Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-14 / 1733. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. junius 14. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL SZÁSZ FERENCNÉ MINISZTERHELYETTES — Elhoztad a tandijat Ács Anna? — kérdezte szigorúan az osztályfőnöknő a megszeppent kis Ács-lánytól. Anna szive elszorult, a szó nem jött ki a torkán, csak lesütött szemmel, megszégyenülten állt a helyén és nemet intett a fejével. — Hát akor csak menj haza és ne is gyere többé az iskolába! Minek akar az ilyen kiskoldus- kölyök tanulni?! —hallotta még sürü ködön át a kemény szavak kopogását, azután becsukódott mögötte az iskola ajtaja. A háromgyermekes családnak nem tellett tandijra. Anna állás után nézett: elárusitónő lett egy áruházban. Napi két pengő negyven fillért fizettek az áruházban Ács Annának, de nem minden nap, csak amikor munka akadt. Elseje táján, karácsony, husvét előtt. Később bekerült elárusitó- nőnek az egyik Stühmer cukorkaüzletbe. Végre “rámosolygott a szerencse. Ács Annából közben Szász Ferencné lett: harcos társat talált magának. Együtt fogták el, együtt Ítélték el őket Horthy vérbirái. Férjét büntetőtáborba hurcolták, soha többé nem jött vissza. Kilenc év telt el azóta. Megváltozott Magyarországon a világ, megváltozott az ő élete is. A szobában, ahol beszélgettünk, öblös smaragdzöld fotelok állnak a világos faburkolat előtt: az asztalon nagy csokor virág. A párnás ajtón pedig ez ell: “Szász Ferencné miniszter- helyettes.” A begyűjtési miniszterhelyettesnek világoskék szeme van, kerek arca energiát sugároz. Most azután tanulhat, dolgozhat nem akadályozza ebben senki. Tanul és tanít, ahogy megálmodta. Levelezőoktatáson vesz részt a Közgazdasági Egyetemen. És tanít a Közgazdasági Főiskolán. A beszélgetés most már asz- szonyokról, nőkről folyik. Olyanok, akik Szász Ferencnével együtt nekiálltak tanulni, mihelyt ez lehetővé vált számukra. Feláll az íróasztal mellől, melyen állattenyésztési, begyűjtési szakirodalom fekszik. Pár lépést tesz a napfényes szobában. — De csak békében dolgozhatunk fejlődhetünk. Mi már nem vagyunk gyenge, védelemre szoruló nők. Egyenrangú társként állunk ma a férfiak oldalán: dolgozunk az iparban, mezőgazdaságban, a tudomány minden területén, harcolunk a békéért. TUDOMÁNYOS NÖVÉNYNE- MESITÉS Erdőkkel övezett kis határmenti falu Sopronhorpács, a magyar Alpok tövében. Nem régóta kapta szárnyára a hir és még ma is kevesen tudják, milyen óriási hasznot hoz a magyar népgazdaságnak az a tudományos munka, ami itt folyik. Csak a cukorrépanemesités eddigi eredményeiből évente sokezer mázsával nőtt a cukortermelés hazánkban. A sopronhorpácsi Kísérleti Gazdaság gyönyörű üvegházai, uj épületei, modern felszerelése minden lehetőséget megadnak az itt dolgozó kutató tudósoknak az uj, bőtermő növényfajták kitenyésztéséhez. Kísérleteiket az állam minden szükséges anyagi eszközzel támogatja. Sedlmayr Kurt Kossuth-dijas tudós vezetésével folynak itt a nagyszabású kísérletek, Sedlmayr Kurt a múltban is itt dolgozott. 1929-ben 300 hold bérelt földön kezdte meg a legjobb magyar cukorrépa kinemesitését, mint sorsára hagyott “magán- nemesitő”. Jellemző az akkori Magyarország viszonyaira, hogy ilyen országos jelentőségű kérdés megoldásához, mint egy kiváló cukorrépafajta kinemesité- se, a Horthy-kormányzat “nem talált fedezetet”. A pénz, amit a dolgozókból kisajtoltak, más célokra kellett — drága külföldi utazásokra, luxusszállók építésére, a bürokrácia táplálására. Növénynemesitésre nem jutott belőle. Sedlmayr Kurt a maga korlátozott anyagi eszközeivel végezte szívósan és fáradhatatlanul kísérleteit, s jellemző, hogy amikor 1936-ban az első magkészletet kitermelték, azt Magyarországon nem vették meg — annyira lebecsülték a magyar tudós munkáját —, külföldön azonban megvásárolták. Sedlmayr Kurt nem véletlenül választotta éppen Sopronhorpács környékét az uj cukorrépafajták kinemesitésére. A széles erdőkkel körülvett terület az Alpok tövében fekszik, meglehetősen fejlett mezőgazdasági kultúrával rendelkezett már annakidején is és a közelében négy cukorgyár van. MAGYAR ÍRÓ CSEHSZLOVÁK ÁLLAMDÍJ A Csehszlovákia felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából, május 10-én Zápotoczky miniszterelnök ünnepségen nyújtotta át a legmagasabb csehszlovák kitüntetéseket az irodalom, a tudomány, a termelés és művészet kiváló munkásainak. Ezek közt államdijban részesült egy színmüvéért Egri Viktor szlovákiai magyar iró is. A magyar iró prágai kitüntetése jelképe annak az egyenlőségnek, amelyben ma az egész csehszlovákiai magyarság él: a jó munkájáért, művészi alkotásáért megbecsüli a magyart a szomszéd nép szocialista kormányzata. Ez az első hivatalos elismerése a szlovákiai magyar irodalomnak is. KÉT UJ PAVILON ÉPÜL A budapesti László-Kórház- ban két uj nagy elkülönítő pavilion épül. Az újak építése mellett ebben a hónapban hozzákezdenek kilenc meglévő régi pavilon korszerűsítéséhez is. A nagy kórtermeket kisebb elkülönítő szobákká alakítják át, a társfertőzés megelőzésére. KORSZERŰ LAKÁSOK, ÁLLANDÓ MUNKÁSSZÁLLÓK AZ ÉPÍTŐIPARI DOLGOZÓK SZÁMÁRA Az építésügyi minisztérium elhatározta, hogy az épülő lakások egy részét a legjobb építőipari dolgozóknak juttatják. A nagyobb városokban — köztük Miskolcon, Székesfehérvárott, Győrött és Tatabányán, — ahol az építkezések még hosszú ideig tartanak, az épülő lakások egy részét még ez évben megkapják a trösztök és vállalatok legjobb dolgozói. A dolgozók jobb szociális ellátásának biztosítása érdekében, fokozottabban gondoskodnak a szálláshelyekről is. Ezért a fővárosban ez évben kettő, vidéken több korszerű állandó építőipari munkásszálló épül. TRÓPUSI NÖVÉNYEK MEGHONOSÍTÁSA Európa egyik legszebb barokk kastélyában és pompás parkjában — az Eszterházyak egykori birodalmában — működik a Fer- tődi Kísérleti Gazdaság. Végigmentünk a gazdaságon. Fülledt, párás levegő csap meg bennünket a hatalmas üveg- házakban, ahová először beléptünk. Olyan az időjárás itt, mint a trópusokon. Ezt a hiedelmet kelti a látvány, a terjengő nehéz illat is. Citromfák, pálmák, eukaliptuszok világa ez. A citrom éppen most virágzik, a jázminhoz hasonló szaga megtölti az üvegépületet. Innen egy laboratóriumba nyílik az ajtó. A még nem teljesen felszerelt-teremben “időjárásgépek” helyezkednek el. A kutatók egyetlen gombnyomásra északisarki hideget, vagy infravörös, ultraviola sugarakkal bővelkedő, napfényes meleget tudnak varázsolni. Az épületben másik laboratórium is található, ahol sejttani, szövettani és beltartalmi értékvizsgálatok folynak. Kilépünk a szabadba, a háromezerholdas hatalmas gazdaság területére (tavaly még csak 350 holdon dolgoztak). Mindaz ami a laboratóriumban csak kísérlet, üvegbura alatti mintapéldány, itt már valóság, tömegtermelésre készülő növény. Először hosszú árkok vonják magukra a figyelmet, ezekben citromfajták: citrom, narancs és mandarin terem. A citrom, amellyel a múltban a tudósok még csak nem is kísérleteztek, még csak utópiának sem tartották, most itt, a magyar földben zöldéi, gazdag termést hoz. Ez évben már tizenöt holdon termelnek belőle. A cél: hazai termésből fedezni a citromszükségletet. A gazdaságban jelentős méretben foglalkoznak szamóca, málna, ribizlin emesitésével, uj bogyós növényfajták előállításával. Az idén másfélmillió korai érésű szamócapalántát adnak ki termesztésre. Komoly sikereket értek el az édesburgonya (batáta) meghonosításában. A batáta termése sokkal több, értékesebb, mint a burgonyáé. Magyarországon kétszerannyi terem belőle holdanként, (200 mázsa), mint őshazájában, Déla- merikában. Nem kevésbé jelentős eredményt értek el a télikörte, kender, heterózisos kukorica termesztésével. A gazdasági kutatási területek két részre oszlik: mezőgazdasági növénynemesi- tési és kertgazdasági növényne- mesitési munkákra. Bucsuzásnál megkérdezzük kísérőinket, Kocsis István aspiránst, mi a gazdaság további uj feladatai ? Mintegy válaszképpen kérdésünkra, éppen akkor jönnek bejelenteni, hogy 25 kiló teamag érkezett Kinából. Tehát nincs messze az az idő, amikor a magyar tájnak nem lesz idegen a teacserje sem. UJ VASÚTVONAL A szolnokmegyei Csápa dolgozó parasztjainak eddig 12 kilométert kellett gyalogolniok, ha vonatra akartak szállni. Ezért is vették körül oly nagy örömmel május 18-án községük legújabb épületét: a vasútállomást. Százával jöttek el ide a dolgozó parasztok, az állami gazdaságok, termelőszövetekezetek dolgozói a környező falvakból. Ünnepelni jöttek az ötéves terv újabb ajándékát: a 27 kilométer hosszú lakitelek-kunszentmártoni vasútvonalakat. — A régi “Tiszazug” “kinyílott” ezzel a vasúttal — mondta ünnepi beszédében Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter. Valóban, az uj vasútvonal mentén fekvő községek dolgozó népe most még közelebb került az ország többi részéhez. A vasútvonalak újjáépítése után ma már egyre több teljesen uj vasútvonalat építenek. Ebben az évben a most elkészült 27 kilométeres vonalon kívül további 68 kilométer hosszú uj vasútvonal épül. Békéscsabán, az Állami Zeneiskola uj hangversenytermében Gulyás Mihály igazgató hat hangversenyből álló sorozatot rendezett, melynek keretében a Zeneiskola két művésztanára, B. Fónagy Irma zongoraművésznő s Jancsics Ferenc hegedűművész zongora-hegedű szonátaestjének volt hatalmas sikere. A műsoron lévő Mozart C-dur szonátát, Beethoven Kreutzer- szonátát és Frank Cézár A-dur szonátát még sok ráadás követte. A nagy terem zsúfolásig megtelt. Eljöttek a környékbeli üzemek dolgozói, akiknek azelőtt soha sem volt alkalmuk arra, hogy színvonalas hangversenyt hallgassanak. KÉSZÜL AZ ELSŐ MAGYAR EKSZKAVÁTOR A Szállítóberendezések Gyárában megindult az egyik legfontosabb építőipari gép, az ek- szkavátor magyarországi gyártása. A gyár gépműhelyének dolgozói az első két példány legnagyobb alkatrészeinek megmunkálásán dolgoznak. Munkájukhoz jelentős segítséget kaptak: a Német Demokratikus Köztársaságból hatalmas hori- zontál-esztergapad érkezett a gépműhelybe, amely kiválóan alkalmas a nagy gépalkatrészek pontos megmunkálására.
