Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-07 / 1732. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. junius 7. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL zivatarokkal, felhőszakadásokkal árasztják el a monszunországokat. Közben derűs napok is vannak. Legtöbb az eső délen és a hegyek peremén, mig az ország közepe aránylag száraz. Itt néha a terméseredményt is veszélyezteti szárazság. ELEFÁNT, KÍGYÓK ÉS TERMESZEK Burma állatvilága átmenetét alkot India és Malaja, valamint, a Szunda-szigetek állatvilága között. A nagy patásállatok közül az elefántot kell első helyen emlitenünk. Az elefántok az ország belsejének száraz, fátlan vidékét kedvelik. A burmai a dzsungel elefántjaitól hosszabb és vékonyabb agyarával különbözik. A maibának nevezett indiai tapir a déli részen ál. Alapszíne fekete, hátának közepén és hátulján nagy, szürkés-fehér már a szumatrai orrszarvú. Különösen veszedelmes ragadozó a foltot visel, hasa foltos. Ritkább tigris és a párduc. Az erdős hegyekben több majomfajta, köztük a gibbon él. A háború utáni időkben azonban a vadállományt nagyon megritkitották. A madárvilág igen népes. Burma kedvelt telelője a keletszibéria és északkinai vándormadaraknak. Téli hónapokban a tavakat és lagúnákat számtalan vizima- dár lepi el. Jellemző honos madár a páva és a pompás tollazatú árgus-fácán. A krokodilus már megritkult, csak az Irrava- di deltájában mutatkozik hébe- hóba. Viszont Burma a Föld kígyókban leggazdagabb országa. A leghíresebb a királykobra, a Föld leghatalmasabb mérges kígyója, amely az ötödfél méter hosszúságot is eléri. Mig az indiai kigyóbüvölők mutatványaikat a közönséges kobrával produkálják, a burmaiak a királykobrával ‘‘dolgoznak”. A mutatvány csúcspontja a kobra fejére nyomott csók. A termeszek az őserdőkben őrlik a fákat, hogy a falisztből kúpjaikat ösz- szeállitsák. Az erdők szőnyegében arasznyi nagyságú ezerlábu- ak futkároznak. A TIK-FA HAZÁJA A hegyi erdők tropikus vegetációja 2000 méter magasságig nyúlik fel. A hosszútűjű erdei fenyők a nyári melegben csodás illatot terjesztenek. 3000 méter magasságban kezdődik a rho- donderonok világa. Sürü bozótokat alkotnak. Az erdők legfontosabb haszonfája a tik-fa. Keménysége mellett azzal válik ki, hogy aromatikus olajtartalma megvédi a törzset a termiták rágó állkapcsától. A levágott törzseket elefántok hordják le a hegyi patakokig, esős időben aztán a folyóba úsztatják, nagy tutajokká kötve össze. Ezek aztán lecsúsznak jangon elkülönített fakikötőjébe, ahonnan a fűrészüzemekbe kerülnek. A tutajok hívatlan vendégeket is hoznak, főleg kígyókat, köztük a több méteres pythont. OLAJTANKOK ÉS PAGODÁK Az ország fővárosa Jangon. Az angolok Rangoonnak Írják, de az őslakók Jangonnak mondják. Egyúttal Burma főkikötője és Délkelet-Ázsia egyik legfontosabb kikötője és átrakodó- helye. Kalkuttából négy napig van útban a gőzös, amig az Irra- vadi deltájához ér és még 24 órára van szüksége, amig feltűnnek Jangon révpartjai. Nyomban szembetűnnek a Burma Oil Companynak fénylő olaj tankjai, áttekinthetetlen sokaságban sorakoznak egymás mellé. Sokmillió liter olaj folyik évről-évre a Burma Oil tankhajóiba, amely az angol olajérdekek főképviselője a TávolKeleten és elkeseredett védelmi harcot viv az amerikai vetélytárssal, örökké zajló, lázas élet tölti meg Jangon kikötőjét és szürke por lebeg a város fölött. A porfelhőből kiviláglik a másik Burma szimbóluma, a hires Sve-Dagon-pagoda, Burma főszentélyének tornya. Száz méterrel emelkedik a burmai városnegyed lapos háztetői fölé. Ez a városnegyed a burmai polgárság központja. Színekben gazdag világ. Erkélyek, művészi díszítésekkel feltűnő párkányok, oszlopok bukkannak fel lépten- nyomon. A keskeny járdákon tarka tömeg hullámzik fel s alá. Férfiak és nők hasonló öltözetekben járnak, a jómódú polgárt díszes, sokszínű ruhájáról lehet felismerni. Fejüket turbánszerü kendő borítja. Felső testüket csípőig érő derékszoritóba kényszerítik. Lábukon bokáig érő, virágokkal díszített vagy sávo- zott kendőből készült szoknyafélét hordanak, a putsoet. Lábbelit nem igen használnak. Férfi, nő szájából elmaradthatatlan a burri, a hüvelyk vastag hosz- szu szivar. ANGOL URALOM ALATT A múlt század közepén Anglia már amúgy is óriási gyarmat- birodalmát tovább akarta terjeszteni keletre. így akadt meg szeme a “boldog és gazdag” Burmán. Amikor a nép honi ki- szákmányolói, a fejedelmek nem hódoltak meg az angol parancsnak, a fegyver vette át a szót. 1885-ben rövid, véres háborúban a burmaiak utolsó királyát, The- bau-t legyőzték, Mandalay erődjében elfogták, országát az Indiai császársághoz csatolták. Minthogy a földbirtokosokat és a papságot meghagyták birtokukban, vagyonúkban, ezek segítségével sikerült a népet a gyarmati sors elviselésére kényszeríteni. Az indiai polgárság nemzeti mozgalmának megerősödése miatt Anglia 1937-ben Burmát elszakította az Indiai császárságtól és önálló korona- gyarmattá nyilvánította. A papiroson némi önkormányzati jogot is biztosított. 1942-ben a japánok szállták meg Burmát. Amikor Japán veresége nyilvánvaló volt, a burmai tőkések gyorsan megegyeztek a benyomuló angolokkal és amerikaiakkal, mig előbb a japánokkal kollaboráltak. A polgárság egy ki nem elégített csoportja azonban az angolellenes politika útjára lépett. A függetlenségi mozgalmat az angolok úgy szerelték le, hogy 1947-ben “független”-nek nyilvánították Burmát. Köztársaság lett. A tőkések és az eddig lázadozó polgári réteg hozzájutván az angoloktól engedélyezett konchoz, a GYERMEKFOG SZABÁLYOZÓ INTÉZET BUDAPESTEN A Beloianisz-utcában ünnepélyesen felavatták aZ ország első gyermekfog szabályozó intézetét. Az intézet rendeltetése, hogy szabályozza a rendellenes fogazatu gyermekek fogát és ezzel megelőzze a fogbetegségeket. Az intézetet korszerű fogászati és röntgenberendezéssel szerelték fel; a rendelés tiz szakorvos részvételével reggel 8-';ól este 8 óráig tart. A rendelőt korszerű fogtechnikai laboratórium egészíti ki. Az intézet a fővárosi gyermekek mellett, a vidéki iskolákból beutalt tanulókat is kezelésben részesíti. A gyermekfog szabályozó intézet dolgozza majd ki azokat a tudományos módszereket, amelyeknek alapján a fogszabályozást országszerte intézményessé teszik. KERT-KÖNYVTÁR NYÍLT BUDAPESTEN A földalatti gyorsvasut épülő Népstadion végállomásától nem messze, a Százados-ut és a Szö- rény-utca sarkán, ünnepélyesen megnyitották az első budapesti kert-könyvtárat. A megnyitáson a környék dolgozói és a kerületi iskolák tanulói vettek részt. A Főváros Szabó Ervin- könyvtár 3-as fiókja körül a Vili. kerületi tanács többezerforintos költséggel gyönyörű kertet létesített, fákkal, zöld gyeppel és virágokkal. Az épület zöld növényekkel van befutva. A kertben asztalok f székek és padok várják az olvasókat, akik jó levegőn, kellemes, szép környezetben olvashatják a könyveket. A 16 ezer kötetes könyvtárat már eddig is sokan keresték fel. Állandó olvasóinak száma elérte a kétezret; az olvasóteremnek naponta 80-100 látogatója van. UJ TÜDÖSZANATÓRIUM Budakeszin még a letűnt rendszer idejében megkezdték :gy tüdősebészeti kórház építését, a munkát azonban 1941-ben abbahagyták. A régi építkezés helyén most felépül az ország legmodernebb tüdőszanatóriuma. A háromemeletes, tetőterraszos, 250 férőhelyes tüdőszanatórium. első része a jövő év áprilisára, az egész épület pedig 1953. őszére készül el. nép körében népszerűségre szert tevő kommunista párt ellen fordult és azt üldözőbe vette. A nép elkeseredése nőttön nő. A papi maszlag már nem fog rajta. Mind többen és többen sorakoznak le a kommunista párt zászlaja mögött. A burmai dolgozók szabadságharca osztatlan része ónnak a nagy küzdelemnek, amelyet a gyarmati népek világszerte folytatnak felszabadulásukért. Vécsey Zoltán (Élet és Tudomány folyóiratból) EGYMILLIÓ NYÁRI VIRÁG A FŐKERT dolgozói, miután a budapesti parkokban a koratavaszi virágok tízezreit elültették és legnagyobbrészt rendezték a parkokat, megkezdték^ a virágágyak előkészítést a nyári virágok ültetéséhez. Néhány héten belül csaknem egymillió tó nyári virág is díszíti majd a budapesti parkokat és ligeteket. Épül az ország Tolna megye termelőszövetkezeteiben és csoportjaiban az év első negyedében 1250 férőhelyes baromfiólat, 200 férőhelyes sertésfiaztatót, 475 férőhelyes sertéshizlaldát, számos tehén és lóistállót építettek. Hogy a további pitkezések céljaira minél többet megtakarítsanak, sokhelyütt bontási anyagot használnak fel. így a tamási Vörös Szikra termelőszövetkezet 100 ezer téglát nyert romos épületek lebontásából. A Sztalinvárosi képzőművészeti kör néhány nappal ezelőtt ünnepelte egyéves fennállását. Ez idő alatt sokát fejlődtek a kör tagjai. Rajzaikat, festményeiket május elsején kiállításon mutatják be Sztalinváros dolgozóinak. A Borsodi Vegyiművek építkezésénél kezdték meg először az ives vasbetc^ csarnokszerkezetek helyszíni előregyártását. A nagyméretű, ivalaku szerkezetek két részből állnak és egy 40 méter széles, 30 méter magas csarnok méreteire készülnek. A csarnokszerkezetek előre- gyártásával csupán ennek a csarnoknak építésénél 450 köbméter faanyagot és temérdek munkaidőt takarítanak meg. Kazincbarcikán még az idén megkedik az uj vájártanuló iskola és otthon építését. Az uj iskolában, ahol korszerűen felszerelt tantermek mellett gépbemutató-termet is rendeznek be, többszáz vájártanuló sajátítja el a szép bányászmesterséget. A vájártanulók a gépbemuta- „ tóteremben ismerkednek meg a különféle bányagépek, villanyfúrók, kaparószalagok szerkezetével és működésével. Elméleti ismereteiket a gyakorlatban az úgynevezett Kakucsai-táróból átalakított tanbányában bővítik ki. A tanbánya három telepén, amelyeknek geológiai szerkezete különböző, a vájártanulók megtanulják a különféle fejtési és biztosítási módokat. Az üzem vezetését és adminisztrációját szakképzett műszaki vezetők felügyelete mellett szintén maguk a vájártanulók végzik. A tanbánya építése megindult. Rövidesen megkezdődik az üzemi épületek építése, s a sportpálya melletti hatalmas uj iskola és tanulóotthon alapozása. A Debreceni Csokonay-szinhá- zat többszázezer forintos költséggel korszerűsítik. Uj gépi berendezéseket is vesznek s az építkezés során több uj helyiséggel bővítik a színház épületét.