Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-14 / 1733. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1952. junius 14. A közvélemény irányítója TÖBBSZÖR ELÍTÉLT, KÖZISMERT SVINDLER IRÁNYÍTJA AZ AMERIKAI KÖZVÉLEMÉNYT. — AZ A&P SZEREPE A NÉP FÉLREVEZETÉSÉBEN Irta: SPENCER KLAW Az utóbbi években gyakran halljuk, hogy Amerikában a közvéleményt a kulisszák mögött elbújt egyének irányítják. Ez a közvélemény-irányítás ma már professzionális hivatássá fejlődött. Ennek az uj mesterségnek, vagy munkakörnek a követőit általában “public relations counsel” név alatt emlitik. És mint minden mesterségben, úgy itt is vannak gyengébbek, jobbak és kiválóbbak, akik azán nagyobb hírnévre és" nagyobb jövedelemre tesznek szert. A “public relations counsel”, akit azelőtt csak a “sajtóügy- nök”-nek hívtak, megsértődne, ha ilyen közönséges néven említenék, noha valójában ezt a munkát végzik. Némelyikük önmagát is eleget hirdeti, mások viszont nagyhangú titulusok mögé bújva operálnak. Ilyen például a legbefolyásosabbak egyike, Carl Byoir is. Bizonyára érdekelni fogja az olvasót ezen “public relation counsel” ismertetése, mert világot vet arra, hogy milyen emberek irányítják az amerikai közvéleményt. Carl Byoir alacsony, már hízásnak indult, beszédes, de más- külömben nem sokat mutató 63 éves ember, aki nagyon konzervatív módon öltözködik s new yorki irodája az East 40-ik utcában szintén egyszerű berendezésű. Nem is hinné tehát az ember, hogy ennek az irodának oly kliensei legyenek, mint például B. F. Goodrich Company, Bendix Aviation Corporation, The American Can Company, The Radio Corporation of America, The Great Atlantic and Pacific Company és más hasonló nagy cégek. Ezeknek a szolgálatára dolgozta fel Byoir a világ legnagyobb “public relation” irodát, másszóval a Carl Byoir & Associates sajtóügynökséget. TÖMEGTERMELÉS Dr. Maria Montessori által Olaszországban nem sokkal előbb kezdett ovódai tanítási módszerről. Saját bevallása szerint ezen felolvasások olyan sikeresek voltak, hogy 63,000 dollár jövedelmet hoztak neki, mert sikeresen hirdette a Montessori által ajánlott segédeszközöket. A nagy jövedelmet tehát ezen segédeszközök árulásával érte el. PATENT MEDICINÁK Ez adta neki az eszmét arra, hogy John Martinnal szövetkezve olyan könyveket írtak a gyermekek részére, amelyekbe beleszőtték a jól megfizetett árucikkek hirdetéseit. Innen beevezett a Hearst újságokhoz, itt érte az első világháború, amely alól úgy bujt ki, hogy az akkori sajtófőnök, George Creel irodájába dolgozta be magát. A háború után politikai térre tette át működési körét, sajtóügynöke lett Thomas Masaryk- nak, aki később Csehszlovákia elnöke lett. Mikor ez elhagyta Amerikát, Byoir a Szovjet Union ellen áskálódó litván kormány szolgálatába állt. Amikor itt nem keresett eleget, beállt patent medicina készítőnek. A patent medicinák terén szövetségre lépett a hírhedt E. Virgil Neal-lel, aki igen szerényen csak az A.M., Ph.D. és LL.D. címeket magának. Ezzel a hírhedt múltú svindlerrel együttesen vetették piacra a “Nuxated Iron” nevű kotyvalé- kot. Óriási hirdetésekkel dolgoztak, amelyekben azt állították, hogy aki ezt a kotyvalékot isz- sza, mégha félhalott is, nagyon erős ember lesz belőle. Megvásárolták Jess Willard nehézsúlyú boxoló világbajnok beleegyezését arra, hogy a hirdetésekben azt írhatták, hogy nagy erejét a Nuxated Iron rendszeres használatától nyerte. De amikor Jack Dempsey leverte Willardot, megvásárolták az uj bajnokot is és most már azt hirdették, hogy Dempsey csak a Nuxated Iron ivásával volt képes olyan erőre szerttenni, hogy ellenfelét leverhette. Bizonyos idő múltán a csalásért pörbe fogták őket és a kormány eltiltotta a kotyvalék árulását. A huszas években nagy szenzáció volt a Nuxated Iron kotyvalék esete. Amikor a kormány végetvetett a Nuxated Iron csalásnak, Byoir a Tuvin testvérekkel szövetkezve “Kelp- malt” név alatt egy másik kotyvalékot hozott piacra. Ez a kotyvalék, ha a sovány ember itta, akkor izmokat növesztett, de ha kövér ember kente a testére, akkor soványitó kúra lett belőle. És dacára az ily nyilvánvalóan látható csalásnak, Byoir hirdetéseivel sokat eladtak és nagy pénzeket csináltak vele mindaddig, amig az Amerikai Orvosi Egyesület panaszára a kormány megint közbe nem lépett. L Byoir következő vállalata oly hajfestő volt, amely egyben hajat is növesztett, vagyis a kopasz ember már nemcsak hogy hajat növeszthetett vele, hanem mindjárt olyan színűt is, amilyen megfelelt az Ízlésének. A Federal Trade Commission azonban a “Blondex Hair Tonic” csalásnak is végetvetett. Ezek után Byoir visszatért a közvélemény irányítás mezejére. (Befejezés a jövő számban) Byoir nem tartozik az olcsó- jánosok közé; évi minimális 72 ezer dollárt számit ügyfeleinek az esetleges költségek megtérítésén kívül, amelyek szintén hatalmas összegeket tesznek ki. Ilyen kiadások például a Byoir által alkalmazott irók fizetései, füzetek, könyvek, stb, kiadásai. Byoirt nem kedvelik a kollégái, mert mint mondják, abból a hivatásból — sajtóügynökségből, — tömegtermelést csinál, vagyis elkaparitja a többiek üzletét is. De azonkívül Byoirt nem tartják elég képzettnek erre a “magas” hivatásra, amihez állítólag szükség van a történelem, irodalom, gazdaságtan, szociológia, vallás, filozófia, lélektan és egyéb tudományok ismeretére. Byoir nem mestere ezen tudományoknak, csak másoktól, az alkalmazottaitól kapja. Nézzük tehát, ki is ez a Byoir, az amerikai közvéleményir á n y i t á s nagymestere ? Carl Byoir,1888-ban született Des Moines, Iowa, városban. Az Iowa egyetem elvégzése után a Columbia egyetemen tanult jogot, ahol kereseti forrás gyanánt felolvasásokat tartott a "Kinai titkok" (Vi.) Drew Pearson, akire még McCarthy Joe sem tudja ráfogni, hogy kommunista érzelmű, leírja, hogy még 1949- től kezdődőleg, egy hatalmas szövetség dolgozott együtt Chi- ang Kai-shek-kel, hogy Ázsiában a harmadik világháborút megkezdhessék és Chiangot visszategyék a kínai nép nyakára. Ezen szövetségben Pearson szerint is, McArthur volt a főfővezér, a szó minden értelmében. így ezen bandának nagyon is kapóra jött a koreai háború. Már akkor egészen biztosra vették, hogy sikerül a tervük, sőt az amerikai kormány hátamö- gött folytak tárgyalások, megegyezések Chiang és a fő-fővezér McArthur között. Ez mérgesítette fel Trumant annyira, hogy elcsapta a felfuvalkodott fővezért. Pearson-nak kezeiben vannak táviratok, melyeket egymással kicseréltek ezen összeesküvők. A táviratok nyomán követeli némely kongressmen, hogy vizsgálják meg a “China Lobyt" is. De úgy a követelők, mint a többiek, akik nagyon is jól ismerik ezen banda működését és a banda tagjait, nem merik azt vizs- gálgatni, bolygatni, mert nagyon bűzös volna. Ezen bizalmas táviratok között van a következő is, melyet 1950. julius 14-ikén küldtek ki, három héttel a koreai harcok megkezdése után: “Akár küldenek csapatokat a kínai kommunisták Koreába, akár nem, mely másodlagos kérdés, de a háború ki lesz terjesztve Dél-Koreából egész biztosan. Akár lesz a háború kiterjesztve Európára és más ázsiai országokra, akár nem, nekünk türelemmel kell várni és nem fe jezni ki véleményünket.” Ez és ehez hasonló táviratokat megszervezték azok, akik szerették volna kivizsgálni Mac- Arthur szövetségét Chianggal, de azok vannak többségben, akik azt helyeslik, még akkor is, ha kerülő utón lett megkötve. Ezek között vannak Taft, Know- land, Bridges szenátorok, sok más nagy nevű politikus, de nagyon sok bankár és azok megbízottai, mint Dulles is. Most meg jönnek vissza Chi- angnak a tanácsadói, akiket Truman küldött oda, hogy vezéreljék a Chiang csapatait, mindmind amellett van, hogy amerikai hadihajók, repülőraj segítségével kezdjék meg a háborút Kina ellen, mert azt állítják, hogy Chiangnak azon félmillió hadserege, melyet ők vezetnek, sokkal erősebb volna, mint az a két és félmillió, melyet széjjelvertek a vörösek. A KIS NYULACSKA LONDON — Az angol királyi ház hivatalnoki személyeztének nem irigylésre méltó a sorsa, mint sokan képzelik. Nem elég a gyász, amit az elhunyt jó uralkodóért mutatni kell; a nagy háborús feszültség; a kénysze- ritett takarékosság, hanem még sok minden más kellemetlenség is közbejön. A minap is, — szomorú, ködös reggellel kezdődött napon, — nagy ijedelem támadt a királyi palotában. A rémült szolgasereg lábujhegyen lépkedve járkált egyik teremről a másikra s suttogva mondták egymásnak: “A nyúl, a nyúl, a nyulacska!” Aztán jöttek előbb a kisebb rangú hivatalnokok, majd a főtisztek és mind csak a nyulacska után kérdezősködött végtelen nagy szomorúsággal. Délfelé hatalmas, fényes automobil állt meg a királyi palota előtt. Egy szolga szállt ki belőle, két magasrangu tiszt felügyelete alatt. A szolga kis dobozt vitt a kezében, amelyben . . Oh igen, “His Highnes”, a 3 éves Charles trónörökös reggel a kis nyulát kérte, — a kitömött kis nyulat, amelyet a régi lakásban felejtettek s igy nem tudták azonnal odaadni a nemzet reményének, azért volt olyan bánatos az egész királyi palota, egész London, sőt talán még az egész angol birodalom is. A BŰNÖZÉS TERJESZTŐJE WASHINGTON — A képviselőház egyik bizottsága vizsgálatot folytat arra, hogy a televízió programok valóban bűnözésre csábitják-e a fiatalságot. Ezt a vizsgálatot Gathings (D. Ark.) képviselő indítványára kezdték meg, aki azt állítja, hogy a televízión bemutatott rablások, gyilkosságok, nagy mulatozások és a fényűző élet a fiatalságot hasonló életre csábítja és a televízió igy a bűnözés terjesztőjévé lett. Ha* ä lapot csomagoló papiroson a neve mellett azt látja, hogy 1952 JUNE, vagy még korábbi jelzés mutatja, hogy meddig van lapja fizetve, ne várjon külön felszólítást, hanem küldje be az előfizetési diját, amely most az Egyesült Államok területére évi három dollár. Legyen se-. gitségünkre ezzel munkánkban.
