Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)

1952-05-24 / 1730. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act af March 3, 1879 VOL. XXXIX. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1952 MAY 24 NO. 1730 SZÁM Drágaság s adók versenye AZ AMERIKAI MUNKÁS TÖBBET FIZET ADÓBAN, MINT KÖLT AZ ÉLELEMRE. — KERESTÉNEK EGYHARMADÄT EMÉSZTIK FEL A MINDENFÉLE ADÓK. A DRÁGASÁG IS EGYRE EMELKEDIK. NEW YORK — A Grocery Manufacturers of America szö­vetség elnöke, Paul S. Willis, hosszú számadatokkal támogatott nyilatkozatában azt állítja, hogy az átlagos amerikai munkás jó­val többet fizet adóba, mint amennyit költ élelmére. Az adók ter­mészetesen emelik az általános drágaságot is, de azért még akkor is meg lehet figyelni az adózás meg a drágaság közötti versenyt, . ami már jó pár éve folyik s amely versenyből most az adó került ki győztesen. Mr. Willis adatai szerint az Egyesült Államok lakói 1939- ben 12 és fél billió dollár adót fizettek s ugyan abban az év­ben 16 billiót költöttek élelem­re. 1950-ben az adók felemelked­tek 57 bilióra, az élelmiszerek költségei pedig 52 billióra. És végre ebben az évben az eddigi becslés szerint az adók 85 billi­ót fognak kitenni, amig élelem­re csak 58 billiót fog költeni Amerika népe. Willis számítása szerint ezen számok öt dollárból legalább egy dollár már “rejtett” adóra megy, —. olyan adóra, amit a fűszer nagybani árusításánál, vagy gyártásánál fizetnek meg, de amit aztán hozzácsatolnak az árakhoz és igy végeredményben a fogyasztón veszik meg. A CSALÁDI HÉT A kereskedelmi kamarák és hasonló “hazafias” reklám egye­sületek azt indítványozzák, hogy május azon első vagy második hete, amelybe beleesik “anyák napja”, legyen “nemzeti családi hét”. Ennek volna is értelme, amennyiben valóban ez az első hét, amit a munkás a saját ma­ga és családja részére dolgozik, mert az eddigi keresete (egy- harmad év) valójában elmegy a külömböző adókra. És dacára ennek, Ellis Arnall áradminisztrátor azzal ijesztget, hogy az acél árának újabb éme- lése minden amerikai családnak a megélhetését felveri 200-300 dollárral évenként. Igaz, hogy Ugyan akkor az acélbárók túlzó profitja is emelkedne 8 és fél dollárral tonnánként. De bár- mint végződjön is az acélsztrájk ügye, annyi bizonyos, hogy az élelmiszer árak rövidesen emel­kedni fognak. A Price Control iroda 33 kü­lönböző árucikk árairól veszi le a korlátozást és ezeknek leg­többje némi emelkedést fog mu­tatni. Ez az emelkedés junius közepe tájára esedékes. Az ár­emelés leginkább a kannázott élelmiszereknél esedékes, mert a kannázó gyárak azt állítják, hogy a jelenlegi profit mellett nem tudják fentartani üzletei­ket. Ahol a pénz nem számit AZ AFRIKAI REPÜLŐ BÁZISOK ÉPÍTÉSÉNÉL PAZARUL FECSÉRELTÉK A MILLIÓKAT. — A HOMOKSIVATAGOK­BAN VÁRTÁK AZ OROSZOK TÁMADÁSÁT. — 200 MILLIÓT PAZAROLTAK EL. WASHINGTON — A Lyndon B. Johnson (D. Tex.) szenátor vezetése alatt álló “Senate Service Preparedness Committee” a mult héten vizsgálatot folytatott arra vonatkozólag, hogy mi­lyen pazarlással építik a francia repülőteret, amelyeken katonai, nak létesíteni. Néhány újságíró, repülőtereket, hazatérve hihetet­len ’’sztorikat” Írtak az ott lá­tott pazarlásokról, mire Johnson szenátor elrendelte a vizsgála­tot. A koreai háború kitörése után az amerikai vezérkar meg volt győződve arról, hogy a Szovjet Union rövidesen megindítja a harmadik világháborút és azért elrendelték az afrikai öt “védel­mi” bázis azonnali kiépítését. Morocoban (Afrikában) azon 5 illetőleg légierő bázisokat akar- akik meglátogatták ezen épülő Hogy miből gondolták Amerika militaristái, hogy a Szovjet Uni­on direkt a Szahara sivatagot fogja megtámadni, örök titok marad. Ellenben időközönként hangoztatták azt is, hogy a szó- banforgó afrikai bázisokról a Szovjet Union és a népi köztár­saságok minden nagyobb ipari (Folytatás a 7-ik oldalon) A ll I D I- I am^et érdemes ILI I I I Ix L I tudomásul venni Washington — Úgy a CIO, mint az AFL szervezetek köz­ponti vezetői a legélesebb sza­vakkal ítélték el Howard W. Smith (D. Va.) képviselő azon törvényjavaslatát, amely a Taft- Hartley törvény által kiszabott 80 napos “lehűlő” időn kívül még másik 80 napra is eltiltaná a munkásokat a sztrájktól, ha valamely biró a sztrájkot “köz­veszélynek” minősitené'. Smith javaslata szerint tehát olyan esetben, mint például az acél­sztrájk, a munkások 160 napon belül nem hagyhatnák abba a munkát a törvény kiszabta szi­gorú büntetés nélkül. Cairo — Az “A1 Ahram” új­ság egy cikke szerint Anglia már hajlandónak mutatkozik ar­ra, hogy a Suez kanálist átadja az egyiptomiaknak, de nem egy­szerre, hanem fokozatosan. El­lenértékűi azonban Sudant to­vábbra is angol kezelés alatt akarja tartani. Shanon, Írország — A Gene­ral Eisenhowernél látogatást té­vő John Foster Dulles, az Egye­sült Államok volt “utazó” nagy­követe, Párisból hazatérő útjá­ban ellátogatott ide és az őt fo­gadó újságíróknak azt mondot­ta, hogy nem számit arra, hogy Eisenhower győzelme esetén ő lesz az Egyesült Államok kül­ügyminisztere, “habár nyilván­valóan én vagyok arra a mun­kára a legmegfelelőbb”, tette hozzá túlzott szerénységgel. Washington —A légierő feje, Hoyt S. Vandenberg generális, a kongresszus vizsgáló bizottságá­nak azt mondotta, hogy két éven belül Oroszországnak oly nagy légiereje lesz, hogy képes lesz az Egyesült Államok elleni atomtámadásra. Ezzel az ijeszt­getéssel akarta rávenni a képvi­selőket, hogy szavazzák meg azt a rengeteg összeget a légierő ré­szére, amit az ő tanácsára a “Pentagon” (vezérkari épület) kért a kongresszustól. London — Oliver Lyttelton gyarmatügyi miniszter bejelen­tette a képviselőházban, hogy megtiltották Malayaban a kato­náknak, hogy a guerilla kom­munista harcosok fejeit levág­ják ismertető vagy “más” cé­lokból ; valószínűleg jutalomdij követelésre. Az angolok eddig hevesen tagadták ezt a szörnyű barbárizmust. London — A szórványos vá­lasztások mutatják, hogy az an­gol nép már elégedetlenkedik a konzervatív kormánnyal szem­ben s azért Churchill miniszter- elnök a kormányba több válto­zást eszközölt. Ezek között leg­fontosabb az, hogy Harry Cro- okchank egészségügyminisztert ata keresztül vitte a szocializált gyógykezelés korlátozását, amit a munkások nagyon elleneztek, most pecsétőrnek nevezte ki és helyébe egy eddig kevésbé is­mert konzervatív képviselőt ül­tetett. Washington —•. A szövetségi kormány kiegyezett azon közép­nyugati truck tulajdonosokkal, akiknek truckjait a háború alatt lefoglalták ‘és katonai célokra használták. Noha akkor alapo­san megfizettek a használatért, a truck tulajdonosok most, utó­lagosan 50 millió dollár kárté­rítést követeltek a teherkocsik­ban esett károkért. A kormány kiegyezett velük 8,500,000 dol­lárban. — így már nem panasz­kodhatnak, hogy nem kerestek eleget a háborún. San Francisco — A Grey­hound Bus társulat nyugati ko­csivezetőinek 10 hetes sztrájkja 16 órán át tartó folytonos tár­gyalás után elért egyezséggel végétért. A közel 4000 kocsive­zető 4 és fél százalékos béreme­lést kapott és az uj szerződés alapján a jelenlegi hatnapos munkahetet fokozatosan előbb 5 és fél, majd 5 napra röviditik. Cairo — a januári angolelle­nes zavargásokért, amelyekben 67 ember vesztette életét és na­gyon sokan megsebesültek, az egyiptomi kormány most hivata­losan is vád alá helyezte az azó­ta fogva tartott Achmed Husse- int, az egyiptomi szociálista párt vezérét és öt társát. Washington — A képviselő­ház külügyi bizottsága jóvá­hagyta a “Foreign Aid” prog­ramba bevett azon 25 millió dol­lár kiutalását, amelyet a Fran­co spanyol kormányának adnak a megszavazott száz millió első részlete gyanánt. A spanyol nép hóhéra azonkívül még nagy­mennyiségű fegyvert is fog kap­ni, hogy az elnyomatásba bele nem törődő spanyol népet to­vábbra is hatásosan tudja gyil­kolni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom