Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-14 / 1733. szám
1952. junius 14. BÉRMUNKÁS 7 oldal Miért ilyen zavaros az amerikaiak gondolkozása? Detroit, Moszkva és a kultúra (Vi.) A detroiti Free Press- ben május 27-ikén párhuzamot vontak ezen két város között és ezt a két város telefon könyve alapján tették. Ez nagyon tanulságos, ők maguk is nevetnek rajta, meg egy kicsit haragszanak is. De mint minden más esetben, most is gúnyosan intézik el az egészet, mivel csak úgy tudják a szégyent eltakarni. A jelentések szerint Moszkvának 1,164,000 lakossal többje van mint Detroitnak. A moszkvai iskolák száma 1,600, detroiti 452. Könyvtárak ............... 134 26 Könyvkereskedések .. 84 61 Bankok ....................... 325 152 Zálogházak ............... 5 86 Ékszerüzletek __ 12 264 Gyógyszertárak ....... 130 687 Mozik ......................... 50 207 (Az első számoszlop Moszkvát a második Detroitot mutatja.) Persze azt nem fogják megmondani, — de én megmondom — hogy itt Detroitban az úgynevezett gyógyszertárak nem gyógyszertárak, hanem vegyeskereskedések, ahol minden patent medicina mellett, minden más mosogató edényt, toilet papirt lehet venni, vagy enni, ha megéhezik. Valamint azt is meg kell mondani, hogy egész Európában a gyógyszertárak nagyon is ellenőrizve vannak és csakis gyógyszereket árulnak. Itt Detroitban a 687 gyógyszertár közül éjjel egy óra után, talán egyetlen egyet sem lehet nyitva találni, ellenben úgy Moszkvában, mint más helyeken az öreg Európában, minden városban van egy-kettő, melyet éjjel bármikor igénybe lehet venni. Nem szólva arról, hogy minden szocialista tervgazdaságra tért országban, legtöbb klinikán, sőt orvosi rendelőkben, ingyen kaphatnak orvosságot. Második melyben Detroit vezet a mozi színházak. Persze Moszkvában és Budapesten, minden munkás kulturépület egy-egy színház, valamint, hogy ottan operaházak, élőszinjáté- kok tömegei vannak, amig Detroitban csak egyetlen egy van. Opera is csak olyan átutazó vándor társulat. Ezt persze nem említették meg, pedig a kultúra lemérésénél az is fontos. (Vi.) Azt láthatjuk napról- napra, hogy a leghülyébb hazugságokat is gltudják hitetni az átlag amerikaival a külügye- ket és más országokat illetőleg. Ennek van egy jó magyarázata, melyet az alábbi két cikk bizonyít. Ezen két cikket a Detroit News május 22-iki számából vettem ki, de nagyon jellemző, hogy a szakértők egymást hazutolják meg. Ezen lapszám 30-ik oldalán a News külügyi szakértője Mr. Russel Bames Írja: “Az angolok megtanulták, hogy nem lehet a vörösökkel üzletet csinálni”. Ez a fejeim és egy hosszú cikkben bizonyítgatja, olyan beállítással, hogy már az angolok nem fognak üzletet csinálni vörös Kínával. Azon amerikaiak, akiknek ez teszik, el is hiszik akár igaz akár nem. Ezzel szemben ugyan ezen lapszám 40-ik oldalán, a washingtoni levelező, a következőket Írja: “Az angolok folytatják a kereskedelmet Kínával”. Jay G. Hayden, a washingtoni levelező, már nem az ujjából szopja ezen állításokat, mint Barnes a szakértő, hanem idéz az angol vezetőségtől jövő hivatalos jelentésekből. Ezek között a következőt is idézi, melyet a külügyminiszter Eden mondott az angol parlamentben: “Úgy Őfelsége kormánya, mint a kereskedelmi cégek, megvannak győződve, hogy a saját érdekeik úgy kívánják, hogy Kínával tovább folytassák a kereskedelmet.” Ezen változást, amelyet Barnes annyira félremagyaráz és azt állítja, hogy a Kínában levő angol üzemeket, vállalkozásokat, gyárakat feladják', mert most már őket is megadóztatják, nem ÉPITŐGÁRD A 1951-52-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland___ 5.00 J. Benkő, Toledo .............. 5.00 J. Bleier, Bridgeport___ 2.00 J. Buzay, Cleveland...........10.00 L. Decsi,' Akron _______ 5.00 J. Farkas, Akron ............. 6.00 J. Feczkó, New York ....... 2.00 J. Fodor, Cuy. Falls........12.00 L. Gáncs, Cleveland .........12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susan Hering, Buffalo.....12.00 L. Hevesy, Cleveland......... 1.00 Mrs. A. Köhler, Chicago .... 3.00 E. Kovách, Cleveland ....... 6.00 J. Kollár, Cleveland...........12.00 A. Kucher, Pittsburgh .....12.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___ 7.00 J. Mácsay, Detroit _____ 2.00 A. Molnár, Cleveland .......12.00 J. Mogor, Cleveland ......... 5.00 J. Munczy, Cleveland___ 2.00 L. Paal, Ambridge............. 2.00 Irma Phillips, So. Bend .... 4.00 F. Szabó, Cleveland_____ 4.00 A. Székely, Cleveland ___ 7.00 E. Szigety, New York __ 6.00 St. Török, Los Angeles _ 9.00 Ch. Vass, New Brunswick._10.00 St. Visi, Lincoln Park....... 7.00 J. Vizi, Akron ................... 7.00 ugy mint a múltban, amikor a külföldi cégeknek csak annyi adót kellett fizetni, amennyit ők szabtak meg. A legnagyobb és legrégibb angol cégnek a “Jardin Matheson”-nak a feje, John Keswick kijelentette, hogy csak annyi lesz a külömbség, hogy nem Kínában, hanem Kínával fognak ezután kereskedni. De ezen angol kijelentés nem érdekli a külügyi szakértőket, akik saját maguktól találnak ki dajkameséket s mint szent igazságot adják be hiszékeny olvasóknak. Ők mondják, hogy mit csináljanak a japánok, németek, angolok és ha mást csinálnak, akkor már nem jó szövetségesek. Nem csoda, hogy az amerikai közönség nem tudja kinek higyjen. HÓDIT A DOLLÁR MEXICO CITY — A mexcoi parlamentben az északi körútjáról hazatért Meliton de la Móra szenátor keservesen panaszolta, hogy az amerikai dollár teljesen elhódította Mexicótól californiai határhoz közel eső Tijuana várost. Ebben a városban, — mondotta a szenátor, — az amerikai pénzt használják s a kereskedők nem szívesen veszik, ha valaki mexcoi pénzzel akar fizetni. De azonkívül a mexieói hivatalos méter-rendszer helyett itt az amerikai mérőegységeket (incs, yard, gallon, stb.) használják; a vendéglőkben csak amerikai ételeket szolgálnak fel s ha az ember a mexicoi (spanyol) nyelven beszél, hát meg sem értik. — így hódit a dollár, ahová be- fészkelődik. A VOLGA-DON CSATORNA MOSZKVA — A szovjet sajtó terjedelmes cikkekben jelentette be, hogy a Don és a Volga folyókat összekötő nagy csatorna végre teljesen ekészült s most már a hajók a Balti tengerből átmehetnek a Káspi tengerbe. A csatorna munkálatait még a háború előtt kezdték meg, de a nagy háború miatt abbamaradt, 1947-ben azonban újra hozzáfogtak és móst befejezték. Az utolsó szakasz megnyitását sok ezer ember nézte végig a Stalingradtól délre eső Krasno városnál. A Volga-Don csatorna a háború utáni első ötéves terv egyik legnagyobb teljesítménye. A KUTYA-HŰSÉG JUTALMA PARIS, ILL. — Otis Arbuck- le nagyon szerette a kutyákat, sok kutyát tartott és most, hogy 70 éves korában elhalt, 40,000 dollárt kitevő vagyonát kutyáira hagyta. De nem mindegyikre, hanem csak azokra, amelyek nagyon hűségesek voltak hozzá, végrendelete függeléke szerint az örökösök gyanánt kijelölt “hü” kutyák halála után még marad valami a 40,000 dollárból, hát az legyen a Demokrata Párt végrehajtó bizottságáé. — ArA FAJTISZTASÁG VÉDŐI WASHINGTON — A Supreme Court alkotmányellenesnek nyilvánította Texas és más déli államok azon rendelkezéseit, amelyekkel megtiltották, hogy területeiken a “Pinky” cimü filmet bemutassák. A fajgyűlölők azért tiltották el ezen kép bemutatását, mert ezen filmdráma hősnője, Pinky- be, szerelmes egy fehér orvos és kijelenti, hogy hajlandó feleségül venni még akkor is, amikor megtudja, hogy az a negró fajhoz tartozik. Ez rettenetes nagy bűn a fehér ember részéről ellenben nincs kifogásuk az ellen, hogy két fehér ember megtámadja s erőszakot akar venni a fekete szépségen. KUTYA JÓ SZIVE VAN MEMPHIS, TENN. —. Mrs. L. A. Riddel papirkereskedésébe benyitott egy igen elegánsan öltözött nő és azt kérdezte, hogy van-e olyan üdvözlő kártya, amelyet kutyának küld egy másik kutya s amelyen gyors fel- gyógyulást kíván? Mrs. Riddel az 1200 külömböző kártya között egyet sem talált, amelyet ilyen speciális esetre készítettek volna, noha vannak kártyák, amelyeket kutyáknak küldenek a karácsonyi ünnepek, vagy pedig a lekölykezés alkalmával. buckle ugyanis biztos akart lenni ababn, hogy a vagyona az utolsó centig a kutyáknak, vagy az ebeknek jusson. Épül az ország A Győr-Sopron megyei hor- vátkimlei állami gazdaságban elkészült száz hold kertészeti terület öntzőberendezése. A gazdaság dolgozói megkezdték az első tizholdas terület elárasztását. A gazdaság további 900 holdas szántóterületén is befejezéshez közeledik az öntözőmü építése. A csatorna teljes hosszában elkészült, már csak az ut alatt áthaladó szakaszok betonozásán dolgoznak. Több más állami gazdaságban is létesítenek öntözőberendezést. A tiszasülyi állami gazdaság uj ezerholdas rizstelepéhez most építették meg a három kilométer hosszú főcsatornát, amely másodpercenként három köbméter vizet bocsát a rizsföldekre. A Mohácsi gépgyárat a helyi ipar egyik jelentős üzemévé fejlesztik és fokozatosan bevezetik a háztartási cikkek: tüzhelyla- pok, örlőkészülékek, mozsarak gyártását. A Tatabányai uj városrészt az idén nagy építkezésekkel bővítik. Most fejezték be egy 108 személyes bányász legényszálló építését. Május 1-re elkészültek a nyolctantermes általános iskola belső munkálatai is. A Tatabányai Petőfi-fümszin- házban tartotta bemutatkozó hangversenyét az újjáalakult bányász szimfonikus zenekar. A termet zsúfolásig megtöltötték a dolgozók s nagy tetszéssel fogadták a színvonalas, szép műsort. A hangversenyt a vezetékes rádió hangszórói az aknaüzemek bejáratánál is közvetítették, igy az éjszakai műszakra induló bányászok is hallgathatták. A megyében eddig 350 erdei munkás részére biztosítottak kényelmes otthont. Most készült el Véménden egy uj munkásszálló, korszerű, jól felszerelt konyhával. A munkásszálló további 40 erdőgazdasági dolgozónak nyújt otthont.
