Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-06-07 / 1732. szám

1952. junius 7. BÉRMUNKÁS 3 oldal r 1 ...... .............— INNEN —ONNAN ború alatt és után, számtalan törvényeket iktattak be, hogy a mai “szabad ipart” és keres­kedelmet újból biztos alapokra fektessék. Ezen törvények kö­zött vannak olyan kiágazások, amelyek sokakat megtéveszte­nek. Úgy gondolják, hogy az ál­lamosítás által jobb, kedvezőbb helyzetbe a szoializmusba tere­lik Amerika népének millióit. Angliában, amint nekünk a pol­gári intézmények a szocialisták­kal egyetemben magyarázzák, hogy Anglia átmeneti időszak­ban és útban van a szocializmus felé. Politikai pártok nem épít­hetnek és nem egyengethetik az utat kifejlett ipari államokban a szocializmus felé és nem éppen akkor, amikor nemzeti alapon kerültek uralomra, a háborús uszító Churchillel az élén és ma a reakciós kormány kénytelen a intézik azt. Más reakciós elemek “szocializmust lerakó” kormány nyomdokait követni, a gazdasá­gi nyomás, az ország elszegénye­dése kényszeríti őket arra. A náci-fasizta társadalmi rendszer sem a megváltója a mai társadalmi rendszer további fentartásának. A kizsákmányoló osztály halálharangja évtizedek­kel ezelőtt megkondult. Egy uj társadalmi rendszer van alakuló­ban és azt nem lehet sem náciz­mus, vagy fasizmus, sem nemze­ti alapokra fektetett “szocializ­mussal” megakadályozni. A technika fejlődése elsöpri a régi társadalmi rendszert és utat tör magának az emberiség egy szebb és jobb társadalmának az IPARI SZABADSÁGNAK a megterem­tésére. Ebben a társadalmi rend­szerben nem lesznek kizsákmá­nyolok és nem lesznek kizsákmá­nyoltak. A termelés és szétosz­tás eszközeit az összemberiség javára fogják üzemben tartani, a bérrendszer és mindén más megkülönböztetés kiküszöbölé­sével és csak akkor, de csak ak­kor fesz a világ összemberiségé- nek részére ipari szabadság, szo­cializmus. Köhler ÉP1TŐGÁRDA 1951-52-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland....... 5.00 J. Benkő, Toledo 1_______ 5.00 J. Bleier, Bridgeport ___ 2.00 •J. Buzay, Cleveland...........10.00 L. Decsi, Akron ............... 5.00 J. Farkas, Akron ............. 6.00 J. Feczkó, New York ....... 2.00 J. Fodor, Cuy. Falls.........12.00 L. Gáncs, Cleveland .........12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland ..12.00 Susan Hering, Buffalo__12.00 L. Hevesy, Cleveland......... 1.00 Mrs.'A. Köhler, Chicago .... 3.00 E. Kovách, Cleveland ___ 6.00 J. Kollár, Cleveland............12,00 A. Kucher, Pittsburgh..... 8.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 7.00 J. Mácsay, Detroit ........... 2.00 A. Molnár, Cleveland ___12.00 J. Mogor, Cleveland .......... 5.00 J. Munczy, Cleveland___ 2.00 L. Paal, Ambridge............. 2.00 Irma Phillips, So. Bend .... 4.00 F. Szabó, Cleveland_____ 4.00 A. Székely, Cleveland ___ 7.00 E. Szigety, New York __ 6.00 St. Török, Los Angeles .... 9.00 Ch. Vass, New Brunswick..l0.00 St. Visi, Lincoln Park....... 7.00 J. Vizi, Akron ............ 7.00 Már hetek óta készülök bele­szólni a washingtoni panamázás ügyeibe, de gondoltam mirevaló az embernek esetleg csak elká­romkodni magát, amikor a pa- namázók úgyis megfogják kap­ni méltó büntetéseiket. Már aho­gyan Truman elnök mondotta, a csalók, sikkasztok, graftelők éppúgy bekerülhetnek a kor­mányhivatalokba, mint ahogyan bekerülhetnek bármelyik bank­ba, mint hivatalnokok, de aho­gyan ezért nem okolható a bank elnöke, ugyanúgy nem lehet fe­lelős ilyesmiért az ország elnöke, avagy bármelyik kormányhiva­tal. Hát ez igy rendben is vol­na, s mint ahogyan sokan vár­tak, hogy mi is fog történni s a nagy tisztogatás hol fog kezdőd­ni és hol fog véget érni, jó ma­gam is vártam. ' Azóta már egy egyszerű bankhivatalnok legkisebb félre­lépésért büntetésének egyrészét leülte volna, de a washingtoni graftelő hivatalnokoknak legfel­jebb csak annyi bajuk történt, hogy a rabolt zsákmánnyal szé­pen visszavonultak. Ilyen is csak egy-kettő akadt, a többi szépen ottmaradt és a kivizsgáló meg­bízottat mintha csak bunkós bottal zavarta volna el az ajtó­ja elől. Igaz azóta történt annyi változás, hogy uj igazságügyi miniszterünk van, az előbbi aránylag elég rövid ideig tartó igazságszolgáltatása alatt, állí­tólag jó néhány milliót szolgál­tatott ki saját magának s aztán az üzletből szépen visszavonult. Azt mondják, hogy a politikai kormányban graft mindig volt és mindig lesz, hát ezt is alái-> rom, de a régi vágású politiku­sokban legalább annyi látszat tisztesség mégis volt, hogy akit aztán fülöncsiptek, olyan régi betyár-becsület módra meg is büntették. Az uj vágású politi­kus vezetőink túltesznek minden régi politikai graft aljasságon és azáltal, hogy a graftelők takar­gatják úgy néz ki, mintha az egész kormány a graftelők kor­mánya volna. Ez a látszat aztán annál súlyosabb, mert nem a ré­gi rendes menetű békés időben élünk, amikor mindenki itthon volt és “aki bírja marja” elmé­let még a béke idők graftelőire is alkalmazható volt. Jelenleg azonban az ország legjobb ifjai messze földön véreznek, aho­gyan nekik mondják az ország érdekeiért, ezrével az életüket áldozzák és ugyanakkor azok, akik itthon vannak a kormány- hivatalokban, legtöbbnyire a semmitevő lebzselésért húzzák a zsíros fizetéseiket. De még ez sem elég nekik, s addig mig az ország állítólagos érdekeiért ez­reket a halálba küldenek, ők szé­pen idehaza nyugodtan graftel- nek, sőt ahogyan látszik bizto­sítva vannak, hogy még a kis ujjuk sem görbül meg. Közben aztán tovább tart a nagy zaj, megfogni az ország ellenségeit, akik közé azok tartoznak, akik a mai kivételes helyzetben bér- javitást mernek kérni. Ha a nép valóságban látná a politikai graftelőket úgy ahogy vannak, ostorral a kézben köszöntené őket. A történelem azonban azt mu­tatja, hogy sajnos a nép soha­sem látta a valóságot úgy aho­gyan van, hanem mindig vezé­rekre várt, s akár jó volt, akár nem, mindig a vezérek magya­rázata szerint bírálta helyzetét. Ezért aztán a nép legtöbbnyire a saját érdeke ellen harcolt és vérzett. S ahogyan látszik ezt a történelmi útvonalat követi je­lenben is, az egyik oldalon a ré­gi vágásban, a másik oldalon uj vágásban régi sallangok hasz­nálatával. Itt vagyunk az elnökválasztá­si év közepén, a nagy politikus vezéreink prédikálása már hó­napok óta folyik, azt próbálják elhitetni a néppel, hogy sorsa attól az egy embertől függ, aki mint politikai vezér akár az egyik, akár a másik párt utján az elnöki székbe ül be. Hány­szor bizonyosodott ez be a nép szeme előtt, hogy ez vajmi ke­veset jelentett, bárki is volt az elnöki székben, a gazdagok gaz­dagabbak, a szegények szegé­nyebbek lettek. Ezt aztán legtöbbnyire az amerikai nép szemére, hogy az utolsó évszázad nagy váltó-., az utolsó évszázad nag vyálto- zásai után még annyira sem nyílt ki az amerikai választó pol­gárok szeme, hogy legalább né­hány szocialista képviselőt jut­tattak volna be a parlamentbe, nem is beszélve a kommunisták­ról, akik minden európai kapi­talista ország parlamentjében ott vannak, sőt több helyen elég számottevően. Azt mondják, hogy az ameri­kai nép politikailag visszama­radt, sőt még kimondottan azok a munkások is, akik gazdasági érdekeik védelmére szakszerve­zetbe tartoznak. Úgy az AFL, valamint a CIO tagsága csak két pártot ismer el, a demokra­ta és republikánus pártot, mind­kettő ugyanaz, mint ahogyan mindkét szakszervezet ugyanazt a visszamaradt gazdasági érde­ket képviseli. Mindkét párt a tőkés osztályt érdekét képviseli és mégis a munkás szakszervezet hol az egyik, hol a másik pártot alánl- ja követésre a tagjainak. Még azokban az országokban is, ahol a szocialista munkáspártok ha­talmi tényezőként ismertetnek el, teljesen tehetetlenek az ural­kodó osztály gazdasági hatalmá­val szemben, mennyire nevetsé­ges, támogatásra ajánlani a munkás tömegeknek olyan pár­tokat, melyek kimondottan a munkások kizsákmányolóinak az érdekeit képviselik. Ezzel a logikával a szakszervezet egész nyugodtan megválaszthatná az acéltröszt elnökét a szakszerve­zet elnökének is. Amilyen nagy léptekben előre haladt a vüág technikai fejlő­désben, annyira visszamaradt a társadalmi fejlődés terén és aho­gyan a legtöbb vallást megtar­totta évezredes régi formában, ugyan úgy mint hagyományt NEW YORK ÉS KÖRNYÉKI MUNKÁSTÁRSAK FIGYEL­MÉBE! Ahogyan a zord tél után jön a tavasz és a nyár és ahogyan minden évszaknak megvannak a természetes jelenségei, a nyári időszaknak jelenségei a new yor- ki munkások részére, az Eden- wald erdői kirándulások, melye­ket a Bérmunkás olvasói és tá­mogatói rendeznek le. Az első ilyen jelenség a nyár folyamán JUNIUS 22-én VASÁRNAP lesz, amikor ott az erdőben a szokott helyen TÁRSAS KIRÁNDULÁSON találkozunk. Mondanunk sem kell, hogy az ilyen kirándulások anyagi bevételének minden cent­je a Bérmunkás javára megy, de ez csak a mellékes cél, a fő­cél az, hogy a régi és uj mun­kástársaink egy kis testvéri ta­lálkozóra jönnek össze. Az egész napi szórakozás közben itt cse­rélik ki véleményeiket azokról a társadalmi eseményekről, me­lyek a világ munkásságára dön­tő kihatással vannak. Ennivalót mindenki hozzon magával, a többi dolgokról a rendezőség gondoskodik. Ha esős idő lenne, úgy a rákövetke­ző vasárnap lesz megtartva. Útirány: A Lexington Ave. “White Plains Rd.” feliratú sub­way a 180-ik utcáig és ott át- szállni a Dyre Ave. magas va­sútra a végállomásig. Innét egy rövid séta be az erdőbe. időről-időre átörökölte a kizsák­mányolás törvényét. Pedig el kell jönni az időnek, amidőn ezen is át kell törjön a társadal­mi fejlődés és nem csak az egyé­ni kizsákmányolást szünteti meg, de megszünteti még az ál­lami kizsákmányolást is. Ami­kor majd az egész világ népei öntudatra ébrednek, akkor fog­ják meglátni, hogy a politikai államhatalom minden időben csakis az egyéni avagy állami kizsákmányolás védelmezője és támogatója volt és az igazán szabad társadalmi rendszerben semmiféle hivatása sem lehet. Ilyen társadalmi rendszerért harcolnak az ipari unionizmus hívei. (f.) DRÁGASÁGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÁSÁHOZ május 31-ig: M. Kintz, N. Canton ____ 1.00 A. Réfy, Lodi..................... 2.00 M. Kurucz, Cleveland ......... 2.00 F. Pusztay, Chino______ 1.00 St. Ádám, Trenton.......... 1.00 St. Józsa, Detroit .............. 1.00 Mrs. F. Dobler, Fairfield ....15.00 M. Stefankó, Saint James .. 1.00 S. Gajdos, New York .......... 2.00 J. Bodnár, Bridgeport........ 5.00 J. Schneider, Detroit ___ 1.00 Mary Krivokucha, Detroit 1.00 J. Siket, E. Chicago........... 1.00 Minden uj olvasó, a forrada­lom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forra­dalom Forradalmi Ipari hadse­reeéhe?

Next

/
Oldalképek
Tartalom