Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)
1953-10-24 / 1803. szám
1953. október 24. BÉRMUNKA S 7 oldal A koksz pályafutása Több ezer éve ismert az emberiség életében a vas. Mégis a vas- és acélgyártás legfontosabb nyersanyagát, a kokszot, csak alig 300 éve ismerik és használják. Ma pedig koksz nélkül gyakorlatilag nem is gyárthatnak vasat. Diósgyőrt azért választották annakidején a megépítendő Vasgyár helyül, mert a Bükk hatalmas erdőit szerették volna értékesíteni a faszén előállítására és a faszénnek fölhasználásával vasolvasztásra. Érdekes azonban, hogy mikor a nagyolvasztó Diósgyőrött elkészült, az első olvasztást már koksszal végezték. A Bükk erdeinek fái helyett a borsodi medencék barnaszenének lett nagyobb jelentősége. A koksz a vas- és acélgyártás egyik nélkülözhetetlen nyersanyaga. De keresik is világszerte a kokszolható szeneket. Noha alig egy évszázada használják növekvő mértékben a kokszot vas- és acélgyártásra. A Szovjetuniónak kokszolásra alkalmas szenekben hatalmas tartalékai vannak; mégis még ott is rendszabályokat hoztak a kokszolható szenek területének fejlesztésére. Cél: a kevésbbé kokszolható szeneket is bevonni a vaskohászatba, különös tekintettel a kokszolható szenek minőségére. Persze másutt is, sok iparágazatban is nagy szükség van kokszra. Például a vegyipar számos területén, gázok előállításában, a szénsaviparban, a karbidgyártásban, a fémek öntésében. A koksz fűtési fontosságáról ne is beszéljünk. MI A KOKSZ? A koksz a szenek nagyhőfoku lepárlásának szilárd végterméke. Hanem ez a rövid meghatározás is magyarázatra szorul. Minden kőszénfajta fölmelegitve és meggyujtva elég és csupán a hamuja marad vissza. Ha fölmelegitjük, de a levegőt elzárjuk a széntől, eltávoznak belőle az “illő részek”, enevezetesen a viz, a kátrány és a gázok. A fönnmaradó szilárd rész a koksz. Maga az eljárás pedig a kokszositás. Van olyan szén, amelynek lepárlási szilárd maradéka dara nagyságú és ha darabos szenet pároltunk le, akkor is széjjelesik. Vannak ellenben olyan szenek, amelyek még akkor is darabos, összeálló (szakszerűen: összesülő) kokszot adnak, ha történetesen dara formában tettük is a kokszolómedencébe. (Voltaképpen csak ez utóbbit kellene koksznak nevezni, de különb szó hiányában, minden szénnek, minden párlási szilárd maradékát — akár kis hő fokon akár nagy hőfokon pároltuk ki belőle az illő részeket, —. koksznak nevezzük.) A szén, amikor hőhatásnak, pirolizisnak vetjük alá, 300— 500 Celsius fok között megolvad. Csak ezen az olvadási folyamaton keresztülmenő koksznak vannak olyan tulajdonságai, amelyeket a koksztól megkívánunk. A koksznak ugyanis határozott föltételeket kell tejesitenie. A kokszkohók számára szabványokban szokták megállapítani a föltételeket, a minőséget. Ilyen szabvány hazánkvan is érvényben van. A szabvány előírja, hogy a koksz hamutartalma legfeljebb 5—12 százalék között legyen. Víztartalma nem haladhatja meg a 4 százalékot. Úgynevezett dobszilárdságának 75- 80, kéntartalmának 0.3—1.2 százaléknak kell lennie. A koksz tehát a szénből gyártott olyan tüzelőanyag, melynek aránylagosan nagy a szilárdsága és nagy a pórustérfogata. Kicsiny a hamutartalma és a kéntartalma, ezenkívül határozott az alakja. ELŐÁLLÍTÁSA A vasolvasztáshoz szükséges szenet igyekeztek előállítani. "Kiűzték” belőle a ként. Ekkor rájöttek arra, hogy a nyers koksz tulajdonságai igen hasznosak és a keletkezett gáz jól hasznosítható. Másfél évszázada annak, hogy a kokszositás közben keletkezett gázt világításra is kezdték használni. Végeredményben a városi gáz gyártása — amelyet még századunk első felében világitógáznak neveztek — ezidőtájt azonos, volt a kokszgyártással. Fontos, hogy a városi fütő- és világitógáz tökéletesen mentes legyen kéntől, kátránytól, vizpárától. A nyert koksszal szemben nem támasztunk különösebb igényeket. A koksz gyártása alapjában nem változott 150 éve. A rendszer ugyanaz maradt, csupán részleteiben változott meg. Mik is a kellékek? Kemence, melyben fölfütik a szenet, berendezés, amelyben kiválasztják a kátrányt, gáztisztitó készülékek, kéntisztitók, gáztartály, kokszgyártásra alkalmas berendezés. Amikor még csak az volt a feladat, hogy a vaskohászat céljaira “kéntelenítsék” a szenet — a folyékony illő részt, amelyet kátránynak nevezünk és a gázt, mely a hőhatásnak kitett szénből ekkor ugyancsak eltávozott, a levegőbe engedték és hogy ezek ne fertőzzék a környéket, meg is gyújtották: fáklyázták. Később, amikor a gázt közvilágításra és fűtésre használták, már csak a kátrány került hulladékba. Azután rájöttek, hogy a kátrány még értékesebb anyag és ma a kokszgyártás során, illetve gázgyártáskor keletkezett mintegy 2 százalék kátrány a világ vegyiparának, gyógyszerereinek, kiváló színezékeinek, (festékeinknek) és sok műanyagnak nélkülözhetetlen fontos nyersanyag. A kokszgyártás tehát az iparágak egész sorának lett a kulcsipara. FÜSTNÉLKÜLI TÜZELŐ Valamikor a szenet egységes anyagnak tekintették. Immáron tudjuk, hogy a szén — keletkezésétől függően — a szénvegyületek bonyolult összetétele. A magyar nyelven szénnek nevezzük az elemek periodikus, vagyis szakaszos rendszerében helyet foglaló 12-es atomsulyu elemet. De szénnek nevezzük a jól ismert fosszilis kőzetet is, amely ismert tüzelőanyagunk és — mint láttuk — kokszgyártásunk nyersanyaga. Szeneink számos, elég bonyolult vegyület halmazai. Rájöttek arra, hogy ha közvetlenül kályháinkban, vagy akár ipari üzemekben rácsokon elégetjük a szenet, vele mindazokat az anyagokat semmisítjük meg, amelyek nemesebb célokra is alkalmasak lehetnek (színezék vagy festékgyártás, gyógyszer előállítás, müanyagtermelés, és egyebek során). Arra is rájöttek, hogy a szén energiáit gázositva csövekben messzire elvezethetik. Megoldották a kokszai a távfűtés problémáját is. A koksz nemesitett tüzelőanyag. Nem olvad meg. Nem füstöl, nem kormoz. Csekélyebb kéntartalma okán kellemes ilyen tüzelőanyag. A gáz is nemesitett tüzelőanyag, amelyből már napjainkban szintézis utján ugyancsak vegyi termékeket tudnak előállítani, benzint, alkoholokat, műanyagokat és egyebeket. Ilyenformán immáron a szén lepárlását nem is kokszgyártásnak, vagy gázgyártásnak, de a szén nemesítésének nevezzük. Akárhogyan fejlődik azonban a szén nemesítése és akármilyen fontos anyagokat állíthatunk elő a koksz további gázosításával, a kokszgvártáskor keletkező srázok és kátrányok feldolgozásával a koksz előállítása során mégis leginkább a vasgyártás igényeit kell szem előtt tartani. A vas- acél és aluminium gvártásához koksz, a kokszhoz oedig szén kell. E célokra azonban nem minden szén alkalmas. Hazai szeneink közül a pécsvidéki szenek kiválóan kokszolhatok. Mégis több mint 80 éves kísérletek után csak napjainkban került sor a pécsi, mecseki szenek bevonására a kokszolásba. Végül azonban mégis csak megoldódott kokszositásu n k kérdése. Barnaszénből is koksz keletkezik a lepárlással, csakhogy ez a koksz nem azonos a fekete kőszénből előállított és előállítható olvadt termékekkel. Ez bizony mindig csak laza por marad. A tudomány segítségével azonban e problémát is megoldhatjuk és ma már ez utóbbi törekvés is sikerrel kecsegtet. A kokszgyártás is, akár csak minden technika, csupán a tudomány eredményeinek alkalmazásával fejlődhet tovább. És itt újabban olyan jelentősége van a szénelőkészitésnek, amelyt ő 1 hamarosan szép eredményeket várhatunk. A szénelőkészités utján a nem jól kokszolható szeneket is kokszosithatnók. Az ígéretes ut megnyílt. Minden reményünk megvan arra, hogy kohóink a jövőben magyar szénből gyártott koksszal működjenek. Következéskép majd vegyiparunk nyersanyagát és értékes kátrányt is elegendő mennyiségben gyárhatunk. A szénből gyártott fütőgázt pedig majd országszerte távvezetéken ÜGYES TALÁLMÁNY ISLAM, ANGLIA — A találmányokra nagyon hajlamos Ted Machon, acélgyári munkás reggelenként nagyon nehezen kelt fel. Miután az ébresztő óra lármája nem sokat használt, elhatározta, hogy olyan ébresztő gépet csinál, amelynek még ő maga sem tud ellenállni. Az ébresztő gép — amelyre Ted Machon eddig még nem kért patentot, tehát mindenki megcsinálhatja saját maga részére is, igy működik : Az ébresztő óra a megszabott pillanatban megindít egy vülamos motort, ez a motor egy nagyobb hengert forgat, amely kihúzza az ágyból a lepedőt, majd utána a matracot is. — És aki még azután tovább is képes aludni, azon már semmi sem segít, — mondja a Chicago Tribune levelezője, aki ezt a csodás ébresztő gjépet felülvizsgálta. DRÁGA A KIRÁLYI MOSOLY LONDON — A londoni “People” cimü vasárnapi újság szerint minden angol leány megszerezheti azt a dicsőséget, hogy térdet hajt Erzsébet angol királynő előtt, aki válaszul rámosolyog. Az az, hogy minden leány megszerezheti, ha a papájának van olyan 5000 dollárja, amit ezért a királynői mosolyért ad. Az utóbbi időkben szokássá lett, — írja az említett lap, — hogy egyes udvarhölgyek “bemutatnak” előkelő angol lányokat a fenséges asszonynak. A pártfogás alá vett leány mint a bemutató udvarhölgy távoü rokona, vagy barátnőjének lánya szerepel. Az ilyen pártfogásnak minimális ára ezer font ($5000) és a gyakori bemutatásokból Ítélve igen sokan megfizetik ezt a nagy összeget “her majesty” mosolyáért. TAFT UTÓDA COLUMBUS, O. — Ohio állam kormányzója, Frank J. Lausche, a Taft halálával megüresedett szenátori tisztségre Cleveland város polgármesterét, Thomas A. Burke, demokrata politikust nevezte ki. így a szenátusnak most 48 demokrata 47 republikánus és 1 független (Vayne Morse) tagja van. Ha Morse megváltoztatná régebbi ígéretét, hogy a szenátusi tisztségek választásánál a republikánusokkal szavaz, hogy a törvényhozásért azok viseljék a következményeket, akkor elérhetné azt, hogy a hírhedt Mc- Carthyt megfoszthatná azon bizottsági elnöki tisztségétől, melyen keresztül terrorizálja az ország népét. De az is igaz, hogy abban az esetben megint McCarran kerülne a helyébe és soha még nem volt találóbb az a közmondás, hogy egyik; kutya, a másik eb. bocsáthatjuk az üzemek és a dolgozók rendelkezésére. Györki József (Élet és Tudomány folyiratból)
