Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-08-30 / 1744. szám

1952. augusztus 30. BÉRMUNKÁS 7 oldal Még Titóval is baj van (Vi.) Nem csak az angolok, franciák, belgák, de még Tito is aggodalomra ad okot az ameri­kai mestereknek. Ugyanis száz millió dollárt kérnek és meg is adnák az amerikai, illetve a nemzetközi bankárok, de mint minden esetben a bankárok akarják megszabni a feltétele­ket. Ez ellen Tito erélyesen til­takozik, már azért is, mivel na­gyon is fényesen bizonyítják az amerikaiak követeié s e i k k e 1, hogy nem segíteni, hanem gaz­daságilag uralni akarják Jugo­szláviát. Ugyanis a feltételek között, melyet minden bankár­nak, kölcsönt adónak ioga van megszabni, azt követelik, hogy Jugoszlávia ne a saját iparának a fejlesztésére használja a köl­csönt, hanem külföldön való vá­sárlásra. Egyszerű nyelvezettel, adta vissza az amerikai és az an­gol tőkéseknek. Vagy helyeseb­ben mondva éppen úgy, mint a Marshall dollárok is, még csak ki sem mentek a bankárok ke­zeiből, csak papiron átutalták és hamarosan visszautalták szintén papiron, az amerikai árukért. Másszóval, csak ugv kapja meg Tito is a Judás pénzt, ha nem kapja meg, hanem mindjárt átutalhatják vissza az amerikai bankoknak. Hogy az angolok ki ne maradjanak, azoknak is lenne adva az üzletből, de ennek ellené­ben nekik is — csak úgy papi­ron — át kellene utalni 21,000.- 000 dollárt, az amerikai 80,000.- 000 dollárt kipótolva. Persze az üzletből, illetve a megrendelé­sekből is csak annyit kapnának,- a többit amerikai piacon kellene nekik elkölteni. De egy másik feltétele is van a kölcsönnek, mely szerint leg­inkább hadi, tehát csak az or­szágot elszegényítő árukat, no meg készárukat kaphatnának, nem pedig ipari, az az termelő gépeket, mellyel a jövőben a sa­ját országukban képesek volná­nak kitermelni a szükségletei­ket. Vagyis az amerikai banká­rok akarják magukat biztosíta­ni, hogy állandóan rájuk lesznek szorulva a jugoszlávok. Tito felhorkant, vagy a ta­nácsadói figyelmeztették, hogy ezen föltételek elfogadása lehet az a szalmaszál, amely megtöri a teve hátát. így kapálózik és hangosan kiabálja, hogy ez az országnak belső ügyeibe való beavatkozás. Hát mit várt mást? Csakugyan elhitte volna, hogy a Harrimanok, Morganok, Rockefellerek egyenjogú társnak fogják őt bevenni, a Nemzetkö­zi Bankárok Szövetségébe? A HARMADIK PÁRT ELNÖK­JELÖLTJE TACOMA, Wash. — A Prog­ressive Party hívei nagy ováció­ba részesítették a szövetségi börtönné alakított McNail Islan- dot elhagyó Vincent Hallinan san-franciscoi ügyvédet, akit a Progressive Party (Harmadik párt) a chicagói konvencióján elnök jelöltjévé választott. Hallinant hat havi börtönbün­tetésre ítélte a biró azért, mert erélyesen védelmezte Harry Bridgest, a hajósok szervezeté­nek elnökét, akit a munkáselle­nes érdekeltségek deportálni akarnak. Hallinan négy hónapot és egy hetet töltött a börtönben, a többi a hat hónapból automa­tikusan elesett “jó magaviseleté miatt”. A szigetre közeledő kis hajó­ból kilépő Hallinant zászlókat és plakátokat vivő, lelkesen él­jenző tömeg fogadta. A plakátok a béke helyreállítását, az ameri­kai csapatok visszahozását Ko­reából követelték. Hallinan rövid beszédében azt mondotta, hogy “ a Progressive Party célja visz- szaadni az országot a népnek, mert a két nagy párt eladta azt a különféle érdekeltségeknek”. London — Gwilym L. George élelmezési miniszter jelentése szerint a múlt évben Angolor­szág élelmiszerének 60 százalé­kát importálta külföldről. ÜGYES ÜZLETEMBER JACKSONVILLE, Fia. — Mc- Granery igazságügyminisz tér bejelentette, hogy a szövetségi “Grand Jury” meg fogja vizs­gálni. miként vehette meg Lou­is E. Wolfson, floridai bankár, 1.928.000 dollárért azt az állami hajógyárat, ami az államnak 19.500.000 dollárjába került. A háború befejezte után, ami­kor a közel 20 milliót érő hajó­gyárat áruba bocsájtották, az “ügyes üzletember” hírében ál­ló Wolfson bankár megszervez­te a Tampa Shipbuilding Co. ne­vű céget s a valódi érték egy-ti- zedén megvette a hajógyárat. — Ez eléggé bizonyítja, hogy ez a bankár valóban “ügyes üzlet­ember”. Madras — Chintaman Desh- munkh pénzügyminiszter jelen­tése szerint India ötéves gazda­sági térve 16 billió rupee (3,360,- 000,000) összeget fog felemész­teni. — Terjed a tervgazdaság mindenfelé. VÉDEKEZÉS A DRÁGASÁG ELLEN WASHINGTON — Az Ársza­bályozó iroda úgy tartja, hogy ha a füszerüzletekben kiírnák az árucikkek legmagasabb ára­it, akkor az némivel akadályoz­ná az árak emelését. Ezért Ellis Arnall, az árstabilizáló direktor elrendelte, hogy az ország bizo­nyos ' kerületeiben már október elsején kezdjék meg a kereske­dők a legmagasabb árak lajstro­mának kifüggesztését. Arnall szerint körülbelül 300 árucikk­nek tartják számon a nagybani árait és annak megfelelőleg szabják meg a “ceiling price” név alatt ismert maximális ára­kat. Washington —- a Veteran Ad­ministration adatai szerint je­lenleg 19,288,000 veteránt (ki­szolgált katona) tartanak listán. —, Ez az amerikai militarizmus erősbödésének a mutatója. TUDÓSÍTÁS PHILADELPHIA, Pa. — E hó 18-án tartottuk meg nyári kirándulásunkat a Bérmunkás olvasóival, a lap javára. Gyönyörű idő kedvezett, min­denki kitünően érezte magát. Női munkástársaink jobbnál jobb ételekkel, süteményekkel, kávé és egyéb innivalókkal ki- nálgatták a jóhangulatban levő munkástársnőket és munkástár­sakat. Schöpf Sándor és Rosenthal Dezső munkástársak ismertették a Bérmunkás 40 éves fennállá­sának nehéz küzdelmeit, mely­ben a philai lapolvasók, mint egy nagy család tagjai tartunk ma is össze, mindaddig, amig a sir el nem takar. A kiadásokon kívül fenmaradt 77.00 dollárról küldjük a pos­tai money ordert. Ezúton is köszönet mindazok­nak, akik az összejövetel sikeré­hez bármiképpen hozzájárultak. Tudósító. AHOL SZÁMIT A NÉV LOS ANGELES — A U. S. Department of Agriculture ki­mutatása szerint California ál­lam NARANCS megyéjében (Orange County) 5,354,880 na­rancsfa van. De azért még sem ez a megye, hanem Florida Polk county termelte a legtöbb na­rancsot, 634,468 tonnát. Glina, Jugoszlávia — Tito mi­niszterelnök azt mondotta, hogy a jugoszláv kormány már ké­szen áll arra, hogy Olaszország­gal megegyezzen Triest városra vonatkozólag. A jugoszlávok ed­dig minden engedmény nélkül ki­tartottak ahoz, hogy Triest és környékét jugoszláv területnek mondották. Ugylátszik, hogy az amerikai segélyért most hajlan­dók engedményeket tenni. Tito egyébiránt kérkedett azzal, hogy ők mindent a saját akaratukból intéznek s nem szaladnak ta­nácsért Moszkvába. — Hát Washingtonba? Épül az ország’ Magyarszombatfa községben a Fazekasok Háziipari Szövet­kezete 650 ezer forint beruhá­zással uj műhelyt és villanyte­lepet épített. Ebben az évben 185 tonna háztartási edényt készíte­nek. Miskolcon folyik az idei év egyik pályaudvarbővitési mun­kája. A teljesen kibővített és korszerűsített pályaudvart az őszi csúcsforgalom idején adják át rendeltetésének. Az eddiginél jóval több szerelvény tartózkod- hatik majd a pályaudvaron és a legkorszerűbb berendezések se­gítik a vonatrendezés munká­ját. Öt viziszárnyas telepet állít fel az idén az élelmiszeripari minisz­térium. Győrben a Dunaág men­tén, Olaszliszkán a Bodrog ár­területén, Kunszentmiklóson, a Duna-csatorna mellett, Dusno- kon a Vajas-patak mentén és Sükösdön a csatorna közelében. Az uj telepek felállítása a kacsa és libatenyésztést segíti elő. Még ez évben 25 ezres törzsállományt állítanak össze a legjobb fajtá­jú kacsákból és libákból. Győr­ben kistestü, Sükösdön és Kun­szentmiklóson nagytestű ma­gyar, • Olaszliszkán emdeni hi­dakkal keresztezett nagytestű magyar libafajtákat fognak te­nyészteni. LOS ANGELES ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! PATCHY ALBERT munkás­társ, mozgalmunk régi tagja vissza telepedett Los Angeles környékére és folytatja a Bér­munkásért évtizedekig végzett agitációs munkáját. Patchy munkástárs megfogja keresni a lap olvasóit, a hátra­lékosoknak szabályszerű nyug­tát ad a kapott összegről. Kérjük olvasóinkat segitsék Patchy munkástársat uj olvasók szerzésében is. A Bérmunkás kiadóhivatala AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVINYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés taláUiató a dől gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik bői a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebt kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egy re növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport eUen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, Így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az Ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer bezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom