Bérmunkás, 1953. január-június (40. évfolyam, 1763-1787. szám)
1953-01-24 / 1765. szám
1953. január 24. BÉRMUNKÁS 3 oldal Carlo Tresca gyilkosa ÚJABB ADATOK CARLO TRESCA GYILKOSÁNAK FELISMERÉSÉRE. — A VOLT RENDŐRTISZT KÖNYVÉBEN ÁLNÉVEN SZEREPEL A GYILKOS. Tíz évvel ezelőtt New Yorkban az utcán gaz orvgyilkos lelőtte Carló Tresca, olasz radikális újságszerkesztőt. Erre a gyilkosságra vonatkozólag az “Exposé” cimü havi folyóirat januári számában az alábbi adatokat olvassuk. Carló Tresca tevékeny részt vett az IWW mozgalomban is, legyilkolása óta a radikális körökben megerősödött az a feltevés, hogy a gyilkosságot valami oknál fogva a rendőrség nem akarta felderíteni. ■— Szerk. den ok nélkül, hogy a republikánus kormány és az AFL vadházasságra való lépése mögött egy újabb vérontás, a harmadik világháború megindítása rejtőzik. így készülnek a Wall Street manőverezésére a mi republikánus békeszerető kormányunk. így állítják kötélnek a szakszervezeti basák tagságuk millióit. Ezek a szakszervezeti kalózok, megalakulásuktól kezdve napjainking, mint a sáskák vájják az amerikai munkásosztály testét. Minden alkalmat megragadnak, saját önző érdekeik kielégítésére. Az 1953-ik esztendő az amerikai munkásmozgalomnak egy gyászos éve lesz. Igaz, hogy nincs nagy, hatalmas, országos sztrájkokra kilátás, csak eshetőség van, mert a “szegény emberek” pártjának idején guzsbakötötték az alapvető iparok munkásainak millióit. De minden eshetőség meg van arra, hogy a rokon iparokban szórványosan, országszerte, elkeseredett bérharcok fognak dúlni. A szakszervezetek által indorszált reakciós kormány, minden eszközt fel fog használni arra, hogy a munkások ellerttállását megtörje. Még mindig meg van a tiltóparancsot magában foglaló Taft-Hartley törvény. A szakszervezeti basák éveken keresztül rágták a csepüt és a munkásbarát politikusok megválasztására milliókat költöttek, hogy a Taft-Hartley rabszolga törvényt vissza vonassák. De mert a parlament utján kívánták ezt elérni, dugába dőlt minden törekvésük. A Taft-Hartley törvény sohasem látott volna napvilágot, ha a szakszervezeti basák 13 vagy 14 milliónyi tagságukat egy komoly, elszánt 24 órás általános sztrájkba vitték volna. De mert az amerikai szakszervezetek tagságának nincsen harci szelleme, osztálytudata, éppen úgy mint vezetőiknek, megszületett a Taft-Hartley törvény és ez fogja guzsbakötni Amerika bérrabszolgáinak millióit. “Ike”, aki fejedelmi pompával, diadalmasan vonul be a Fehér Házba, MacArthur, Taft, Wilson s a többi lakájok kíséretében, akik között ott tündököl Durkin is, a “munkásvezér”. A reakciósok legreakciósabbjai vonultak ott fel, hogy ezután az urak szellemében a republikánusok érdekében kormányozzák az ország 165 milliányi népét. Az elmúlt novemberi választásoknál úgy mondják, hogy a “nép akarata” nyilvánult meg, mert a republiknusokra 33 és fél millió szavazatot adtak le. A d«nokraták pedig 27 és fél milliót kaptak. Ennélfogva úgy mondják, hogy a republikánus párt szellemében fogják az ország “népének” ügyeit intézni. A republikánusok valamivel több mint az egyharmadát kapták Amerika lakosságának bizalmából és ebben a választásokban is mint az előbbiekben a szavazó polgárok közül több mint 30 millió nem élt szavazati jogával. Ezek azok, akik megcsömörlöttek, megundorodtak a politikusok minden fajtájától. A két polgári párton kívül még több mint egy tucat más párt is bohóckodott. Békét Ígértek, mert tudják, hogy Amerika népe is békére NEW YORK — Carlo Tresca, az “II Martello” olasz radikális újság szerkesztője és minden radikális mozgalom tevékeny tagja 1943 január 12-én, este fél tiz táján befejezte napi munkáját a new yorki West 15- ik utca 2-es számú házában fekvő irodájában. Letette a tollat és odaszólt Guiseppe Calabi nevű barátjának: “Most már mehetünk.” , . . Magukra öltötték kabarjaikat, bezárták maguk után az ajtót, jó éjszakát köszöntek a ház janitorának és kimentek az utcára. Az utca déli oldalán haladtak a Fifth Avenue felé. Amikor odaértek, északi irányba fordultak a keresztezésnél. Mielőtt azonban elérték volna az utca másik sarkát, -egy férfi Tresca mögé szaladt és közvetlen közelről négy revolver lövést adott le Tresca hátába, aki összerogyott és nyomban meghalt. A gunman nem látta, vagy mitsem törődött Calabival. A gyilkosság után a gunman keresztül szaladt a Fifth Avenuen, ahol pár lépésnyire a 15- ik utca sarkától állt egy automobil, abba beugrott és gyorsan elhajtott az esti homályban. Az automobil pár lábbal az utca kövezetén fekvő Tresca holtteste mellett haladt el. AZ EGYETLEN TANÚ Samuel Shurman ruhakereskedő, akinek ruhaüzlete a Fifth Avenue 100-as számú házában van, hallotta a lövéseket és látta a gyorsan elhajtó automobilt, mire azonnal felhívta a rendőrséget. De attól a pillanattól kezdve, hogy a rendőrök odaérkeztek, valami miszticizmust akartak ráhúzni erre a gyükosságra. Először is azt mondották, hogy a megölt ember Arturo Giovannitti, olasz radikális kölvágyik és mert volt pénz a republikánusoknak, ennélfogva a mi demokratikus választási rendszerünkben “Ike” vette át a béke megvalósításának ügyét. Keservesen fog csalódni Amerika népe, mert nem csak az ország határán kívül, de bent az ország belsejében is keserves harcokat kell majd vivniok, hogy a mindennapi megélhetés lehetőségeit fentartsák. A Világ Ipari Munkásainak Szervezete az Egy Nagy Szervezet keretében, az Elvinyilatkozatában lerakta a béke alapját s csak akkor lesz béke, igazi béke, ha a világ munkássága fölismeri, hogy az “Ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük, a régi társadalom keretein belül”. Köhler--------------------------------------------tő (szintén jelentékeny szerepet vitt az IWW mozgalomban — Szerk.) aki jóbarátja volt Trescának. Hasonlítottak is egymáshoz s egy bártender, aki ismerte mindketőjüket és a gyilkosság zajára összeverődött tömeg között volt, ezt az információt adta. Csak később, amikor a rendőrségen végre Calabi szóhozjutott, tudódott ki, hogy Tresca esett ezen szörnyű gyilkosság áldozatául. De ki volt a gyilkos? Annyi bizonyos, hogy a gyilkosságot előre kitervezték olyanok, akik ismerték Tresca munkarendjét. Miután Tresca egyforma erélylyel harcolt a fasiszták és a kommunisták ellen is, ezt a rémtettet mindenki politikai gyilkosságnak minősítette. A World-Telegram természetesen az orosz titkosrendőrség müvének mondotta, noha arra nem volt semmi bizonyítéka. Azóta is állandó vita tárgyát képezi, hogy ki volt Tresca gyilkosa? A RENDŐRTISZT KÖNYVE A napokban megjelent egy könyv, amelyben több gyilkost neveznek meg. A könyv cime “After the Big House”, szerzője Fred Berson, volt “parol” rendőrtiszt. “Big House” alatt a börtönt kell érteni; Berson, mint parol tiszt ellenőrizte a börtönből kiengedett egyéneket és most ezekről irta a könyvét. A könyv kiadója a “The Crown Publishing Co.” Ez a cég adta ki pár évvel ezelőtt a “U. S. A. Confidential” cimü könyvet, amelynek révén egész csomó kártérítési pörbe keveredtek. így ez a kiadó most szigorúan ragaszkodott ahoz, hogy a Berson könyvében csupa álnevek szerepeljenek, hogy senki ellenük becsületsértési port na indíthasson. Ezért a Berson könyvében álnéven szerepelnek azok, akik a Big Houseból kiszabadultak. Az “Exposé” azonban ráismert néhányukra. így például “Big Ape Brown” nem más, mint Charles Lucky Luciano alvilági alak. “The two safe crackers” név alatt a McCann testvéreket kell érteni. TRESCA GYILKOSA A könyv első fejezetében, amelynek cime “Kill and Run”, legyilkolt neve Paul Prescott; ez kétségkívül Trescat jelenti. Prescott gyilkosának a neve Charles Carletti, akinek egyszer egy évben jelentkeznie kell a rendőrségen a parol-tisztnél, aki tehát a bűnözők lajstromán nyilvántartott, volt fegyenc. Nyilvánvaló, hogy ez a paroltiszt maga a könyv szerzője, Berson, aki tehát nagyon jól tudja, hogy mit irt. Mert Ber-CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE Bérmunkás olvasók 1953 január 25-én, vasárnap délután 2 órai kezdettel a Munkás Dalárda első' emeleti termében, 4309 Lorain Ave. TÁRSAS DÉLUTÁNT tartanak a lap támogatására. Kitűnő uzsonna. Hozzájárulás 75c. Önt és barátait meghívja a Rendezőség. son azt irta, hogy a Tresca meggyilkolása után nem sokára ezt a volt fegyencet levették a parol listáról dacára annak, hogy az automobiljára teljesen ráillett az a leírás, amit Shurman ruhakereskedő adott a gyilkos autójára vonatkozólag. Ezt a dolgot Berson nagyon jól tudta, azonban mit sem tehetett, mert az akkori helyettes ügyész Jacob Grumet, aki később tűzoltó commissioner lett, megtiltotta a vizsgálatot. Az Exposé állítása szerint Charles Carletti igazi neve Carmine Galente, kit a new yorki rendőrség igen jól ismer. Az Exposé véleménye szerint Jacob Grumet tűzoltó commissioner és ez a Carmine Galente tudnák megmondani, hogy ki ölte meg Carlo Trescat. A McCARRAN TÖRVÉNY ELLEN WASHINGTON — President Truman továbbította a kongresszushoz azon bizottság jelentését, amelyet még júliusban nevezett ki az uj bevándorlási törvény tanulmányozására. A bizottság az uj törvényt nagyon károsnak és tarthatatlannak mondja és annak átjavitását ajánlja. “Ha a bizottság javaslatát teljesítsük”, — irta Truman, — “akkor bizonyítani fogjuk a világ előtt, hogy hívek maradtunk azon nagy elvekhez, amelyekre ezen országot alapoztuk”. McCarran szenátor és hívei természetesen a hírhedt törvény védelmére keltek és azt hangoztatják, hogy az csak a “kommunistáknak” nem tetszik. A KUTYÁK LÉLEKTANA LOS ANGELES — A mai modem élet olyan komplikálttá lett, hogy még a kutyákat is megzavarja, — mondja Bert Turniquist, aki az Army “kutya osztagának” a tanítója volt a háború alatt. Turniquist most az SPCA (Society for Prevention of Cruelty to Animals) támogatásával kutya “elmegyógyintézetet” nyit, ahol a megháborodott (nem megveszett) kutyákat fogják kezelni a modem lélektudomány alapján. Ha a lapot csomagoló papiroson a neve mellett azt látja, hogy 1952 AUG., vagy még korábbi jelzés mutatja, hogy meddig van lapja fizetve, ne várjon külön felszólítást, hanem küldje be az előfizetési diját, amely most az Egyesült Államok területére évi három dollár. Legyen segítségünkre ezzel munkánkban.
