Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-07-12 / 1737. szám

1952. julius 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal SZÍRIA A Földközi-tenger legkeletibb partján, három világrész talál­kozási körzetében fekszik Sáiria. Alakja úgy fest a térképen, mint egy lehorgasztott, magyarán “busuló” lófej. Félgyarmati helyzetében, feudális visszama­radottságában a levantei világ­kereskedelemnek évezredek óta főforgalmi területén egyike ama közelkeleti országoknak, melyek mindmáig megrekedtek a hűbéri társadalom nyűgében. Az iráni és egyiptomi, tuniszi és marok­kói függetlenségi és forradalmi, küzdelmek élénk sziriai vissz­hangjainak hallatára azonban bizvást következtethetünk arra, hogy közel az idő, mikor ezek az elkeseredett zavargó tömegek is boldogan és zavartalanul épít­hetik a maguk szabad országát. Szíria ugyan mégegyszer ak­kora, mint Magyarország. Né- pesége azonban aligha haladja meg a három milliót. Az egész ország egyetlen nagy táblavidék. Nyugati része magas mészkőhátság, lekopott őshegyekkel s helyenként fiatal vulkanikus képződményekk e 1. Keleti része az Arab sivatagba vesző sós szteppe, melyet a leg­nagyobb keleti folyó szel ket­té — az Eufrátesz. Politikai ha­tárai: északon Törökország, ke­leten és délkeleten xIrak, délen Transzjordánia és Izrael, nyuga­ton Libanon. Természetes hatá­rai : a Taurusz-hegység, az Arab-sivatag, a Libanon hegy- vonulat és a Földközi-tengernek Ciprus-sziget környéki csücske. A TENGER ÉS A SIVATAG KÖZÖTT A tenger és sivatag közt hú­zódó ország adja Irakon keresz­tül a legrövidebb karavánutat a Földközi-tengerből a Perzsa­öbölig, avagy India és Kina felé. Forgalmi jelentősége nem csök­kent, de éppen nőtt a Szuezi-csa- toma megépülése (1869) óta. Az iraki és szaudarábiai olajvi­dékek közelségén kívül ez az elő­nyös helyzet magyarázza az im­perialista érdekeltségek elszánt versengését Szíriáért. Keskeny s alacsonyodó sávval nyúlik ki nyugaton Szíria a ten­gerhez, a Taurusz-hegység egyik ágának az Almadag-nak vagy Amanusznak tövében. Az Ama- nusztól délre húzódik egymás­sal és a tengerparttal párhuza­mosan a Libanon és beljebb az Antilibanon. Erősen lekopott ős­hegység mindkettő. A két test- vérhegyvonulat között egy tö­résvonal húzódik: a Bekaa tek­tonikus árka. Ezt a mélyedést az 1160 méter Baalbeki küszöb északi és déli részre osztja. Az északi részen szurdokszerüen magas és meredek partok közt folyik az Orontesz. A küszöbtől délre a Leöntesz és Jordán vizvi- déke húzódik. A fiatal vulkáni kitörések nyomai szegélyezik az ősi hegy­képződményt és a mészkőtábla tösérvonalait. E vulkanikus he­gyek közül a legmagasabb a Dzsebel-Hauran (1839 méter) Alakja s összetétele meglepően hasonló a mi Csobánsunkéhoz. A környező tömérdek bazalt­kuphegy is élénken emlékeztet a mi balatonvidéki kedves cukor- süveghegyeinkhez. A tenger fe­lől Damaszkuszba utazva sok­száz ilyen vulkanikus kuphegy- ben gyönyörködhet az utas sze­me. A fővárostól keletre azon­ban kietlenné válik a tájkép. Szíriában nincs átmeneti év­szak a tél és a nyár közt. Októ­bertől májusig tart az esős, hű­vös évszak s ezt ugrásszerűen váltja fel az esőtlen nyár. A nyu­gati országrészen, kivált a ten­ger mellett, a leghidegebb hóna­pokban is alig száll lejebb a hő­mérséklet 10—12 foknál. De bel­jebb, a táblás fensikon a 35-ik szélességi fok alatt sem ritka­ság, hogy télen fagypont alá süllyed a hőmérőben a higany. A fővárost, a 300 ezer lakosú Damaszkuszt, vagy az “északi fővárost”, a hasonló népességű Halebet is elérik olykor-olykor a téli havazások. A sivatagi vi­déken viszont a nyári száraz vi­harok (számum) is tűrhetetle­nek. A tengerparton 'egyes esz­tendőkben 1000 milimétert is megközelíti a csapadék évi mennyisége. Az Eufrátesztől ke­letre terülő országrész azonban alig kap többet évi 3-400 mili- méter' csapadéknál. OLAJ, BABÉR ÉS CITROMLIGETEK Nyugaton, a tengerparton és a völgyekben, a kedvező közép- tengervidéki napfény, valamint a dusabb csapadék és a termé­keny talajképződmény színes és gazdag növénytakaróval borítja be a földeket. A Libanon nyuga­ti oldalán 500 méter magasságig és fel az örökzöld növényöv. Ezt váltja fel egy sajátos vonzóere- jü erdőzóna különös sziriai fe­nyőfajtával (Pinus Halepiensis) 1300 méter fölött pedig cipru­sokkal és cédrusokkal. A nyuga­ti partvidéken és Damaszkusz oázisvidékének vulkáni talaján se szeri se száma az olajfa, ba­bérfa, citrom és narancsligetek­nek, a teraszosrendszerü szőlő­kerteknek, a fügefáknak s a fü­gefával közelrokon szikomor- fáknak (Ficus Sycomorius). A le*gősibb szőlőkultura terüle­te Szíria tengerpartvidéke. A leggondosabb teraszos művelés iskolapéldáinak nyomaival még ma is sűrűn találkozhatunk. De a borkészítés ősi készségeit lelo- hasztotta a történelem folyamán az izlám erős hóditó behatása. Ezen a vidéken helyenként már a datolya is megjelenik. A gyönyörű ligetek «Ts oázis­mezők ékességei az oleanderek és mimózák. A vegetáció a leg­virágzóbb szakaszában a tenger­parton. Haleb környékén és a damaszkuszi oázisvidéken a leg­finomabb illóolajok nárdus illa­tának áradatában fürdik a táj és az ember. Ahol a folyók meredek, szur- dokszerü partok közt folynak, a mészkőhátságon már sokkal szerényebb a vegetáció. A régi A régi öntözőkultura maradék eszközeivel az Orontesz folyó vi­zét is jól hasznosítják helyen­ként a szorgalmas fellahok az ínséges talaj öntözésére. Gabo­na, dohány, gyapot a fő mező- gazdasági .termelvények. Az or­szág keleti részén, a sivatagba átmenő sós szteppe túlnyomó­részt műveletlen terület, ahol a téli esőzés nyomán kihajtó so­vány fü is rövidéletü. Pedig va­lamikor gyönyörű, hatalmas fő­város emelkedett ki a mai félsi- vatak helyén, az ősi öntözőcsa- kultura müveivel, nevezetesen: Palmira (Tadmor). A dicsőmul- tu város romjait, a szétrombolt palmirai öntözőcsatorna törme­lékeit csaknem teljesen betemet­te már a félsivatag homok. SZEGÉNYES IPAR, EGYETLEN VASÚT Az állatvilág a mediterrán vi­dékre jellemzően szegényes. A nyugati országrész legkedvel­tebb háziaállata a különböző szárnyasokon kivül a zsirosfar- ku juh és a kecske. Lényegesen kisebb arányszámmal szerepel Szíria állattenyésztési statiszti­kájában a törpeló, az öszvér, a törpeszarvasmarha és a bivaly. A keleti országrész leghaszno­sabb állata a teve. Földművelésről csakis a nyu­gati országrészen lehet szó. Ipa­ri életről pedig csak a két nagy­városban — Damaszkuszban és Halebben —, továbbá a tenger­partvidéken beszélhetünk. Az országnak csupán egyetlen jelentős vasútvonala van: a Ha­lebből Mekkába vezető úgyne­vezett zarándokvasut. Nagy néprajzi kohó ez az or­szág. Eredeti arameus lakossá­ga a történelem folyamán ara­bokkal, zsidókkal, görögökkel, törökökkel s európai idegenek­kel, főleg a keresztes háborúk frank harcosaival keveredett. Az ősi arameusok csillagimádók voltak s a szteppen beduintör­zsei között még ma is uralkod­nak a régi természeti vallás csil- lagimádásos hiedelmei. A mai lakosság zöme izlám vallásu és arab Írást használ. Damaszkusz volt 1200 évvel ezelőtt az Ommajád-kalifák székhelye, vagyis az izlám val­lás egyik uralkodó ágazatának fővárosa. Lényegében Szíria földjén alakult ki a keresztény­ség legősibb egyházi alakzata az első gyülekezetekkel. A negye­dik század végéig nem Rómát, de a sziriai Antiokiát tekintették a kereszténység központjának s az antiokia pátriárkát a világ- kereszténység fejének. Csak a krisztianizált Római Birodalom politikai hatalma, a Szíria föld­jén keletkezett első úgynevezett szakadárfelekezetek (monofizi- ták( jakobiták, maroniták, stb.) szertelen széthúzása, a bizánci egyházszakadás -(skizma), to­vábbá az izlám előretörése törte meg az egykoron 119 püspöksé­get kormányozó antiokiai pátri­árka tekintélyét. Az izlám első nagy térhódítása után a sziriai mohamedánok is több hitágazat­ra oszlottak. (Folytatjuk) Washington — Az 1950-es cenzus szerint az Egyesült Ál­lamok 25 éven felüli 87,675,000-t kitevő lakói közül 61,372,500 vé­gezte el az elemi iskolákat; min­den három közül 1 high schoolt és minden 16 közül egy college- ot végzett egyén van közöttük. A DEMOKRÁCIA ZÁSZLÓ­VIVŐJE HOUSTON, TEX. — James F. Byrnes, aki jelenleg South Carolina kormányzója, kétségte­lenül az amerikai demokrácia egyik legkiválóbb zászlóvivője. A demokrácia védelmére kifej­tett működéséért kinevezték supreme courti bírónak, majd pedig külügyminiszternek is s jelenleg a déli “dixicrat” politi­kai csoport egyik vezére. Byrnes kijelentette, hogy ab­ban az esetben, ha olyan demok­rata aspiráns nyeri el az elnök- jelölti tisztséget, aki a fajgyűlö­let ellen irányuló FEPA törvény- javaslatot helyesli, akkor ő és hívei kivonulnak a pártból. Byr­nes és hívei még a lincselést el­tiltó törvényeket sem akarják. Bécs — Az orosz hatóság pa- neszt emelt egy amerikai guny- ' kép itteni terjesztéséért. A guny- kép, amely eredetileg a Washing ton Post újságban jelent meg. Stalint ábrázolja, aki a hátra­tett kezében tőrt tartva a halott békegalamb felé hajolva mond­ja: “Az atombombával ölték meg!” A szovjet zónában eltil­tották a háborús uszító gunykép terjesztését. MÁRIS BOLONDOK WASHINGTON —. A szövet­ségi Food and Drug Administ­ration csalásnak minősítette és elkobozta egy idős denveri orvos találmányát. Ez a találmány pi­cike ezüst szelence, amit a be­teg vékony láncon függve a keb­lén hord úgy, mint a nők a nyak­ékeket. Az orvos állítása sze­rint a szelencébe olyan port for­rasztott be, amitől a rendellenes vérnyomás, — akár magas, akár pedig alacsony, — rendbe­jön és azonkívül megvédi viselő­jét az elmebajtól. — Miután a, szelencében csak egyszerű pu­dert találták, nyilvánvaló, hogy aki az ilyen csaló dologért 300- 750 dollárt adott, már elég bo- long volt arra, hogy nem veszé­lyezteti többé az elmebaj. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK julius 5-ig: J. Jacobs, Akron_______ 1 S. Bihary, Newark................. 1 G. Molnár, Vancouver........... 1 St. Phillips, So. Bend______ 1 J. Zára, Chicago .................. 2 A. Patchy, Wilmar _______ 1 J. Chory, Decatur_________ 1 A. Kucher, Pittsburgh ............ 2 J. Kish, San Francisco ......... 1 Julia Bécsi, Phila .................. 4 J. Lezsák, Akron ................. 1 T. Klokics, Alliance .......1___ 1 J. Horváth, Montabello......... 1 J. Kanchar, Bay City _____ 1 Ch. Bustya, Perris ................. 1 P. Molnár, Los Angeles ....... 1 G. Szosniak, Chicago ..... 2 H. Varjú, Homewood ........... 1 L. Vessző, So. Bend _______ 1 L. Horváth, Phila.................... 1 St. Stranz, So. Bend............... 1 A. Halasi, So. Bend ............... 1 P. Kunst, Chicago................... 1 J. Feczkó, New York _____ 3 Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom