Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-06-07 / 1732. szám
MAGYAR NYELVt) LAP AZ IPAKI UNIONIZMUS SZOLGALATABAN Enter«) as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act af March 3.'1879 VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 JUNE 7 NO. 1732 SZAM Vérengzések Koje szigeten ERŐS CENZÚRA FÖDI A KOJE SZIGETEN VÉGBEMENŐ VÉRENGZÉS RÉSZLETEIT. TOKYO — Koje szigetről, ahol a koreai és a kínai hadifoglyokat őrzik és ahonnan a múlt hetekben a hadifoglyok lázadásáról jött hir, most az igen szigorú cenzúra következtében alig lehet valami részletes hirt kapni. Az uj parancsnok, akit azért neveztek ki, hogy kemény kézzel csináljon rendet a lázadó hadifoglyok között, — csak azt jelenti, hogy eddig már 237 hadifoglyot öltek meg; ebből 115-t maguk a foglyok, a többit pedig az őrök, mégpedig azért, mert a foglyok “szökni akartak?’’ A parancsnokság magyarázata szerint a szigeten 80,000 hadifogoly van, amelynek egy kis- sebbségi csoportja még mindig kommunista és terrorizálják a többieket, akik már “nem vörösek” s nem akarnak visszamenni Északkoreába vagy Kínába abban az esetben, ha a béketárgyalások eredményre vezetnének. A “vörösek” azonban úgynevezett “kenguru” törvényszéket szerveztek, amelyek halálra ítélik azokat, akik ott akarják hagyni őket. Az ilyen halálos ítéletek áldozata lett az említett 115 fogoly. AMERIKAI ŐRÖK A parancsnokság beismerése szerint 122 fogolyt az őrök lőttek le, mert szökni akartak. Hogy miként akartak elszökni a megerősített és hadihajókkal őrzött szigetről, azt titokban tartják. Ezzel szemben a kínai rádió azt állítja, hogy a hadifoglyokkal az amerikai őrök nagyon embertelenül bántak a szigeten és ez az oka a nagy elégedetlenségnek. Eddig a hadifoglyokat tisztán csak amerikai csapatok őrizték, igy ellenük irányul az a vád, hogy kegyetlenkedtek a foglyokkal. Ezért most a United Nations csapatainak uj parancsnoka másféle csapatokat is kirendelt Koje szigetre, többek között kanadai katonákat is. Amikor ezen rendeletről értesültek Ottawa városban, a kanadai képviselők tiltakoztak a parlamentben. A tiltakozásra Pearson külügyminiszter azt válaszolta, hogy átiratot intézett Washingtonba, amelyben kérte, hogy a kanadai katonákat vonják vissza Koje szigetről. Ugylátszik, hogy a kanadaiak nem akarják vállalni a felelőséget azon atrocitásokért amik Koje szigetén végbe mennek. Az amerikai parancsnok állítása szerint a koreai hadifoglyoknak sok fegyverük van; puskák, kések, botok, balták, gasolin-bombák és egyéb eszkö-- zök. De azonkívül felállítottak egy kovácsmühelyt is, amelyben fegyvereket készítenek. — Rövidesen talán még atombombát is fognak készíteni? Készül az uj háborús front A NÉMETEKKEL KÖTÖTT NÉGYHATALMI SZERZŐDÉS NÉMETORSZÁGOT KOREA SORSÁRA VEZETHETI. — A NÉMET SZERVEZETT MUNKÁSOK ELLENZIK A FEGYVERKEZÉST ELRENDELŐ SZERZŐDÉST. BONN, NÉMETORSZÁG — Dacára az amerikai sajtóügy nökök hónapokon át tartó intenzív munkájának, Nyugatnémetor szág népe aggodalommal vette tudomásul azt, hogy az ország fe je, Chancellor Konrad Adenauer aláírta az amerikai kormány ál tál készített, de Anglia és Franciaországgal is elfogadtatott azoi szerződést, amely a Bonn kormánynak névleges függetlensége ád azért, hogy a majd megszer- ®--------------------------------------vezendő haderejével támogatni fogja az Északatlanti Szövetséget az oroszok ellen. A 400 oldalra terjedő szerződés angol, francia és német példányait igen nyomott hangulat közepette írták alá. A németek részéről Chancellor Adenauer, Amerika nevében Acheson külügyminiszter, Angliát Anthony Eden külügyminiszter, Franciaországot pedig Robert Schuman külügyminiszter képviselték. A szerződés aláírását nem követte az üy alkalmakra kierőszakolt örvendező hangulat, hanem ellenkezőleg, a követkeményektőli félelem leritt a ceremónián résztvevő hivatalnokok arcáról. A komor hangulat annyira kitetsző volt, hogy arról úgy az (Folytatás a 6-ik oldalon) A I HY II I n C I amiket érdemes I EZ I I I I IX L I tudomásul venni Washington — A három nagy vasúti szervezet elfogadta azt az ajánlatot, amit John R. Steelman, Truman munkaügyi tanácsadója tervezett ki és ennek következtében a 21 hónap óta állami kezelésben lévő vasútvonalakat visszaadták a vasuttár- sulatoknak. Ez a “lefoglalás” természetesen csak névleges volt eddig is s vasutak ügyeit eddig is ugyanazon emberek intézték, mint azelőtt s intézik ezután is. Az egyezség értelmében a vonatvezetők, fűtők és kalauzok 22 centtől 37 centig menő órabér emelést kaptak, sok esetben 1950 október 1-ig visszamenőleg, miért is egyes munkások 600 dolláról 1100 dollárig menő ösz- szegeket kapnak az elmaradt fizetésekre. A béremelésen kívül a munkaviszonyokat is javítja az uj egyezmény. New York — Az élelmiszerek nagybani árai újabb emelkedést mutatnak. Ez a második nagyobb emelkedés a koreai háború kitörése óta. A nagykereskedők magasabb árakat számítottak a liszt, a búza, kukorica és árpa termékekért; a zsir, a sonka, cukor, juh-hus, sajt, asztali olaj és még más élelmiszerek árainak emelése is segíti a drágasági indexet. Washington — A Moody (D. Mich.) szenátor vezetése alatt álló bizottság ki fogja vizsgálni, hogy a szövetségi kormányhivatalok miért tartják vissza híreiket az újságoktól ? Florence, Olaszország — Az angol-olasz labdarugók játékát néző közönség 3250 tagját fogták orvosi kezelés alá, miután annyira ordítottak a játékosok bátorítására, hogy megfájdult a torkuk és belerekedtek a nagy éljenzésbe. — Utánozni akarták az amerikai sportbarátokat. Washington — Az AFL-hez tartozó Comercial Telegraphers Union 30,000 tagja hét heti sztrájk után újból megkezdte a munkát. A sztrájkolok 7 cent órabér javítást és a 40 órás munkahét bevezetését nyerték a bérharccal. London — A Szovjet kormány átiratban megintette Irán kormányát, hogy az amerikai katonai segély elfogadásával megsérti az irán-orosz békeszerződést. New Delhi, India —t Nehru miniszterelnök bejelentette a parlamentban, hogy beszüntették a “monazite” homok kivitelét. A “monazite” homokot, amelyből az atombombára alkalmas thorium anyagot választják ki, az Egyesült Államokba exportálták. Nürenberg — A hadbíróság halálra Ítélte a 19 éves John F. Vigneault amerikai katonát, aki egy társával együtt megölt egy német automobil hajtót, hogy a gépkocsit elrabolhassák. Ez az első ítélet, amelyben amerikai katonát Németországban elkövetett atrocitásért halálra Ítéltek. New Delhi — Chester Bowles amerikai nagykövet azt mondotta az újságíróknak, hogy Indiának ma éppen olyan nagy szüksége van gabonanemükre s textilárukra, mint egy évvel ezelőtt. Azért azt fogja ajánlani az amerikai kormánynak, hogy ezen szükséglet fedezésére az Egyesült Államok kölcsö nözzön újabb 125 millió dollárt. New York — Miután a kanadai papírgyárak felemelték az újságpapír árát, az Egyesült Államokban is többet kell fizetni az újságpapírért. A depressziós években az újságpapír tonnája 40 dollárba került, ma 120 dollárt számítanak érte Ez az oka, hogy az újságok árait mindenütt felemelték. Az újságpapír árának felemelését Sikes (D. Fia.) képviselő szóvátette a képviselőházban. Azt mondotta, hogy ez az újabb áremelés a kanadai gyárosok kapzsiságát mutatja, miután már eddig is túl magas profitot húztak az újságpapíron. Washington — A képviselőház nem fogadta el azt a javaslatot, amely a társadalombiztosítás nyugdijainak emelését célozta. Wilmington, N. C. — A Klu- Klux Klan 10 tagját, kik Columbus megyében valóságos rémuralmat teremtettek korbácsolásaikkal, esküdtszéki tárgyalás után Don Giliam biró 1-5 évi fegyházra ítélte s felhívta az ügyészt, hogy a banda Hamilton nevű vezére ellen is indítson eljárást, aki eddig még kikerülte a vád alá helyezést.
