Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-03-08 / 1722. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1952. március 8. Recseg-ropog a bankárok egységfrontja AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELVIN YILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között s^mmj közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbenl összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék u küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozo másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a mm káltatokkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép- felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szer •»ez.etét építőik a ’•épri társadalom keretein belül (Vi.) Már régen nem voltak ilyen eseménydus, a népesség részére kedvező események. El­tekintve a koreai fegyverszüneti tárgyalásoktól, melyet bármeny­nyire leplezve is, az amerikaiak még talán jobban akarják, mint a vörösek, más országokban is egyre-másra kap vereséget a tőkés rendszer, helyesebben mondva azok védszentjei, az amerikai bankár-diplomaták. Még a kis Szíriában is, inkább nem fogadják el az amerikai bankárok által, az amerikai adó­fizetők pénzéből kínált 24 mil­lió dollárt, minthogy az ameri­kai tiszteket is megtűrjék, hogy azok dirigálják a hadseregüket. Ugyanez történt Indonéziában is. Azt a kormányt, amely lea­kart paktálni Dullesékkal, el­csapták, inkább a pénzt sem ve­szik fel, minthogy eladják hazá­jukat a bankárok szövetségé­nek. INDOKÍNA A multhét végén nagy vere­séget szenvedtek a francia csa­patok, minden amerikai segít­ség, támogatás, biztatás dacára is. Amiket nem írnak meg, azok volnának a legfelvilágosi- tóbbak, de némely nyíltabb rá­dió bejelentő mondta, hogy a vereséget nem tudják hónapok­ig kiheverni a francia csapatok és talán még teljesen fel is kell nekik adni az északi tartomá­nyokat. Amit nem jelentettek, hogy ezen nagyon fontos várakban, erődítményekben, a benszülött katonaság meggyilkolta a fran­cia tisztjeit és átpártoltak a for­radalmárokhoz. Ez elvágta azon francia ' tervezetet is, hogy az amerikak négy benszülött diví­ziót felszereljenek és segítsenek kiképezni. Ezen vereség, átpár- tolás megijesztette az amerikai­akat, már nem hiszik a franci­áknak, hogy a benszüjöttekből bármily számú segítséget is tud­janak toborozni. Inkább az ilyen amerikaiak által felszerelt ben- szülöttek, minden modern fegy­verekkel, átpártolnak és ezáltal a forradalmárokat segítik, ahor gyan a kínaiaknál is megtörtént. BURMA A indokinai győzelmek, a ko­reai fegyverszünet valószínűsé­ge, mely a vörös Kínának indi­rekt elismerése, nagyban ve­szélyezteti Chiangnak Burmá­ban rabló seregeit. Valami 14-20 ezer, az amerikaiak által mo­dernül felszerelt Chiang csatlós van ott, akik a benszülöttek el­len is harcolnak, azokat kirabol­ják. De amiért ott tartják őket az, hogy a kínai területekre né­ha-néha betörjenek és azáltal zavarokat, rombolást okozza­nak. Úgy a burmai, mint a kí­nai kormány kérte az Egyesült Nemzetek tanácsát, hogy ren­deljék ki, illetve parancsolják ki az amerikaiakat onnan, akik saját beismerésük szerint veze­tik, tanítják azon kínai csapa­tokat. Most azt jelentik' mivel az amerikaiak nem intézkedtek, in­kább tagadták előkészülései­ket, most úgy a kínai, mint a burmai vörös csapatokat moz­gósították ellenük és harc vár­ható a közel jövőben. KOREA A napokban tért vissza Fred Spark, aki a koreai jelentéseiért még a Pulitzer dijat is megnyer­te, most tartott előadást itten Detroitban a bankárok, nagy üzletemberek “Economic Club­jában. Az előadásában, részben a kérdésekre, részben a jelenté­sében nyíltan megmondta, hogy az amerikaiak nem nyerhetik meg a koreai háborút. Persze ő sem mondta meg az okokat, de azt jelentette, hogy nem bírnak elég amerikai kato­nát és fegyvereket odaszállítani, mert mentői többet szállítanak, annál többet fognak a vörösök is felsorakoztatni. Ezen ver­senyben úgy a modern fegyve­rekben, de leginkább emberek­ben, a vörösöké a fölény, még a repülőgépekben is, mondta Spark. De ettől sokkal tanulságo­sabb cikksorozatot irt Reginaid Thompson, londoni ujságtudósi- tó, aki maga is magasabb tiszt volt a második világháborúban, igy mint szakértő is, meg újság­író is, sokkal jobban megtudta ítélne s Írni az ottani helyzetet, mint az amerikai újságírók. Részben azért, mivel mint angol alattvalót, nem tudták úgy el­hallgattatni, mint az amerikai­akat. Thompson a londoni “Daily Telegraph”-nak volt tu­dósítója és mostan már vissza­ment Angliába, itt a new yorki “Compass’’-ban közölték, illetve közlik a cikksorozatát. Leglényegesebbek között az az értesítése volt, hogy piég a nagy kínai offenziva idejében, tehát a múlt év decemberében sem volt nagyobb a vörösök létszáma, mint 3-2-höz arányit- 'va. Valamint repülők, tankek, nehéz tüzérségben akkor még nagyon is gyengén álltak, mégis csak akkor bírtak az amerikai csapatok megállni, amikor már a vörösök is kifáradtak és az ellátás a távolság és szállítási eszközök miatt, nehézzé vált. Most már nem csak Sphrk és Thompson, hanem az amerikai katonai szakértők is elismerik, hogy úgy felszerelésben, mint harciasságban, valamint a leve­gőben sokkal jobb vörös csapa­tokkal állnak szemben, melyek ellen nincs lehetőség győzelem­re. EURÓPÁBAN Egy évvel ezelőtt, azon ürügy alatt, hogy az ázsiai harcok he­lyett az öreg Európába közpon­tosítják úgy az amerikai, mint arbankárok szövetségének a töb­bi csapatait, igy méltán remél­hették, hogy ott nagy fölény­re tesznek szert, de még ez sem úgy történt. Kerülő utón, néme­lyek beismerik ,hogy Norvégia és^ Dánia nem engedi meg az amerikaiaknak, hogy hadibázi­sokat állítsanak fel az országuk területén. Valamint nem Ígér­tek semmiféle csapatokat a bankárok szövetségének euró­pai hadseregébe. Franciaországban majdnem lázadásszerü tiltakozások van­nak az ellen, hogy a németeket is felfegyverezzék. Ezzel szem­ben Németországban is többség­ben vannak azok, akik a felfegy­verzés ellen harcolnak. Nem Nem csak a vörösök, hanem csak a vörösök egyedül, hanem országgyűlés is csak olyan eset­ben engedne 12 német hadosz­tályt felállítani, hogy teljes egyenlőséggel fogadják be őket, az Atlantic Szövetségbe. Ez el­len úgy Anglia, mint Franciaor­szág tiltakoznak. így már beis­merik, hogy ezen évben nem lesznek német divíziók. A jövő év nyarán meg általá­nos választások lesznek Német­országban, akár akarják az amerikaiak, akár nem. A nyu­gati német kormánynak lejár az ideje, de ugyanakkor nagy le­hetőség van, hogy azon válasz­tások egész Németországra ki­lesznek terjesztve és az egysé­gesítés lesz az aredménye, me­lyet a vörösök, de nagyon sok iózanabb német hazafi is akar. De biztosra veszik, hogy ezen választáson, még ha nem is tör­ténne meg az egyesülés, akkor is azok nyernek, akik nem akar­nak ágyutölteléket szállítani az amerikaiak vezetése alatt álló bankár szövetségnek. Nem akar­ják, hogy hazájuk újból a rom­bolás áldozata legyen. A néme­tek nélkül meg nem is mernek remélni, Harriman, Dulles, Dra­per bankár urak. NAGY KIÁRUSÍTÁS KHARTOUM, SUDAN — A Sudani kormány amerikai keres­kedőket utánozva nagy kiárusí­tást rendez a már fogyóban le­vő és nehezen beszerezhető vad­állatokból. A nagyszabású “sale” idején vadállatok az aláb­bi árakon kaphatók. Ezen ára­kon kívül a szállítás költségei is a vásárlót terhelik, amit figyel- j mébe ajánlunk azoknak, akik rendelést fognak beküldeni. Egy pár elefánt (him és nős­tény) ára 2800 dollár. Sávos hi­éna egyenként 212 dollár. Afri­kai bölény 190 dollár, óriási teknős béka $24. Vad birka (árui) $280, egy pár baboon majom 42 dollár, de a grivet majom darabja csak 8 dollár. Az ibex 420 dollár, de a struc- madárnak csak 50 dollár darab­ja, a nyerges-orrú gólyát azon­ban nem adják 56 dollárnál ol­csóbban. Ugyanez az ára a nagycsőrü pelikánnak is. A va­lamire való leopárdért már 224 dollárt kell fizetni s ugyanennyi az oroszlán ára is. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK március 1-ig: P. Berkes, Hamilton ............ 1 J. Barabás, Wadsworth ....... 1 W. Sahar, Miami .................. 1 A. Kandray", Joffre _____ 1 J. Hegyi, Cleveland ............. 1 Mrs. J. Pék, Cleveland ____ 1 L. Varga, Fieldsboro _____ 1 M. Tóth, Largo ..................... 1 J. Hatos, Akron ............... 1 M. Molnár, Avella ................ 1 J. Csapó, Hamilton .......... 1 L. Varga, Martins Ferry .... 1 Carl Biró, Long Island City .. 2 E. J. Havel, Garfield ........... 2 J. Lengyel, St. Louis _____ 1 J. Mátyás, Cleveland ............. 1 F. Pelárgus, New York ....... 1 J. Wagner, Reseda ............... 1 J. Vizi, Akron'..................... 3 J. Toronyi, Newark _____ 1 J. Zára, Chicago ................... 2 E. Sass, Milwaukee ................ 1 J. Buzay, Cleveland .................3 J. Kollár, Cleveland ..............., 1 J. Bognár, Hammond ........... 1 J. Éliás, So. Bend ___ 1 S. Leleszi, Flemington ....... 1 L. Daily, New York............... 1 J. Schmutzer, Toledo ......... 1 J. Szabó, Trenton ________ 1 A. Kucher, Pittsburgh ____ 1 G. Barcza, Bridgeport ........... 6 St. Visi, Lincoln Park _____ 2 St. Kovács, Dearborn ............ 1 Anna Rózsa, Phila.................. 1 J. Kozák, Phila........................ 1 Julia Bécsi, Phila. ................. 1 ‘^Testvériség”, New York ..... 1 G. Kovách, Akron ................ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom