Bérmunkás, 1953. július-december (40. évfolyam, 1788-1812. szám)

1953-10-24 / 1803. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act »f March ä. 1H7H VOL. XL. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1953 OCT. 24. NO. 1803 SZÁM Rémhíreket terjesztenek A HÁBORÚS USZTITÓK ÚJABB RÉMHÍREKKEL IJESZTGE­TIK AZ AMERIKAI NÉPET. MCCARTHY ÉK KÉMEKET LÁT­NAK MINDENÜTT. — LAZÍTANAK A LAPOK. NEW YORK — A Joe McCarthy vezetése alatt álló szenátusi vizsgáló bizottság újabb rémhíreket terjeszt az amerikai kereske­delmi sajtó teljes segédletével. Arra a hírre, hogy Ft. Monmouth, N. J. városban, ahol az Army valamilyen kísérleti termet tart fenn, nem találnak valami Írást, a nászutján lévő szenátor Mc­Carthy hirtelen hazajött és nagyszabású “titkos” vizsgálatot kez­dett, amelyről csak néhány na­gyon misztikus mondatot adott a lapoknak, amit azok aztán ugyancsak ily misztikus, titok­zatos módon hozzák az olvasók tudomására. A nagyon-de-nagyon-de-na­­gyon titkos dologból annyit le­het kiérteni, hogy a szóbanforgó laboratóriumban a radár név alatt ismert electronic készülé; kék fejlesztésével foglalkoznak és valami Írásról, (amit doku­mentumnak említenek) nem tud­ják, hogy elégették-e még két évvel ezelőtt, avagy elvitte va­laki? Amikor azonban McCarthy tudomására jutott, hogy a labo­ratóriumban dolgozott valaki, aki valamilyen módon ismerte a kémkedés vád alapján kivégzett Rosenberg házaspárt, vagy va­lakiket, akik esetleg ismerték Rosenbergéket, az elveszett Írá­soknak egyszerre óriási jelentő­séget tulajdonítottak. Az újsá­gok napokon át első oldalas headlineokban hozták, hogy “mi­lyen nagy veszélybe került az ország”, mintha ezen Írások kö­vetkeztében az oroszok már hol­nap vagy holnapután megkezde­nék a hidrogénbombák dobálá­­sát. A háborús uszításhoz csatla­koztak magasállásu katonatisz­tek és még az Eisenhower kabi­netjének tagjai is, akik szájra­­tett kézzel susogva beszélnek az elveszett irás fontosságáról, no­ha elismerik, hogy a két évvel ezelőtti radártitkokat ma már nem értékelik semmibe. A radártitok “elvesztésének” meséje a háborús uszítás legú­jabb formája. Tité fenyegetőzik TITO CSAPATAI KÉSZEN ÁLLNAK A TRIESZTI BEVONU­LÁSRA. — NAGY AMERIKAELLENES TÜNTETÉSEK JUGO­SZLÁVIÁBAN. — VÉGE A VADHÁZASSÁGNAK. BELGRAD — Jugoszlávia minden nagyobb városában ame­­rikaellenes tüntetéseket rendeztek, amikor közismertté lett, hogy az Egyesült Államok és Anglia elhatározták, hogy csapataikat kivonják Trieszt város “A” zónájából és átadják azt Olaszor­szágnak. A jugoszlávok, akik most csak a “B” zónát tartják meg­­szálva, az egész Trieszt várost és környékét követelik. Belgrádban beverték az angol és az amerikai követség ablaka­it. megverték az amerikai követ­ség egyik alkalmazottját, letép­ték az angol és az amerikai “in­formáló” irodák tábláiról a ki­függesztett bulletinokat és ha a kormány idejében ki nem rende­li az erős rendőrségi védelmet, szétrombolták volna az ily iro­dákat is. Az amerikai informáló iroda ajtaja elé a járdára festet­ték: “Áz árulók bejárata”. Nehéz megállapítani, hogy vájjon ezen tömeghangulatot a kormány éleszti-e, avagy a kor­mány került a tömeghangulat hatása alá, de maga Tito is na­gyon fenyegető, mérges beszé­deket mond. Többször kijelen­tette, hogy ha az olaszok bevo­nulnak “A” zónába, mint ahogy az amerikai és az angol kormá­nyok azt elhatározták, akkor ő is beküld oda legalább is 5000 emberből álló hadcsapatot az olaszok kiszorítására tekintet nélkül a következményekre. Ez a következmény természetesen az olasz-jugoszláv háború lenne. Tito és a nyugati államférfi­ak vadházassága ugylátszik sziklára jutott, vagy legalább is vége a mézesheteknek. Az ame­rikai “szakértők” szerint Tito csak “blöfföl”, nem mer hábo­rút kezdeni, de lehet, hogy ezzel a blőffel képes lesz újabb millió­kat kicsikarni Amerikától. Triesztből az amerikai és az angol katonák kivonása zavar­talanul folyik a megállapodott terv szerint. Egyébiránt Trieszt hovátartozásának kérdése felett éles vita lesz a United Nations A HÉT HÍREI amiket érdemet tudomásul venni Washington — A Treasury Department jelenti, hogy Mrs. Arthur E. Summerfield adó­ügye, amely 1947 óta húzódik, kiegyezés után befejezést nyert. Másszóval Mrs. Summerfieldet adóletagadással vádolták, de mi­után a “lady” fizetett valameny­­nyit, — vagyis kiegyeztek, be­fejezték ellene a további eljá­rást. Az adóhivatalnál az ilyesmi igen gyakori eset. Ezt azonban kiemeli, hogy Arthur E. Sum­merfield az Eisenhower kabinet tagja, postaügyi miniszter. Sum­merfield ugvanis előbb automo­bil (Chevrolet) kereskedő volt Flint, Mich, városban a feleségé­vel együtt üzleti partnerségben s még ebből az üzleti forgalom­ból maradt fenn az adótartozás, vagy adóletágadás, ami azon­ban nem hátráltatta az elnököt abban, hogy a főkortesét posta­ügyi miniszternek nevezze ki. A Treasury Department nem tette közzé, hogy milyen össze­get követeltek Mrs. Summer - fieldtől és hogy mennyiben egyeztek ki vele. Capetown, South Africa — Dél- afrikai élelmiszer tudósok­nak két évi kísérlet után sike­rült a “hal-kenyér” sütése. Noha a “hal-kenyérből” osztogatnak kóstoló darabokat, a sütés tit­kát még nem hozták nyilvános­ságra, csak annyit árultak el, hogy törött diót és tejport ke­vernek az őrölt halhoz. A közön­ség ízletesnek találta a hal-ke­nyeret, amelynek nincs hal ize, sokkal olcsóbb a búza kenyérnél, noha kétszer annyi fehérjét (protein) tartalmaz. Berlin — A Szovjet-zóna hír­szolgáltató vállalata, ADN je­lenti, hogy 400 gyermek érke­zett ide Észak-Koreából. A fele­részben fiuk és lányokból álló csoport tagjai 9 és 15 év között vannak. A koreai hontalan gyer­mekek közül 200-t már szászor­szágba hoztak két hónappal eze­lőtt. Ezt a 400 gyermeket is Keletnémetországban fogják el­helyezni gondozásra. Ness City, Kan. — Körülbe­lül 2000 ember jelenlétében he­ülésein is, ahol a Szovjetunión ellenezni fogja azt, hogy a vá­rost az olaszok kapják meg. lyeztek emléktáblát azon házra, amelyben a pár évvel ezelőtt el­hunyt Dr. George Washington Carver negró tudós született. Az emléktábla azt mondja, hogy Carver “citizen, tudós és az em­beriség jótevője volt”. — Ez az első eset, hoerv neeró kiválósá­­eot iew megtiszteltek az Egye­sült Államokban. Berlin — A kelet-berlini újsá­gokban a kommunisták azt kö­vetelik. hogv ezt a városrészt újjá kell építeni, méghozzá úgy, hosrv szebb és fénvesebb leerven, mint Nvugat-Berlin. — Jelenleg a két városrész közül a nyugati részben vannak az erősen kivi­lágított üzletek és a filmszínhá­zak, amelyek az elektromos lám­pák csalogató hatását igen jól ismerik és alkalmazzák. Cairo — Az egyiptomi kato­nai biróság halálra Ítélte, amit később életfogytiglani börtön­­büntetésre változtatott, Ibrahim Abdel Hadi, volt miniszterelnö­köt és néhány társát, akik állí­tólag összeesküdtek a Naguib kormány megdöntésére és az el­űzött Farouk király hatalmá­nak visszaállítására. A vád sze­rint a vádlottak egy “idegen ha­talommal is összejátszottak”. — Ugylátszik, hogy a példa na­gyon ragadós úgy az “összees­küvők”, mint a katonai bírósá­gok részéről. Pasadena, Cal. — Az uj cali­­fomiai törvény értelmében a köziskolák minden alkalmazott­jának alá kell imi a hüség-esküt. Miután Janet Gray nem irta alá ezt az esküt, nem fizették ki ne­ki azt a 3 dollárt, amivel az egy­ik iskola tartozik neki azért, mert modelt állt (vagy ült) a rajzoló növendékeknek. Janet Gray ugyanis még csak öt éves, nem tud olvasni, még kevésbé ír­ni, de igen jóképű gyerek és igy nagyon alkalmas volt gyerek­­modelnak. A fizetésnél azonban követel­ték tőle a hüség-eskü aláírását, s miután a törvény nem engedi meg a “proxit”, vagyis hogy más, például a mama Írja alá a nyilatkozatot, igy most az isko­lahatóság igen nagy probléma elé került. — Talán még meg is hibbannak, annyira törik tudós fejeiket ezen nagy probléma megfejtésén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom