Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-06-20 / 1786. szám
1953. junius 20. BÉRMUNKÁS 3 oldal Határtalan butaság (Vi.) Amint a bölcsességnek, úgy a butaságnak sincsenek határai. Mi leginkább a határtalan butasággal vagyunk naponta összeköttetésben. Amig az okosság ott kezdődik, amikor egy egyén belátja, hogy mily sok dolog van, amit még nem tud és tudnia kellene, a butaság meg ott kezdődik, amikor egy egyén azt hiszi, hogy már mindent tud és olyan kijelentéseket tesz, amely éppen az ellenkezőjét határtalan butaságát bizonyltja. Ilyen határtalanul buta kijelentéseket hallunk az amerikai munkásoktól, akik egyetlen egy szóval sem tiltakoztak az ellen, hogy 15 billió dollárt költöttek az adófizetők pénzéből, hogy Koreát lerombolják, de most jajgatnak amiatt, hogy azt kérik-követelik tőlük, hogy az amerikai adófizetők pénzén épitsék fel — amit leromboltak. Az egyik ilyen buta munkásnak, aki nem régen vett házat és remélte, hogy a háború addig tart, amig azt kifizeti — húsz évig — azt a kérdést adtam fel ezen ujáépitési megadóztatással kapcsolatosan, hogy “ha a szomszédos rossz gyerekek bevernék neki az ablakait, nem-e igyekezne azoknak a szüleivel megfizettetni?’’ Persze azt felelte, hogy igen. Hát éppen igy tesznek a koreaiak is. Az amerikai urak odaküldtek egy csomó suhancot, akik összezúztak, égettek mindent, mostan azt akarják, hogy azoknak a szülei, rokonai fizessék meg a károkat, amit azok ott okoztak. Ez olyan egyszerű, mint az, hogy kétszerkettő négy. Persze ezt nem akarta még ezek után sem megérteni, de ugyan akkor megegyezett Tafttal, hogy tovább kell folytatni a háborút még akkor is, ha egyedül maradunk, sőt még Kínát is össze kellene törni, amint Koreát összetörték. Az, hogy esetleg kétszáz billió dollárba kerülne a nagy Kina összetörése, nem fájna neki csak az, hogy ha a koremegmondotta, hogy az Egyesült Államok kormányának külügyi politikája nem az, hogy egy ességre lépjen a kommunista államokkal, hanem az, hogy azoknak népeit a rabszolgaság alól felszabadítsa, úgy Európában mint Ázsiában. Az a policy két irányt képvisel. Először is megvádolja az oroszokat azzal, hogy a nemzeti megmozdulások Ázsiában Moszkva által van irányítva és a Kremlin finanszírozza azt és ez egy nagy orosz cselszövés. Nem képes megérteni, hogy ott egy forradalom játszódik le, amely a föld egy nagy részét magában foglalja, amely egy természetes haladása a népek szükségletének kielégítésére. “Mr. Dullesnek a beszéde világosan rámutatott az Egyesült Államok külpolitikájára és ez a politika az ellenforradalom szitása, amelyet ők pénzelnek, elősegítenek, szerveznek, felkavarnak és erre használják fel Chiang Kai-sheket, Sygman Rheet és más vezető embereket.” aiak benyújtanak két-három billiós számlát kártérítés címén. Azt hiszem, hogy minden Bérmunkás olvasó találkozik ilyen határtalan butasággal, amely az “amerikai szabad sajtó” produktuma és még olyanokra is hat, akik középiskolát végeztek. Elfogadják a készen, nekik kitálalt véleményeket, háborús uszításokat, de amikor azt kérdezik tőlük, hogy ha őket is megölnék a háborúban, hogy szeretnék? Akkor a magyar cigányhoz hasonlóan azt kérdik, hogy őket miért ölnék meg? Vagy nekik miért kellene kártérítést fizetni ? * Ugyanis még az első világháborúban történt, hogy egy nagy támadás előtt, a magyar katonáknak egyik tiszt nagy lelkesítő beszédet tartott, megma(1- Hogy az Air-Force vezetősége a különcködésig pazarolta az állam vagyonát. (2) Hogy az amerikai nép megijesztésére mindig kitűztek egy bizonyos időpontot, amelyre az ellenség támadását jósolták és azzal igazolták a gyors fegyverkezéssel járó őrüietes pénzpazarlást. Wilson valójában válaszolt az állásából elmozdított Hoyt S. Vanderberg generális előzetes vallomására. Ez a generális volt az Air-Force vezérkari főnöke és igy felelős a hihetetlen nagy pazarlásért. Vandenberg és társai a folytonos ijesztgetéssel elérték. hogy a Truman adminisztráció 16 billió dollárt irányzott elő nekik az 1954-es évre. Wilson azonban úgy találta, hogy a Légierő ugyan olyan hatásfokú maradhat 11 billió költségvetéssel is. Vandenberg és a többi generális ijesztgették a szenátorokat, hogv a költségvetés ily nagy levágásával szinte magunkra uszítjuk az oroszokat, akik csak arra várnak, hogy mikor támadhatnak.” Wilson igen éles szavakkal ítélte el ezen “veszedelmes dátumok” kitűzését, aztán kimutatta, hogy intelligens, — vagyis nem pazarló módon, — az Air-Force nem is tud többet elkölteni egy évben 11 billiónál. Wilson különben kijelentette, hogy az Eisenhower adminisztráció még nem döntött abban, hogy a Légierő 120 vagy 143 repülő-osztagból álljon-e, de anynyi tény, hogy 1955-ig többet 120 osztagnál úgy sem tudnak felállítani, igy nincs is szükség a túlzóan nagy költségvetésre. Wilson tehát beismerte, hogy gyarázta, hogy minden magyar katonának meg kell ölni legalább két oroszt, mert azok egyszerannyian vannak, mint a magyarok. A lelkesítő beszéd hatása alatt, egyik cigány katonai előlépett és jelentette, hogy ő három orosz katonát fog megölni. A tiszt tréfálkozva meg kérdezte, de hát ha azok téged nek meg ? Engem — felelt a cigány —engem miért? Nagyon sok ilyen cigány van itt Amerikában, akik Kina, Oroszország atom bombázását, szétrombolását kívánják és ha arra figyelmeztetik őket, hogy hát ha azok visszaütnek és Amerikát bombázzák, azt már nem tudják megérteni, hogy miért? Amint Goehring a németeknek beígérte, hogy Németországot nem tudják bántalmazni, bombázni, úgy ezekkel is elhitetik, hogy Amerikát nem tudják megtámadni. a túlzóan nagy költségvetést csak a háborús uszítok erőszakolták ki. Washington — Sorozási direktor, Lewis B. Hershey generális panaszkodott, hogy képviselőktől és szenátoroktól legalább 800 levelet kap hetenként, amelyekben arra kérik, hogy vizsgálja felül egy-egy regruta ügyét, nem-e lehetne az illetőt A clevelandi Bérmunkás olvasók ez évi első családias nyári összejövetelüket az elmúlt vasárnap tartották meg a Mantua, O.-i Gáli farmon. Az időjárás a reggeli és a szokásos indulási órában nem volt biztató, de esőmentes maradt, sőt olykor a nap is megmutatta magát. Akik átérezve a rendezőség meghívó értesítését és eljöttek a szabadbani találkozóra, egy kellemes nap emlékével távoztak onnan az esti órákban. A hangulatról Buzay és Kollár munkástársak gondoskodtak a bárnál. A múlt heti tornádó pusztításai következtében, amely súlyosan érintette Bischof munkástársék otthonát, a gulyást Szilágyi Jánosné munkástársnő készítette és annak ízletességének bizonysága volt, hogy a tányérokat alig kellett a fogyasztás után mosogatni. A szenvicsekhez felszolgált sonkát Bischof munkástársnő nagy hozzáértéssel készítette. A felszolgálásban segítettek Kollárné, Buzayné, Szilágyiné és Bikó mun! Most Vasárnap ! NEW YORK ÉS KÖRNYÉKE MUNKÄSTÄRSAK FIGYELMÉBE A nyári idők beálltával ismét itt van az alkalom a társas kirándulások megtartására, melyek annyi sok kellemes napok emlékeit élénkítik föl, különösen a régi munkástársaink között. Az első ilyen kirándulás JUNIUS 21-ÉN, VASÁRNAP lesz a közismert Edenwald erdőben a szokott helyen. Mindenféle innivalóról gondoskodva lesz, azonban ennivalót mindenki hozzon magával. Szalonna sütéssel mindenki kiszolgálhatja saját magát. Ha esős idő lenne, úgy a rákövetkező vasárnap lesz megtartva. Útirány: A Lexington Ave. White Plains subway a 180-ik utcáig és ott átszállni a Dyre Ave. magas vasútra a végállomásig. Onnét pár perc séta az erdőbe. Itt említjük meg, hogy a második kirándulás julius közepén lesz, mig a harmadik, melyet egész kerületi kirándulásnak tervezünk Bridgeporton lesz megtartva augusztus első hetében. A pontos dátumokat idejében közölni fogjuk. Ezekre az összejövetelekre munkástársaink támogatását kérjük. Tisztelettel, a Rendező Bizottság. kiszabadítani, vagy a behívását elhalasztani. Miután minden ily ügyet újból felül kell vizsgálni a sorozó bizottságoknak, a törvényhozók beavatkozását igen költséges tehernek nevezte a sorozó főbiztos. kástársnők. Tésztákat hoztak Lefkovitsné, Szilágyiné és Mogor munkástárs. A sorsolást Buzay munkástársnő vezette le a maga és Bischofné által ajándékozott tárgyakkal. (Itt említjük meg, hogy erre a célra Szabó Ferencné küldött szép és hasznos tár-' gyakat, amiknek értékesítését más időre halasztotta a bizottság) Felülfizetéseket küldtek vagy adtak: K. Pintér $10.00, G. Kish $5.00, G. Scherhaufer $2.50. Az elszámolás után a bevétel túl fogja haladni a kétszáz dollárt, amiért ezúton is köszönetét mond a rendezőség mindazoknak akik áldozatkészségükkel ehez hozzájárultak. Külön köszönet Gáli Imre és nejének a szép farm terület díjmentes átadásáért, úgyszintén az East Sidei Munkás Otthonnak az asztalok és székek kölcsönzéséért. Vizi József munkástárs meleg szeretettel hívta meg a jelenlevőket Akronba julius 5-én hasonló célra rendezendő kirándulásra. Tudósitó. A pazarló Légierő A HONVÉDELMI MINISZTER KÜLÖNCKÖDÉSSEL ÉS PAZARLÁSSAL VÁDOLJA A LÉGIERŐ VEZETŐSÉGÉT. — ELEGENDŐNEK TARTJA A 120 REPÜLŐ OSZTAGOT. WASHINGTON — A szenátus Military Appropriation (Katonai költségvetés) Bizottsága előtt tanúskodó Charles E. Wilson honvédelmi miniszter két igen fontos kijelentést tett, amelyet ugyan egyes újságírók már régen említettek, de a tulhazafias sajtó és a professzionális háborús uszitók lehurrogtak. Ezen kijelentés lényege: BESZÁMOLÓ i
