi” kormány, mint az angol uralom. Megírja a United Press, hogy már csak azért is el kell nyomni a Guina PPP pártot, mert rossz példát nyújthat a venezuleai népnek, ahol pedig már két és fél billió dollár amerikai tőke van befektetve. Csak maga a United Steel Corporation 130 millió dollárt fektetett be az Orinoco folyó hajózhatóvá tételére, hogy vas és más fémérceket szállíthasson a természeti kincsekben igen gazdag területről. Ilyen rengeteg nagy befektetést csak nem veszélyeztethetünk, — mondja a United Press riportere, — azzal, hogy a közelben “kommunista” kormányokat hagyjuk uralomra kerülni. Los Angeles — A North American Aviation cég 4 százalékos béremelést adott a unionhoz nem tartozó munkásainak, amit pár nap múltán a CIO-hoz tartozó United Automobil Workers union munkásokra is kiterjesztett. A béremelés ily formájával demonstrálni akarták, hogy a munkásoknak nem kell szervezetbe tartozni, hogy náluk béremelést kapjanak. — Persze ha nem lenne szervezet, akkor nem béremelést, hanem bérleszállitást kapnának. Georgetown, British Guiana, — Az angol korona-gyarmatot alkotó British Guiana cukor munkásai sztrájkba mentek az angolok által elmozdított “balszárnyi” kormány támogatására. Ebben az országban a legnagyobb ipar egyike a cukoripar. A cukrot a cukornádból készítik. A sztrájkkal kapcsolatban már véres zavargások voltak, miután azt erőszakosan akarják elfojtani. Washington — Az 50 éves James P. Mitchell, az újonnan kinevezett Secretary of Labor elfoglalta hivatalát. Az amerikai újságok szerint Mitchell érdemei ezen tisztségre a következők: Sokáig volt new yorki üzletember, istenfélő katolikus, rezervista katonatiszt, a Macy Co. és a Bloomingdale Co. new yorki üzletek személyzet-felvevő ügynöke volt és a katonaságnál is mint “man-power bős”, vagyis munkásfelügyelő szolgált. — Ezek aztán valóban kielégítő képzettséget nyújtanak a munkaügyi miniszter állására. Rio De Janiero — United Press tudósítás szerint Brazíliában nagy sztrájkok esedékesek. Az utóbbi években ugyanis erősen elterjedtek a hivatalos korrupció, a kijárások és egyéb visszaélések, minek következtében nagy infláció keletkezett. És amint az. árak, — az élelmiszerek árai is — egyre emelkednek, úgy a hiány is egyre érezhetőbb lesz. A drágasággal szemben a bérek változatlanul alacsonyak maradtak, mig végre az elkeseredés oly magas fokra hágott, hogy több helyen élelmiszer zavargások támadtak, amiket elkeseredett sztrájkok követtek. A villanyszerelő munkások már ki is vívtak 32 százalékos béremelést, a szállodai munkások pedig 30 százalékost. A munkások igen nagy többsége azonban még mindig a létminimum alatti bérekért dolgozik. A munkások elégedetlenségét itt is azzal akarják lecsapolni, hogy az elégedetlenkedőkre rásütik a kommunista bélyeget. Brazíliának vannak minimumot megszabó bértörvényei, de azok mitsem érnek árszabályozás nélkül. Január óta a tömegek által használt legfontosabb 17 árucikk árai például 48 százalékkal emelkedtek, de azért a munkásoknak még mindig a törvény által évekkel ezelőtt megszabott minimális béreket fizetik, igy az elkeseredés egyre emelkedik s nagy a valószínűség, hogy a közeljövőben nagyon éles bérharcok szintere lesz Rio De Janieero és környéke. Paris — Franciaországban a parasztok elégedetlensége oly magas fokot ért el, minőhöz hasonlót az 1789-es nagy forradalom ideje óta itt nem tapasztaltak, — jelenti a United Press (UP) tudósítója. Ennek oka az, hogy dacára az általános áremelkedésnek az agrártermékek árai egyre esnek. Az ingerült parasztság az ország számos helyén eltorlaszolta a nagy közlekedési utakat s megakasztotta a forgalmat. A kormány természetesen a parasztok ily lázadását is a kommunisták agitációjának akarja bélyegezni. A belügyminiszter rendőrséget és “állambiztonsági” csapatokat rendelt ki az utak megtisztítására. Noha ezen lázongásokban leginkább a kisgazdák vesznek részt, mégis a paraszt-sztrájk jellegét mutatják, amelyek hamarosan a Dániel kormány bukásához vezethetnek, különösen ha a rendőrség és a parasztok között véres öszszeütközések is lesznek, ami nagyon könnyen megeshetik, mert a parasztok a kormányt okolják az agrártermékek árainak leszorításáért. INDIA STAGNÁL (Vi.) Minden országnak a fejlődését az adja meg, hogy minden értelmes, tanult embert munkába állítanak. Már olyan munkába, melyhez legjobban ért, melyhez legnagyobb kedve és előkészültsége van. Most az indiai kormány állandóan a lapok első oldalán szerepel, részben azért, mert még az Egyesült Nemzetekben is India képviselőjét választották meg elnöknek. Másodszor az amerikai háborús törekvések elleni harcban legjobban az indiaiakat halgatják meg, vagy engedik szóhoz jutni. De legnagyobb részben azért, mert a 360 milliós Indiára, Amerikának nagy szüksége volna és szeretnék részben piacnak, részben a kommunisták elleni harcban társnak megnyerni. Dullest, Stevensont, újabban Nixont küldik oda és más ázsiai országokba, hogy megnyerjék őket a kommunista ellenes szövetségbe. Úgy Stevenson, mint minden más ilyen csavargó politikus és generális, azt jelenti, azon siránkoznak, hogy az indiaiak, még a polgári vezetők is, helyeslik amit a kommunisták csinálnak Kínában és Oroszországban, csak azt nem helyeslik, ahogyan azt csinálják. Valószínűleg ők azt hiszik, hogy ugyan azt jobban is megtudják majd csinálni. Azért van itt a nagy riadalom. MUNKANÉLKÜLI INTELLEKTUELLER New Delhiből jelentik, hogy 80 ezer egyetemet végzett fiatal tanult ember van munkanélkül, akik csak azt csinálják, hogy a kormányt kritizálják, ütik, mert nem juttatja őket munkához. Ennek az ellensúlyozására, mostan a kormány ezeket kiakarja küldeni a falvakra, a vadonokba, hogy ott a hátramaradt tömegeket tanítsák irniolvasni. Ezek között az intellektuellek között sok ügyvéd, mérnök, iró van, akik ha el is fogadnák éhbérért az ilyen tanítói munkát, hamarosan megszöknének onnan, mert rájönnének, hogy nem azért küldték őket oda, hogy tudásukat fejtsék ki, hanem egyszerűen száműzték őket a városokból, hogy kritizálásaikat megszüntessék. Ezek kényszeritették az indiai kormányt azon kejelentésre, hogy a kommunisták jót csinálnak és sejtetik, hogy ők is azt fogják csinálni. Ha a lapot csomagoló papiroson a neve mellett azt látja, hogy 1953 OKT. vagy még korábbi jelzés mutatja, hogy meddig van lapja fizetve, ne várjon külön felszólítást, hanem küldje be az előfizetési diját, amely most az Egyesült Államok területére évi három dollár. Legyen segítségünkre ezzel munkánkban. ÉPITŐGÁRDA 1953-54 évre Terez Biko, Cleveland ........12.00 J. Buzay, Cleveland........... 2.00 Roza Bischof Cleveland .... 2.00 J. Farkas, Akron ............ 1.00 Lous Gáncs, Cleveland ....12,00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Suzana Hering, Buffalo .... 1.00 A. Kucher, Valencia ......... 1.00 J. Kollár, Cleveland ......... 1.00 Ernő Kovách, Cleveland .. 1.00 L. Lefkovits, Cleveland _ 2.00 J. Mácsay, Detroit ........... 2.00 Jos. Munczy, Cleveland .... 4.00 Louis Pall, Ambridge....... 5.00 H. J. Pfaff, Buffalo ......... 2.00 Albert Sohajda, Cleveland 1.00 Frank Szabó, Cleveland .... 2.00 Jos. E. Takács, Cleveland 7.00 L. Tóth, Schenectady....... 2.00 Ch. Vass, New Brunswick 5.00 St. Visi, Lincoln Park....... 2.00 J. Vizi, Akron _________ 2.00
