Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-07-12 / 1737. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. julius 12. ború nélkül is meglehet és meg kell oldani és hogy az amerikai választás után ezt ki tudják az amerikai kormányból kényszerí­teni. De itt volna az ideje annak is, hogy Amerika népe is gondol­kodjék. Erre alkalmas volna a koreai háború két éve, amely megmutatta azt, hogy egy kis népet, amelynek az ipara fejlet­len, sem lehet ma már könnyű­szerrel legázolni, ha az a sza­badságát, függetlenségét védel­mezi. Amerika egyenlő nagyságú hadsereggel, óriási tehnikai fö­lénnyel, ma ott Van, ahol két év­vel ezelőtt, az invázió megkezdé­se idején. Repülőgépeivel, hadil- hajóival elpusztította Koreát, napal bombáival felégette a vá­rosait, asszonyait, gyermekeit, belekerülhetett ez sok ezer mil­lió dollárba, növelhette a nagy­tőke profitját. Elpusztult, meg­sebesült, megbetegedett vagy 200 ezer amerikai ifjú, de a ko­reai nép ma is töretlenül szembe áll a gyarmatosítókkal és csak a nép teljes kiirtásával tudnák uralni azt az országot. Le kellene vonnia Amerika népének azt a tanulságot, hogy ez a háború és minden háború, csak a nagytőke, a halálkereske­dők profitját növeli, Amerika népére csak szenvedést és gyászt jelent. ÍGY is lehet A múlt számunkban egy cikk keretében ismertettük egy ma­gyarországi újság egy napi tar1- talmát, most minden kommen­tár nélkül egy, illetve “Az egyet­len forradalmi, meg nem alkuvó marxista magyar hetilapénak, amely New York városba jelenik meg, a tartalmát ismertetjük, amely tartalom minden magya­rázatnál jobban igazolja, hogy milyen mélyre sülyedhet a kapi­talista mocsárba egy “munkás”, illetve “A Munkás” lap. No. 1. “Semleges” cik az acél­sztrájkról, anélkül, hogy véle­ményt mondana. No. 2 ”A kelet imperializmu­sa és a nyugat közti harcot” is­merteti, amelyben a Nyugat- Németország felfegyverzését is­mertette a következőképpen: Támadja Oroszországot, Ke- let-Németországot, a nyugat né­met kommunistákat, szoc. deme- ket, a szakszervezeteket, mind­azokat, akik ellenzik a németek militarizálását, az Atlanti tömb keretében. No. 3 A kapitalista korrupci­óval szemben, melegen ajánl­ja a saját patent medicináját, hogy szervezkedjenek az S.L.P.- be. No. 4. Támadja az “Angol sztálinistákat”. No. 5. Támadja a “Francia sztálinistákat”. No. 6. Támadja a szakszerve­zeteket. No. 7. Támadja a szocialista pártot. No. 8. Gúnyolja a szovjet tu­dósokat. No. 9. Kommentár nélkül köz­li, hogy az elnök megszüntette a kereskedelmi szerződést, nem Magyarországgal, hanem “Rá- kosiék”-kal. No. 10. A hatósági üldözéssel kapcsolatba, támadja a “Ameri­A fegyveres egység FEGYVEREKKEL, ERŐSZAKOS UTÓN NEM LEHET EURÓ­PA EGYSÉGÉT MEGTEREMTENI, MONDJA A FRANCIA MI­NISZTERELNÖK. — ACHESON FENYEGETŐ KIJELENTÉSE PARIS — Amig az Európát járó Dean Acheson, amerikai külügyminiszter a Berlin és Bécs városokban mondott beszédei­ben megfenyegette az oroszokat, addig Antoine Pinay, francia miniszterelnök a külföldi újságíróknak adott intervjuban azt a kijelentést tette, hogy a fegyverek koránt sem elegendők Európa egységének helyreállítására és igy a béke megteremtésére. Pinay természetesen nem el-*-----------------------**-----■--------­lenzi az Észak Atlanti Szövetség égisze alatt álló nagy hadsereg megszervezését, de jól látja, hogy az kétélű fegyver, amely nem csak a békéhez, de éppen úgy háborúhoz is vezethet. Már pedig a háború, — mondotta Pinay, — az emberiséget érhető legborzasztóbb csapás. Nem csoda tehát, hogy Európa népét félelem tölti el, ha a háborúra gondol. Ezért Pinay úgy tartja, hogy a fegyverkezésen kivül mindent el kell követni, hogy az oroszok­kal megegyezés jöjjön létre. Ez­ért Pinay nagyon fontosnak tartja a közelgő négyhatalmi tárgyalást, amelynél a Szovjet Union, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügy­miniszterei hivatva lesznek ala­pot teremteni Európa egységé­nek helyreállítására. A francia \ HAZAFISÁG MINTAKÉPE NEW YORK — Stephen Kle­in, a Barton Candy, Inc. cukor­ka gyár tulajdonosa valóban ki­tűnő hazafi, akinek nem is egy, de mindjárt két hazája is van. Az egyik a United States, ahol annyira vitte, hogy már 52 üz­lete van New York, Detroit és Newark, N. J. városokban; a másik pedig Izrael, ahová az az áldott jó zsidó szive huzza. Hazafias érzelmeinek megfe­lelően cukorka gyárának egy ré­szét áthelyezte ' Izraelbe, hogy zsidó testvéreit munkához jut­tassa. Az amerikai gyárában dolgozó szervezett munkások azonban azt állítják, hogy a ter­melés áthelyezésének igazi oka az, hogy amig itt, Amerikában, a union munkások másfél dollár órabért keresnek, addig a dupla hazafias gyáros Izraelben csak 18 dollárt fizet heti 47 óra mun­kaidőért. így még a szállítási költségek és a vámok hozzáa­dása után is jókora profitra tesz szert a gyár áthelyezésével. — Hej, de szerencsés is az, akinek két hazát adott végzete és mind­két helyen kamatoztathatja ha- zaf iságát! * 10 kai sztálinisták” és az IWW ül­dözötteket és nem az üldözőket. Ez az első oldala a junius 14- iki “A Munkásnak”. A többi ré­sze is hasonlóan arányul, vagy 10 írásgyakorlat támadólag lép fel a szovjetek, Népi Demokrá­ciák, kommunisták, IWW, a Szo­cialista párt és a szakszerveze­tek ellen. Egyetlen cikk sincs, amely a kapitalista rendszert, a monopol kapitalizmus imperia­lista törekvéseit leplezné le, tá­madná meg. Ez egy “munkás lap”, ehhez igazán nem kell kommentár. miniszterelnök sajnálkozásának adott kifejezést azért is, hogy az amerikai kongresszus levágta a külföldi segélyt 145 millió és 600 ezer dollárral. Az európai egység helyreállí­tásához azonban nem sokkal já­rult hozzá Acheson külügymi­niszter a»Bécsben és Berlinben tartott beszédeivel. Mindkét he­lyen szinte kérkedve hangoztat­ta, hogy Amerika nem tűr sem­miféle beavatkozást az oroszok részéről, sőt minden ilyen állító­lagos beavatkozást az Egyesült Államok elleni támadásnak vesz­nek, amelyekre tehát hasonló módon válaszolnak. “Semmi blöffnek sem enge­dünk”, — mondotta Acheson, — “a három nagyhatalom (USA, Anglia és Franciaország) benn maradnak Berlinben és Bécsben minden ellenzés dacára is addig, amig a békét véglege­sen nem biztosítjuk.” Skelton, W. Va. — Az ameri- rikai háborús uszításra és hisz­tériára jellemző módon folyt le az emlékünnepély, amit a koreai front elsőnek elesett amerikai katona, Kenneth Shadrick emlé­kére rendeztek a koreai háború megindításának második évfor­dulóján. Az áldozatul esett ka­tona anyja, Mrs. Lucille Shad­rick, könnyezve, de a büszkeség­től áthatva (Írták a lapok) mon­dotta: “Tudom, hogy minden anyának fáj a gyermeke elvesz­tése, de nincs szebb halál, mint amikor valaki hazájának védel­mében veszti el életét. Ez meg­éri a fájdalmat.” PATKÁNYOK FŐPARANCS­NOKA WASHINGTON — A Depart­ment of Justice ügynökei valla­tás alá fogták a Daüy Worker szerkesztőjét, John Gatest, aki egyike azon 11 kommunista ve­zetőnek, akiket az első kommu­nista ellenes pörben elitéltek. Gatestől, aki most ötéves bünte­tését tölti, azt akarták megtud­ni, hogy hol van az a három el­itéit kommunista, akik a Jnzto- sitékot feladva eltűntek. Gates azt mondotta, hogy nem tudja, hol vannak a keresett kommunisták, de ha tudná ak­kor sem mondaná meg, még ha egy millió évig vallatnák is, még akkor sem, ha mindjárt meg lin­cselik akár a Department of Jus­tice, akár a Mississippi állam módszerei szerint. “Miért nem kérdezitek J. Ed­gar Hoovert, ő a patkányok fő- parancsnoka”, — mondotta Ga­tes, célozva arra, hogy az FBI besúgókat alkalmaz. A NEW YORKI KIRÁNDULÁSRÓL jelenthetjük, hogy a körülmé­nyekhez képest a legjobb ered­ménnyel zárult. Dacára áfrinak, hogy egyizben az esős idő miatt már halasztva volt és ez alka­lommal is az egész napos borús idő esővel fenyegetett, mégis a Bérmunkás olvasói és támoga­tói szép számmal voltak jelen. A régi munkástársaink közül most is jónéhányan voltak jelen , vidékről is, mint a Bodnár csa­lád Bridgeportról, Réfi és Wie­ner Gáborék New Jerseyből. Ha­bár az ilyen kirándulásoknak az evés-ivás a fő irányvonala, a new yorki kirándulásnak azon­ban az a különlegessége, hogy egész nap tart a komoly tárgya­lása azoknak a napi események- nak, melyek a munkásosztályra kihatással vannak. Külön adakoztak: Bodnár mtárs. 10.00, Réfi mtárs. 5.00 és Haas mtársnő 2 dollárt. A tiszta anyagi maradvány volt $43.35, melyet itt mellékelve küldünk a Bérmunkás javára. Az általános hangulat szerint még legalább egyszer-kétszer a nyár folyamán találkozni óhajtunk hasonló ki­ránduláson, melyről a lapunk ut­ján jóval előbb fogunk jelentést adni. Tudósító. DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄSÄHOZ julius 5-ig: Jós. Takács, Cleveland___10.00 S. Bihary, Newark ______ 1.00 A. Hadnagy, Linden........... 2.00 J. Chory, Decatur ______ 1.00 J. Kish, San Francisco ___ 1.00 Özv. M. Guga, Phila. ........... 4.00 J. Lissi, Phila....................... 2.00 J. Németh, Phila. ________ 2.00 J. Kanchár, Bay City ....... 6.00 Ch. Bustya, Perris ........... 1.00 J. Schinagel, Berwyn____ 2.00 St. Stranz, So. Bend ____ 2.00 P. Kunst, Chicago ............ 1.00 G. Wiener, Newark_____ 4.00 EPITOGÁRD A 1951-52-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland ........ 5.00 J. Benkő, Toledo ............... 5.00 J. Bleier, Bridgeport ___ 2.00 J. Buzay, Cleveland _____12.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 J. Farkas, Akron ______ 6.00 J. FÖczkó, New York ....... 7.00 J. Fodor, Cuy. Falls.........12.00 L. Gáncs, Cleveland _____12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susan Hering, Buffalo__12.00 L. Hevesy, Cleveland .......... 1.00 Mrs. A. Köhler, Chicago .... 3.90 E. Kovách, Cleveland ....... 6.00 J. Kollár, Cleveland...........12.00 A. Kucher, Pittsburgh .....12.00 L. Lefkovits, Cleveland _12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 7.00 J. Mácsay, Detroit ............ 2.00 A. Molnár, Cleveland___12.00 J. Mogor, Cleveland ......... 5.00 J. Munczy, Cleveland ___ 2.00 L. Paal, Ambridge ...........12.00 Irma Phillips, So. Bend .... 4.00 F. Szabó, Cleveland_____ 4.00 A. Székely, Cleveland....... 7.00 E. Szigety, New York __ 6.00 St. Török, Los Angeles _ 9.00 Ch. Vass, New Brunswick..l0.00 St. Visi, Lincoln Park___ 7.00 J. Vizi, Akron ................... 7.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom