Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)
1952-08-30 / 1744. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. augusztus 30. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL “NÁLUNK MA ÖREGEN IS BOLDOG AZ EMBER” “Azt mondták régen, addig boldog az ember, amig fiatal — irja Tréger Rezsőné, a Pamutki- készitőgyár sztahanovista munkásnője a Szabad Néphez inézett levelében. — Hozzám mégis öregségemre köszöntött be a boldogság. A rosszat szívesen elfelejtjük: én sem szeretek visszagondolni a felszabadulás előtti életemre. Mégis irok most néhány szót róla, hogy lássák: honnan indult régen és hová érkezett most, a mi szép hazánkban egy munkásasszony. . . . Tizennégyéves korom óta dolgozom. Sokszor voltam munka nélkül, sokszor éheztem, sokat nélkülöztem. A háború alatt elhurcolták a férjemet a nyilasok: nem láttam többé. Nem sokkal később a háború nyomorékká tette a lányomat. Akkor is munka nélkül voltam, tanácstalanul, egyedül álltam. Féltem a holnaptól. A felszabadulással végre nekem is felvirradt. Felvettek a gyárba dolgozni. Igaz, előbb csak romokát takarítottunk, de már ennek is örültem, mert tudtam, hogy ez a békét jelenti s éreztem, hogy most magunknak építünk. Rövidesen megindult a munka. És ettől kezdve gyorsan változott körülöttem az élet. 1947-ben jó munkámért külföldön, tengerparton nyaraltam. Azóta is minden évben üdültem, Gályatetőn, Bujákon, a'Mecsekben, az ország legszebb tájain töltöttem szabadságomat. 1949- ben élmunkás, az idén május elsején pedig — 66 éves fejjel — jelvényes sztahanovista lettem. Nagyon boldog és büszke vagyok. A régi rendszerben el sem tudtam képzelni, hogy én ilyen gondtalanul, szépen éljek; soha nem ismerhettem volna iheg azt a nagyszerű érzést, hogy az én munkám is fontos. Azért a sok szépért és jóért, amit eddig kaptam, munkám legjavát akarom adni. Végtelenül örülök annak, hogy most rámbizták a fiatal munkások nevelését. Tanítványaim már egytőhegyig túlszárnyalják a normát. Kovács Ist- vánnét, Agócsnét én tantitottam meg önállóan dolgozni — most sokszor szinte fej-fej mellett haladunk a versenyben. Ez nem csak az én sorsom'. Az én példám híven tükrözi a magyar dolgozó asszonyok százezreinek uj, szabad életét. Nincs igaza a régi mondásnál^! Nálunk ma öregen is boldog az ember.” tanulja, hogyan kell megvédeni a magyar nép függetlenségét. Ennek érdekében uj kutatásokon alapuló tanulmányokat folytattak Hunyadi Jánosról, Dózsa Györgyről, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáról, az 1848-as szabadságharc hőseiről, Bemről és társairól, a magyar történelemnek azokról a nagy egyéniségeiről, akik a nemzeti elnyomatás időszakában dicső csatákat vívtak a magyar nemzet függetlenségéért. A történettudomány alapvető feladata a dolgozó nép történetének feltárása is. A történészek számos tanulmányt és cikket Írtak a magyar munkásmozgalom fejlődésének egyes kérdéseiről. —A tudományos eredmények széleskörű népszerűsítéséhez is nagy arányokban kezdtünk hozzá — jelentette ki Molnár Erik. A Történelmi Társulat szerkesztésében közel tucatnyi népszerű nyelven megirt történelmi ismeretterjesztő kiadvány jelent meg és 1951. őszétől ez év január végéig több mint ezer történelmi előadást tartottak. tatlan lignitporból 3200 kaloriás lignitbrikettet állítanak elő. A találmány nagy jelentőségét főként az adja meg, hogy a nagy kalóriaértékű uj fűtőanyagot olyan alapanyagból állítják elő, amely eddig veszendőbe ment. Hazánk lignitben nagyon gazdag s a most épülő hidasi brikettgyár napi 100 vagon jó tüzelőt ad majd a dolgozóknak, a kokszbrikett árának törtrészéért. BOLDOG, MOSOLYGÓ GYERMEKEK A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE Molnár Erik igazságügyminiszter, a Magyar Történelmi Társulat elnöke, nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. — Nyilatkozatában kifejtette, hogy az uj Magyarországon milyen tiszteletben tartják a nemzet haladó hagyományait. Méltatta annak fontosságát, hogy népszerű történelmi regények és értekezések formájában a magyar irók és költők' felelevenítsék a nép nagyjainak dicső harcait, hogy az uj nemzedék megA Debreceni Gyógypedagógia Intézet a régi romépületek újjáépítésével nagy épületrészt kap s igy 16 tanteremmel bővül. Az uj épületrészekben külön foglalkoztatási műhelyek is lesznek. KORSZERŰ FŰTŐERŐMŰ A Láng Gépgyár közelében Angyalföldön korszerű fütoerő- üzemet építenek. Az üzem magasnyomáson gőzenergiát termel. Ezt az energiád a villamosenergiát termelő turbógenerátoron keresztül bocsátják ki és az igy lecsökkent gőzzel ellátják majd nem csak az ipartelepeket, hanem fütik a környék lakásait is. A tervek szerint minden nagyobb városban épül majd ilyen fűtőerőmű, amelynek évi szén- megtakaritása körülbelül 700 ezer tonna lesz. ZENEI NAGY DIJAT NYERT Lakatos Sándor és a magyar rádió népi zenekarának hanglemeze zenei nagydijat nyert Párizsban 1952. évre. A nagydijas lemezt a haladó szellemű Chant du Monde zenekiadó hozta forgalomba, úgynevezett mikrobarázdás lemezen, amely több mint félóráig játszik magyar népdalokat. A lemezt Gergely János, a párizsi Magyar Intézet zenei előadója mutatta be a francia közönségnek. A hejtőcsabai Cementgyár építésével és felszerelésével egyidejűleg a meginduló gyár dolgozói számára kényelmes otthonok épülnek. Megkezdték 22 ikerház, összesen 44 lakás építését. Minden lakáshoz 100-120 négyszögöles veteményeskert is tartozik. 3200 KALORIÁS LIGNITBRIkettet Állítanak elő A Nagymányoki Brikettgyár dolgozói, Aszmann Géza üzemvezető találmányának felhasználásával, az eddig felhasználhaA kőbányaiak jól ismerik a nagy kőfallal körülvett, kertes, egykori vezérigazgatói villát, ahol most a zománcárugyár dolgozóinak gyermekeit nevelik. Szakképzett pedagógusok, gondozónők felügyelete mellett töltik vidám napjaikat a munká- I sok gyermekei. Hatvan gyermek 1 jár állandóan a napközibe, azaz hogy van köztük sok, aki még nem tud járni és édesanyja karján érkezik reggelente. A tiszta, világos, fehérfüggö- nyös termekben ezernyi játék várja a gyermekeket. A tanmenet szerinti foglalkoztatás, színház- és mozilátogatások, kirándulások mind mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek látóköre táguljon. A gondos nevelés célja, hogy a gyermekek őszinte, egyenesjellemü emberekké fejlődjenek. A napközi otthon kis növendékei a nyarat a gyár balaton- boglári gyermeküdülőjében töltötték. Amikor megérkeztek, készen várta őket a műszaki vezetőség meglepetése: uj fürdőmedence a ketben. A gyár vezetősége azóta is minden alkalmat megragadott, hogy a gyermekeknek kedveskedjen. Amikor elkezdődött az iskola, az iskolások, óvodások tanszereket, uj játékokat kaptak. Télapó nem csak cukorkacsomagokat' és két váltás egyenruhát hozott mindegyik gyereknek, de még kvarclámpát is kaptak. A fenyőfaiin- nepélyen, a dúsan feldíszített fenyőfa alatt rengeteg ajándék várta a gyermekeket: egy' igazi nagy bábszínházát is kaptak s mindegyik gyermek egy pár cipőt, egy öltöny ruhát, meleg nadrágot, harisnyát, kesztyűt. A. konyha részére villanyjégszekrényt, a takarítóknak villany parkettkefélőgépet ajándékozott az üzem. A gyermekeket ’’korosztályok” szerint különféle helyiségekben helyezték el. Az egykori vezérigazgatói villa alagsorában van az iskolások otthona. A falon képek, szorzótáblák, az alap- irás és. a folyóírás nagy betűi. A lecketanulás végétért, most szabadfoglalkozás van. A gyerekek játszanak, vidáman hancu- roznak. A szőkecopf is, pirosma s- nis Balázs Marika édesapja a Rákosi Müvek csőgyárában dolgozik, édesanyja a Kőbányai Zománcárugyárban. A gödröcs- kés arcú kis Ida édesapja a zománcárugyárban lakatos. Ott dolgoznak a többi gyermekek szülei is. A pólyások, totyogósok nagyterme a villa két szárnyáról, keletről, nyugatról egyszerre kapja a fényt. Emellett reggel a kvarcszobában mesterséges na] >- fénnyel is kezelésbe veszik a kicsiket. Ezekben a szobákban a központi fűtés mellett gázkályhák is vannak. De jó időben a hófehér, gurítható ágyakat kitolják a széles verandára. A kicsik mellett okleveles gondozónő van és minden másnap ott a villában a gyermekorvos. Ő irányítja a tejkonyhát, vezeti a szülői értekezleteket. Ennek a villarésznek a lakói még beszélni sem tudnak, de beszél helyettük telt piros arcocskájuk, édes mosolyuk. Kőbánya, Angyalföld proletárgyerekei az utcán «lőttek fel, apjuk és anyjuk a szájától vonta el a falatot, hogy kenyeret adjon nekik. A vezérigazgatói villa mai kis lakói közül még a legidősebbek is legfeljebb az ostrom bor- zailmaira emlékeznek a múltból. Szemközt a gyermekek napköziotthonával, a Kőbányai Zománcárugyárban egész nap zugnak a gépek, forrnak a kemencék és nagy lendülettel folyik a munkaverseny. Az ötéves Major Sanyika kis bundában szaladgál önfeledten a kertben, édesapja, Major Sándor sztahánovista zománcégető a gyárban húsz nappal a terve előtt jár, s most nyújtotta be újítását, mellyel kétszerannyi tányért tudnak kiégetni a kemencében, mint eddig. Major Sándor, Balázs Jánosné, Alexi József és' a többiek nyugodtan dolgoznak, terveznek, újítanak, tudják, hogy közben gyermekeikre a szerető anya gondoskodásával vigyáz a dolgozók állama. “DONBASS KW—52” A sziléziai Donbass és a lengyel KW—57 szénkombájnok gyártása és működése eddigi tapasztalatainak alapján a lengyel tipusu “Donbass KW—57” nevű uj lengyel kombájnt építettek. Ez a héttonás uj gép 25 bányász munkáját végzi el. Az első szénkombájn a “Myslowice” bányában kedzte meg munkáját. CSEHSZLOVÁKIÁBAN HATALMAS FAFELDOGOZŐ ÜZEM ÉPÜL A csehszlovák ötéves terv keretében a presovi kerület Hond- covce községében hatalmas fa- feldolgozó üzem épül. Az építés munkái gyors ütemben haladnak; az itt dolgozók befejezték már a legnagyobb fűrésztelep, egy raktárépület, a lakatosmü- hely és több más üzemrészleg építését. A szovjet gépek segítségével eddig több mint 100.000 köbméter földet mozgattak meg. Az építők havi tervelőirányzatukat rendszeresen 100 százalék felett teljesitik. Ha a lapot csomagoló papiroson a neve mellett azt látja, hogy 1952 AUG., vagy még korábbi jelzés mutatja, hogy meddig van lapja fizetve, ne várjon külön felszólítást, hanem küldje be az előfizetési diját, amely most az Egyesült Államok területére évi három dollár. Legyen segítségünkre ezzel munkánkban.