Bérmunkás, 1952. július-december (39. évfolyam, 1736-1761. szám)

1952-10-18 / 1751. szám

1952. október 18. BÉRMUNKÁS 3 oldal A yaltai egyezmény ladja az óránkénti 50 cent bér- javitást. A robbanó anyagok ki és berakásáért, túlórázásnál 5 dollár és 20 centet követelnek. A Calumet & Hecla Copper társaság néhányezer munkása már több mint két hete sztráj­kolnak. Követeléseik óránkénti 25 cent bérjavitás" és más elő­nyök. A társaság mielőtt mun­kásai sztrájkba mentek, 8 cent bér ja vitást ajánlott fel. A CIO égisze alatt az Egye­sült Államok területén néhány ezer tüzmentes téglát gyártó te­lep munkásai mentek sztrájkba. Mielőtt sztrájkba léptek meg­egyeztek a telepek tulajdonosai­val óránkénti 16 cent béremelés­ben. Amikor az egyezséget meg­kötötték, a munkások sztrájkba mentek, hogy a kormány árakat szabályozó bizottságát kénysze­rítsék a tüzmentes téglák árai­nak emelésére. Ha a kormány nem adja meg a társaság köve­telését, akkor a CIO-val kötött megállapodás érvénytelenné vá­lik. Kell ehez kommentár? Az AFL-hez tartozó üvegfú­vó és hengerelő munkások elke­seredett sztrájkja öt hét után befejezést nyert. Követeléseik 20 százalékos béremelés. Azok részére akiknek fizetéseik nem hozza meg az óránkénti 20 cent bérjavitást a 20 százalékos javí­tás folytán, azok 20 cent javí­tást kapjanak óránként. Öt heti sztrájk után a szervezet elfo­gadta a társaság sztrájk előtti ajánlatát, az óránkénti 10 cent bérjavitást. Az International Harvester Company telepein már augusz­tus 20-ika óta sztrájkba állnak a bérrabszolgák. Követeléseik óránkénti 15 cent. A társaság 4 centet ajánlott fel a sztrájk előtt és ma is kitart ajánlata mellett. Ugyan akkor a társa­ság a kormány Árakat Szabá­lyozó Bizottságához fordult, hogy termékeinek árát 15 szá­zalékkal felemelhesse. Ennél a társaságnál elkeseredett harc folyik a CIO és az AFL arcátlan besúgói, a kormány által kine­vezett vörösfaló bizottság chi­cagói ülésein az elmúlt héten ta­núskodtak, hogy a szervezet ve­zetőségében kommunisták van­nak. Az AFL, a CIO, az Interna­tional Harvesterrel összefogva túllicitálják egymást, hogy tönk­retegyék a United Electrical Workers szervezetet, amelyet néhány évvel ezelőtt a CIO kom­munista vádak alapján köteléké­ből kizárt. “Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összponto- sulása a szakszervezeteket kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre nö­vekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munká­sok egyik csoportját az ugyan azon iparban dolgozó másik cso­port ellen uszítsák és ezáltal elő­segítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszerve­zetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beol­tani ama tévhitet, hogy a mun­káltatókkal közös érdekeik van­nak.” Ez a néhány soros idézet az IWW elvinyilatkozatának aján­lata a munkás problémák intézé­sére. Köhler. (Vi.) Most, hogy a minden hájjal megkent politikusok, a szavazók átlag értelmisége, úgyszólván szájaize szerint akar beszélni, nagyon sokat kiabál­nak a republikánus vezérek, a yaltai egyezményről, melyet ők megakarnak törni, mint valami árulást tüntetik fel az amerikai fajankók előtt. Eisenhower az amerikai légió előtt, Nixon meg a lengyelek előtt, a new yorki Poluski nap ünnepélyén kijelentette, hogy ha ők kerülnek hatalomra, ak­kor megtörik a yaltai egyez­ményt és fölszabadítják Len­gyelországot. Ezzel kapcsolato­san nagyon könnyen megérthet­jük, hogy úgy a lengyeleknél, mint minden szocialista útra tért országokból idemenekült bi­tang, anélkül, hogy értenének valamit az amerikai politikai handa-bandázáshoz, ezen kije­lentésre testestől-lelkestől a re­publikánus párt mellett agitál­nak. Már az amerikai nép előtt is tisztán látható lehetne, hogy ez a fasiszta banda, az amerikai adófizetők pénzén, az amerikai fiuk vértengerén akarnak vissza­evezni a hatalomra. Az sem szá­mit, hogy csak romokra ülhet­nének otthon, de még az is jobb volna nekik, mint itten dolgozni. A YALTAI EGYEZMÉNY Az egyezményt 1945 február 11-én írták alá, három héttel Warsó elfoglalása után. Az egyezmény elismerte, hogy a londoni lengyel kormány bevo­násával a lublini bizottság által alakított kormányt úgy Ameri­ka, Anglia, mint Franciaország elfogja ismerni. Ezt követve az újból választandó kormányt is elismerték. Ha nem jöttek volna ilyen közös egyezményre, akkor Oroszország egész Lengyelor­szágot mint meghódított terüle­tet kezelhette volna a háború tartamára és még ma is, mivel még nincsen a béke megkötve Németországgal. Ha ezt az ame­rikaiak nem tudták volna le­nyelni, akkor erőszakkal kellett volna az oroszokat Lengyelor- zságból kizavarni. Hogy Nixo- nék csak azért, hogy ezen reak­ciósok szavaztát megnyerjék, ezt most elkésve ugyan de be­ígérik. Ez az oka annak, hogy olyan republikánus lapban, mint a detroiti News, Kelsey is azt mondja, “a külügyi viszonyok­ban ő (Nixon) meglepő tudat­lanságot árul el és félelmetes vigyázatlansággal tervezi az or­szág jövő cselekményeit”. Az amerikai lapok 85 százalé­ka a republikánus párt mellett van és igy a detroiti News is. Kelsey azonban ennek dacára szembehelyezkedik a lap állás­pontjával is ezeket Írja: “Ha valamelyik amerikai 1946-ban kimerte volna jelenteni, hogy a yaltai egyezmény szégyenletes árulás volt, amint mostan Sze­nátor Nixon tette, akkor úgy néztek volna az ilyen egyénre, mint aki tudatlan és kétséges célú. A nagytöbbség előtt ugy­látszott, hogy a yaltai egyez­mény egy életerős, sikeres Len­gyelországot állított fel, mely­nek szép jövője van. “Ámbár ezt követve Lengyel- országban polgárháború tört ki, mely miatt a választások me­lyet beígértek nem történt meg. Azonban az ideiglenes kormány tovább működött, amely min­dég közelebb került az orosz be­folyáshoz és amikor a választást megejtették, (1947 januárban), a baloldaliak elfoglaltak 383 parlamenti széket a 444-ből. Le­het, hogy Mr. Nixon megtudná magyarázni, hogy mit kellett volna tenni az Egyesült Álla­moknak ezen esetben. “Úgy néz ki, hogy ha Mr. Nix­on valamilyen ok miatt az elnö­ki székbe kerülne, /akkor újjá kellene nevelni az élet tényeit il­letőleg. Közben lehet neki ki­dolgozni azon kedves témáját, hogy miképpen lehet lesz béké­sen Lengyelországot felszabadí­tani.” A FELSZABADÍTÁS BORZALMAI Hogy ezen megvadult DP re­akciósok, fasiszták és az ame­rikai tőke urai, milyen felszaba­dítást adhatnak Lengyel, Ma­gyar és a többi országoknak, azt nekik kellene legjobban tud­ni, hiszen otthon voltak, amikor az amerikai bombázók porrá és füstté szabadították fel a lakó­házakat, gyárakat, középülete­ket. Ámbár mi tudjuk, hogy nekik az sem fájna, de a józanabb em­bereknek Koreára kell tekinteni, ahol több mint 3 millió polgári egyént, gyermeket, asszonyokat, öregeket szabadítottak meg az élettől, nyomortól, agyonégetve őket. NEW YORK — Az a tudó­sokból álló társaság, amely kö­zel három hónapon át tartó, 10,- 000 mérföldet kitevő tengeri kutató útjáról most tért haza, jelenti, hogy az Atlanti Óceán fenekén folyóvíz medencéhez ha­sonló mélyedést talált. Az expe­díció vezetője Dr. W. Maurice Ewing, neves oceanográfus (a tengerrel kapcsolatos tudomány ismerője), úgy tartja, hogy a két mérföld széles, 800-1000 láb mély ésk örülbelül 800 mérföld hosszú, itt-ott elágazó mélyedés valójában a tengeralatti folyó­rendszer egyik ága. Számos ily folyó-rendszer van az óceánok fenekén és azok irányítják a. tengeri áramlatokat. A tenger titkait kutató tudós társaság az erre a célra speciá­lisan berendezett “Kevin Mo­ran” nevű hajóval követte a nagy tengeralatti árok útját, az “echo-sounder” készülék segé­lyével. Ez a készülék a robbanás visszhangjából, amit a tenger feneke küld vissza, megméri a tenger mélységét. Ezen készülé­kek segélyével követni tudták a tengeralatti folyó-meden c é t, FIGYELEM! CLEVELAND ÉS KÖRNYÉ­KE Bérmunkás olvasók NO­VEMBER 2-ÄN, vasárnap d. u. 2:30 kezdettel a Cleveland West Sidei Munkás Dalárda emeleti helyiségében, 4309 Lorain Ave. TÁRSAS DÉLUTÁNT tartanak. Hozzájárulás 75c, melyért sonka szendvics, ká­vé és sütemény lesz felszol­gálva. Ne feledje el ezt a dátumot, családja és ismerőseit is hoz­za el. VAN ELÉG JELÖLT SAN FRANCISCO, Cal. — California államban 8 politikai párt (7 elnökjelölttel) kortes- kodik az elnöki tisztségért. A hi­vatalos szavazólapon csak 4 párt lesz, a többieknek neveit és a jelölteket be kell Írni a sza­vazóknak az arra a célra üresen hagyott rovatba. A szavazólapon a demokrata, republikánus, a progresszív és a prohibition (ital-tilalmi) pártok lesznek rajta. A korteskodás azonban folyik a következő pár­tok részéről is: Christian Natio­nalist Party, jelöljei Douglas MacArthur és Jack Tenney, a californiai “amerikaellenes” bi­zottság volt vezetője; Constitu­tion Party, amelynek elnök je­löltje a hírhedt náci szimpa­tizáló, publicitást hajhászó Vi­vian Kellems, gyártulajdonosnő; Socialist Labor Party, Eric Hass és Stephen Emery jelöltekkel, továbbá a Socialist Party, mely­nek jelöltjei Darlington Hooper és Samuel H. Friedman. Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­regébe? amely északról déli irányba ha­lad Greenland és az Azores szi­getek között. A tenger titkait kutató expe­dícióban három “növendék tu­dós”, oceanográfiát tanuló egye­temi hallgató is résztvett, akik­nek egyike a 20 éves John Lind­bergh, a hires repülőnek a fia volt. — C Az utóbbi években a modern tudományos eszközök segélyé­vel a tengerekről az oceanográ- fusok rendkívül érdekes adato­kat gyűjtöttek össze, amelyek a tudomány számos más ágára is nagy befolyást gyakorolnak. Ezen kutatások eredményeit egy nő oceanográfus, Rachel L. Car- son foglalta össze a “Titokzatos tenger” cimü. valóban érdekfe- szitő munkájában, amely megje­lenése óta valóságos irodalmi szenzációt képez. Lapunk olvasóinak alkalmuk lesz megismerni ennek a nagy­szerű munkának legérdekesebb részeit a Bérmunkás 1953-as naptárában, amelynek a “Titok­zatos tenger” cimü cikkel való­ban nagyon érdekes és élveze­tes olvasmányt nyújt. A TENGER TITKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom