Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-06-07 / 1732. szám

1952. junius 7. BÉRMUNKÁS 7 oldal A szent csoda titka A SUPREME COURT ELLENZI A FILMCENZURÄT. — A KA­TOLIKUSOK TÁMADÁSA A NEKIK NEM TETSZŐ “CSODA” CIMÜ FILM ELLEN. — A SZEPLŐTLEN FOGAMZÁS MESÉJE WASHINGTON — A Supreme Court egyhangú szavazással kimondotta, hogy állami, megyei és városi hatóságok alkotmány- ellenesen járnak el, amidőn egyes sajtó termékeket, — legyen bár az újságcikk, rádióbeszéd, könyv, film vagy dráma, — megcenzu- rázzák azon alapon, .hogy azok “szentségtelenséget” tartalmaznak. A Supreme Court nem tiltotta el a cenzúrát, ha azt az er­kölcstelenség terjedésének aka- h-----------------------------------------­dályozására, vagy a bűnözés csökkentésére alkal mázzák, azonban a vallások terén a cen­zúra, — a Supreme Court dön­tése szerint — “igen veszedel­mes, mert ami egyik embernek szentségtelenségnek látszik, a másik ember őszintén hisz ben­ne. Ezt a döntést a Supreme Court a “The Miracle” (A cso­da) cimü olasz filmre kiadott cenzúrával kapcsolatban hozta. Ezt a filmet a szenzációkra va­dászó Roberto Rosselini, olasz rendező készítette. Ez a Rosseli­ni az a rendező, akinek pár év­vel ezelőtti szerelmi kalandjai a világhírű Ingrid Bergman szí­nésznővel világszenzáció volt, mert a színésznőnek gyereke született tőle mielőtt elvált vol­na a férjétől. Rosselini a “Miracle” filmben Mária szeplőtlen fogamzását akarja megmagyarázni. A film hősnője egy igen korlátolt eszű parasztnő, akit meglátogat egy idegen, akitől teherbe esik, de nem ismervén a férfit, azt állít­ja, hogy az Szent József volt és igy vele is ugyanaz történt, ami Szüzmáriával. ték, hogy a “szentség” vagy a “szentségtelenség” fogalmak ér­telme mindig attól függ, hogy miben hisz, vagy nem hisz az, aki magyarázni akarja. így pél­dául a katolikusok szentségte­lenségnek tartják azt az állítást, hogy Szüzmáriának éppen úgy férfitől született a gyermeke, mint más anyának. Viszont a más vallásuak vagy a vallásta­lanok ezt egész természetesnek tartják s az ily beszédet nem tartják sértésnek. Lényegében véve a Supreme Court ezen döntése a babonás hiedelmek erőszakos terjeszté­sére nagy súlyt helyező katoli­kusok megintését jelenti. BIOLÓGIAI FEGYVEREK WASHINGTON — Az Army egyik szószólója mondotta az új­ságíróknak, hogy az amerikai hadsereg kémiai osztálya már annyira tökéletesítette a beteg­ségeket okozó kórcsirokat ter­jesztő fegyvereket, hogy a jövő­ben az ellenségnek taktikát kell változtatni. Ugyanezen helyről azonban azt is hozzátették, hogy az Egyesült Államok csak “válasz” gyanánt akarja hasz­nálni az ilyen “biológiai” fegy­vereket. A biológiai fegyverekre vonat­kozólag Lovett honvédelmi mi­niszter nemrégen ezt a megjegy­zést tette: “Mi már annyira va­gyunk a baktériális fegyverek­kel, hogy ha alkalmaznánk, ak­kor a vörösek sóhajtoznának, hogy bár soha sem születtek volna.” A biológiai fegyverek termé­szetesen a legmagasabb fokú tit­kot képezik. A kongresszusi bi­zottság előtt azonban mondott egyet-mást Máj. General E. T. Bulene, a vegyi-osztag parancs­noka, amikor több pénz megsza­vazását kérte kísérleti célokra. Ez a generális elmondotta, hogy már 10 év óta szakadatlanul folynak a kísérletek a vegyi és korcsirokkal ellátott fegyverek fejlesztésére s ma már olyan “aeresol” bombákat készítenek, amelyek korcsirokkal telitett ködöt bocsájtanak a városra, amelyben katonákat vélnek. Ugyancsak képesek ágyulöve- gekbe befoglalni és a tengera­lattjárókat is felszerelték olyan készülékekkel, amelyekből a par­ti városokat fertőzhetik meg baktériumokkal. Ezen szűkszavú jelentés is eléggé mutatja, hogy mire lehet elkészülve az emberiség, ha va­lóban kitört a harmadik világ­háború. Az “aranypagodák” földje A BABONA TERJESZTÉSE A katolikusokat bosszantotta a szeplőtlen fogamzás ily egy­szerű magyarázata s azért min­denfelé a film bojkottálását hir­dették és olyan helyeken, ahol elég nagy a befolyásuk, keresz­tülvitték azt is, hogy a hatósá­gok cenzúra alá fogták a filmet és eltiltották a bemutatását azon az alapon, hogy az “szent- ségtelen” tárgyú. A katolikus befolyásra több mint 50 városban és megyében tiltották be a Miracle bemuta­tását. Ezen tilalmakat megfel­lebbezték a film tulajdonosai és igy került ez az ügy a Supreme Court elé. Az egyhangú döntés megindokolását Tom C. Clark supreme-courti biró irta,, amely­ben azt mondja, hogy a “szent­ségtelenség” olyan fogalom, amit mindenki másképpen értel­mezhet. “Ha a new yorki bíróság dön­tését helybenhagynánk”, — mondja Clark, — “akkor a val­lások terén olyan tengerre ke­rülnénk, ahol követni kellene azoknak az irányítását, akik leg­hangosabbak. Abban az esetben még a legóvatosabb cenzor sem tudná elkerülni, hogy előnybe ne részesítse az egyik vagy a má­sik vallást. Az eredmény termé­szetesen az lenne, hogy a több­ség elnyomná a népszerűtlen s csak a kisebbség által gyakorolt vallásokat”. Felix Frankfurter és Robert H. Jackson bírák még hozzáfüz­Az öntudatra ébredt gyarma­ti népek szabadságharcának fő- szintere kétsételenül Hátsó-In- dia. Vietnam, Kambodzsa, Indo- Kina hős népei a szabadsághar­cosok lelkesedésével küzdenek évek óta, hogy lerázzák a fran­cia kizsákmányolok gyűlölt jár­mát. Burma 1947-ben megszűnt angol gyarmat lenni, névleges függetlenséget kapott, valójá­ban azonban ez a függetlenség csak papíron van meg, mert a burmai kapitalisták most már az angol tőkésekkel szövetkez­ve zsákmányolják ki a dolgozó népet. A világpolitikai események sodrában Burma újból az érdek­lődés előterébe lépett. Az ag­resszív USA-politika, amely Ko­reában kirobbantotta a háborút, arra törekszik, hogy a Távol- Keleten minél szélesebb frontra terjessze azt ki. Burmát szánták második Koreának. Az ENSZ közgyűlésén a Szov­jetunió külügyminisztere, Vis- inszkij leleplezte az USA táma­dó céljait. Li Mi kínai bandita tá­bornok az amerikai imperialis­ták tudtával és támogatá­sával, a Jünnan-tartományban szétvert két Csang Kai Sek-féle hadsereg maradványaival Bur­ma északi, magaslati vidékeire húzódott. Ezen csapatokat új­ból szervezték, kiképezték, ame­rikai fegyverekkel látták el és az alkalmas pillanatra várnak, hogy Kínába betörjenek. A Csang Kai Sek-hordák az ame­rikai “kiképző’’ tudtával és be­leegyezésével fosztogatják és gyilkolják Burma lakosait. A burmai kormány mit sem tesz a banditák lefegyverzésére és megfékezésére. Csupán nagy­hangú kijelentéseket hangoztat az ENSZ-ben, hogy elég ereje van ahhoz, hogy a területén fék­telenkedő fegyveres erőt kordá­ban tartsa. Burmát az a vesze­delem fenyegeti, hogy az impe­rialisták burmai lakájaik segít­ségével a sokat szenvedett or­szágot második Koreává, hábo­rús tűzfészekké változtatják. BURMA FÖLDRAJZA Burma vagy Birma, az ősla­kók nyelvén Myan-ma vagy Ba­rna, 678.000 négyzetkilométer terjedelmű ország. Mintegy 17 mülió lakosa van. Hátsó-India nyugati részén terül el, India közvetlen szomszédsá­gában van, északi határa pedig Kina Jünnan-tartomá ny á v a 1 érintkezik. A szomszédos India északi határán a Himalája ha­talmas láncolata húzódik keleti irányban, amely Burma fölött észak-déli láncokká bomblik fel. E láncok nyugati vonulata ha­tárolja el Burmát az indiai As- sámtól, dél felé haladva eléri a Bengális-öblöt s Chittagong vidékétől Arakan néven teljes egészében Burma területén fut tovább a partvidéken. A Neg- rais-foknál ez a nyugati lánc a tenger alá merül, de az Anda- manok s Nikobarok szigetsorán át Szumátráig követhető. OLAJ ÉS DRÁGAKÖVEK Hegységeit őserdők borítják. A hegyláncon kevés hágó, van. Gazdaságilag sokkal fontosabb területe az alföld, áhíely az Ara- tan és a keleten elterülő San- fenntérség között húzódik. A síkságot vastag harmadkori üledékrétegek töltötték fel, ame­lyek a Burma testébe mélyen' be­nyúló őskori tengeröblökben ra­kódtak le. Ezek a tengeri üledé­kek igen bőséges kőolajtelepe­ket is tartalmaznak. Köztük a legjelentősebbek Yenangyaung- és Szingü-környékén vannak. A telepeket már évezredek óta is­merik. A kútfúrások már az ó- korban elérték a legfelsőbb olaj- tartamu réteget, amely 30 méter mélységben van. Az olajat csöb­rökkel meritgették. A 19. szá­zad második felében vonult be a korszerű technika. Fúrótor­nyok erdeje emelkedett ki az olajmezőkön és a szondák több ezer méter mélységben feltár­ták a fekete aranyat. A háború előtt az évi termelés meghalad­ta az egymillió tonnát. Újabb telepek után is kutatnak. Sok helyütt az olajjal társuló föld­gáz az ember segítsége nélkül is kiutat talál az úgynevezett iszapvulkánokban. Itt-ott a har­madkori rétegeket vulkánikus kőzetek is áttörik, különösen Burma “szent” hegyének, a Po- pa-nak közelében. Az ország északi részében egyes csúcsok a glecserek övé­be nyúlnak fel. Az ország kele­ti részét a San-plató hullámos­halmos fenntérsége tölti ki. Itt a mész az uralkodó kőzetfajta, amelyben karszt-jelenségek fej­lődtek ki. Sok helyütt vannak száraz barlangok és olyanok is, amelyekben buvó patakok ömle- nek. Itt a keleti határvidéken is vannak, amelyeknek gazdasági értéke jelentős. Ilyen a kínaiak által annyira becsült jade, a vi­lághíres mogoki rubin. Főleg a jelentős wolfram-lelőhelyek és a déli óntelepek rendkívül érté­kesek. E két ásvány Burma gaz­dagsága szempontjából talán még jelentősebb, mint a kőolaj. AZ IRR A VÁDI Vizrajzilag Burma az Irravadi vízgyűjtő területéhez tartozik. Ennek legjelentősebb mellékvize a Csindwin. A San-fennsikba vá­gódott be a Szaluén áttörési völgye és tovább keletre a Me­kong, amelynek azonban csak kis szakasza jut Burmára. Kö­zépső és alsó folyása Kambod­zsa területére esik. Bár e két fo­lyó messze fent, Tibetben ered és jóval hosszabbak is, mint az Irravadi, jelentőségük azonban kisebb, mert sodró folyásuk mi­att nem hajózhatók, mig az Ir­ravadi torkolatától jókora távol­ságig járható. Éghajlati tekintetben Burma a monszunklima övébe esik. Há­rom évszaka van. A hűvösebb november végétől februárig vagy márciusig tart a földrajzi helyzet és a tengerszint fölötti magasság szerint. A forró év­szak májusig terjed és ezt kö­veti a monszun. A felmelegedett Belső-Ázsia fölé a hűvösebb óce­áni légtömegek óriási páratarta­lommal áramlanak és hatalmas

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom