Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-01-12 / 1714. szám
1952. január 12. BÉRMUNKÁS 7 oldal Szükséges-e a háború? “Az ember human bestia”, mondja a költő. Ahelyett, hogy nyugodt életet élne, egymást gyilkolja állandóan és mindig azokat, akik a legerősebbek és legegészségesebbek közötte. Egy század évben 36.525 nap van és ennyi idő alatt több mint negyven millió életet erőszakosan pusztítottak el csak azért, hogy a gazdagok még gazdagabbak lehessenek és a szegények még szegényebbek. És minő okok miatt kezdik ezeket a háborúkat? Csekélység miatt, ami még fokozottabban siralmassá teszi a háborút mint intézményt, kivált akkor, ha a gazdasági okokat figyelmen kívül hagyjuk és nem méltatjuk. A troyai háborút a történelmet irók szerint egy hűtlen asz- szonyért indították meg; a francia-porosz háború 1870-ben amiatt kezdődött, hogy üljön-e egy Hochenzoller Spanyolország királyi trónján vagy se! És voltak háborúk, hogy egy kis színváltozást idéztek elő a térképen; mások pedig a politikai különbözetek miatt lesznek megindítva. Bármivel is indokolják meg az uralmon levő politikusok, az a szocialista megállapítás, hogy minden háborúnak megvannak a gazdasági hátterei, igazolva van. Nem csak, hogy csapás a háború, hanem egymagában ár- ^ talmasabb mint a világ minden csapása, mert belőle származnak bizonyos ragályos betegségek, egyesek, családok és nemzetek romlásai. De mindezeken kívül a leg- hübb és a legtanulságosabb képet bizonyára az országok költségvetései nyújtanak erről az emberi vad ostobaságról. Felette érdekes, hogy hogyan meríti ki az emberiség önmagát, csak azért, hogy önmagát pusztítsa. Hogy hivatalosan és illemmel öldössük egymást, — ahoz pénz ÉP1TŐGÁRD A 1951-52 ik évre: Teréz Bikó. Cleveland___ 5.00 J. Benkő, Toledo ............... 5.00 J. Bleier, Bridgeport ....... 2.00 J. Buzay, Cleveland........... 4.00 J. Farkas, Akron ............... 3.00 J. Feczkó, New York ....... 2.00 J. Fodor, Cuy. Falls .......... 5.00 L. Gáncs, Cleveland ........12.00 Mrs. L. Gáncs, Cleveland .12.00 Susan Hering, Buffalo __12.00 L. Hevesy, Cleveland____ 1.00 Mrs. A. Köhler, Chicago .... 3.00 E. Kovách, Cleveland ..... 4.00 J. Kollár, Cleveland........... 4.00 A. Kucher, Pittsburgh — 3.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 6.00 A. Lelkó, Pittsburgh ....... 2.00 J. Mácsay, Detroit _____ 2.00 A. Molnár, Cleveland .......12,00 J. Mogor, Cleveland ......... 5.00 J. Munczy, Cleveland....... 2.00 L. Paal, Ambridge--------- 2.00 Irma, Phillips, So. Bend .... 1.00 F. Szabó, Cleveland........... 4.00 A. Székely, Cleveland ......... 2.00 E. Szigety, New York ---- 4.00 St. Török, Los Angeles — 5.00 Ch. Vass, New Brunswick.. 4.00 St Visi, Lincoln Park ...... 2.00 ' J. Vizi, Akron ................... 5.00 kell, nagyon sok pénz. Mert minden megölt ember több ezer dollárba kerül az államnak. Az országok vagy nemzetek felemelt és folyvást nagyobbodó adói nem fedezik ama költségeket, amikbe a háborúban résztvevő emberek lemészárlása kerül. Minden ország, minden évben milliárdokat költ az úgynevezett , készülődésre. Igen háborúra való készülődés. És amikor elérte a készülődés a hadi szakértők által meghatározott vonalat', akkor kitör a háború, az a háború, amely nem csak a munkáskezek által előállított javakat pusztítja el, hanem ezenkívül van még a családok sziv- szaggató gyásza, falvak, városok pusztulása, a nemzet erejének i bénulása. Azzal a mesés összeggel, amibe a háború került és kerülni fog, csupán egy részével boldoggá tehettük volna és tehetjük ezek után magunkat, de úgy látszik, nem akarjuk, hogy azok legyünk. Ha egy gyermek azt tenné a családban, amit a müveit nemzetek kormányai tesznek az emberiség családjában, elzáratnók vagy javító intézetbe tétetnénk. Semmi áron sem engednénk meg, hogy cselekvési szabadsága legyen. Mik a kormányok eme cselekvéseik? Bün-e vagy őrültség? vagy mind a kettő egyesül bennük, hogy először lángba borítsák és aztán felosszák egymás között a világot. De fáradságos munka már régóta a pénznek felhajtása is a nagy terhek fedezésére. Állandóan kölcsönre van szükség, kölcsönre ami azt eredményezi, hogy a jövő rovására nem csak él, de meg is hal már a jelenben. Úgy az európai nemzetek, mint Amerika államadóssága több százmilliárd s még állandóan nagyobbodik és nagyobbodni fog mindaddig, mig az érdekelt nemzetek csődöt nem jelentenek. A nemzetek államadósságai egy olyan horribilis összeg, amivel az emberiség önmagának tartozik. És miért ez az eszeveszett költekezés, rengeteg adósság a közterhek óriási emelkedése? Azért, hogy elvigyék a munkáskezeket gyilkolni, azért, hogy munkátlanul maradjon a föld, azért, hogy a köznyomor annál nagyobb legyen. De ez még nem minden. Végtelenül szomorú tény, de még szomorúbb fűződik hozzá. Ami értelmes emberiségünk csak azok iránt van háláival, akik eképpen kiszivattyúzzák. Nagyrabecsülését hóhérainak adja, babéraival gyilkosait díszíti és szobrot azoknak emel, akik lábbal tapossák. Mit következtessünk mindezekből? Remélhetjük-e komolyan azt, hogy lesz idő, fog jönni kor, melyben az emberiség befogja látni saját ostobaságát, melyben a népek, érett kort érve, beszüntetik a földünkön a háború rut intézményét, melyben a felvilágosult emberiség végre- valahára rá fog találni boldogságának igazi feltételeire?! Nem! Az ember ugylátszik úgy van teremtve, hogy szüksége van egy feljebbvalóra, aki rendelkezik vele, hóhérra, mely legyilkolja, szerencsétlenségre, mely emészti. Még jó hosszú ideig minden százból kilencvenkilenc azt fogja vitatni, hogy ez az egymás lemészárlása helyes dolog és a századik, aki ezt tagadja optimistának fogják tartani. Hiszen eltörölni a világ minden hadseregét, lerombolni a világ minden kaszárnyáját — ugyan, mit gondolnak ezek a szocialisták? — az lehetetlen! Lehetetlen? És miért? Lehetetlen, hogy a földművest meghagyjuk az ekéje mellett, az ipari munkás a gyárban, a tanulót könyve mellett, a hivatalnokot az irodában? Lehetetlen, hogy az emberiség végre lerázva borzalmas nyűgét, boldog életet éljen? Lehetetlen! Valóban az, mert a költőnek igaza kell, hogy legyen “az ember human bestia”. Az emberi vad ostobaság mindig büszke lesz arra, hogy hadügyminisztere van! Lehetetlen lesz a háború szolgálatában levő intézmények elpusztítása addig, mig a termelő és szétosztási eszközök magántulajdon ban vannak. A munkásság ipari szervezete fogja megszüntetni a magántulajdont és vele együtt a háborút. Ennek megtörténte után szűnik meg az ember human bestia lenni. Bischof KONCENTRÁCIÓS TÁBOROKAT készít WASHINGTON — Az Associated Press állítása szerint Mc- Gráth igazságügyminiszter rendéletet adott ki koncentrációs táborok előkészítésére. E hir szerint szövetségi rabok máris dolgoznak több ilyen tábor felállításán. A felállítandó koncentrációs táborok legtöbbjét a déli államokba helyezik. Egyike ezeknek Arizona államban, Wickenburg város katonai repülő telepe lesz, amit nem használnak a háború befejezte óta. Egy másikat El Reno, Okla. városban készítenek élő. Tule Lake, Cal. városban, ahol a háború kezdetén 20,000 japánt tartottak, készen áll a tábor, csak rendbe kell hozni. Ugylátszik, hogy McGrath a régi, már kipróbált módon a határtalan nagy graftekről a radikálisok bebörtönzésével akarja elterelni a figyelmet. Eddig még mindig bevált, gondolja, talán megint sikerülni fog neki. NÁPOLYI CSENDÉLET A NÁPOLY (Olaszország) városban időző Waldo Drake, amerikai újságíró tudósítása szerint ott az olaszok és az amerikaiak kölcsönösen gyűlölik egymást. Az amerikaiak azért haragszanak, mert az olaszok állítólag nagyon megzsarolják őket. Nápolyban igen sok amerikai tartózkodik most, mert itt van a főhadiszállása a North Atlantic Treaty Organization (NATO) olaszországi szakaszának, azért itt állomásozik az Adirondack nevű had i h a j ó, amelynek parancsnoka Robert B. Camey admirális, aki alatt több mint 200 tiszt végzi a főhadiszállás munkáját. A tisztek panaszkodnak, hogy a feleségeik és családjaik részére csak nagyon felsrófolt árakon kapnak lakásokat és minden áruért vagy szolgálatért megzsarolják őket. Olyan lakásokért, amikért előbb az amerikai konzulátus tagjai 50 dollárt fizettek, most 2, vagy 300 dollárt kérnek tőlük. Ugyanilyen arányban kell megfizetniük mindent. Az amerikaiak igy bizonyos méretű drágaságot okoztak Nápolyban, ahol az egy mülió lakos közül 200,000 munkanélkül, tehát kereset nélkül van. Ezek kétszeresen érzik az árak emelkedését és az amerikaiakat szidják érte. Ez olyan általános, hogy már némely újság is hasonló hangon ir. — Az Északi Atlanti Szövetség tehát ilyen barátságot vált ki a szövetségesekből. Épül az ország A Duna Magyar Szakaszán és a Tiszán három hajókiemelő csoport végzi a fasiszták által elsüllyesztett duna és tisza hajók kiemelését. A hajókiemelő csoportok ebben az évben a Dunából 15, a Tisza medréből pedig egy elsüllyesztett hajpt emeltek ki. A felszínre hozott hajók egy részét újjáépítik — jelenleg tiz uszályt építenek újjá — más részét mint vasanyagot átadják az iparnak. Debrecenben a Rákosi-telépen ötszáz vezetékes rádiót szereltek fel november elejéig. A jövő évben a Járműjavító melletti Szabadság-telepen szerelnek be újabb 500 vezetékes rádiót. A salgótarjáni Acélgyár kor-* szerüsitésére az ötéves terv első két esztendejében 27 millió forintot költött a terv és ebben az összegben már szerepel 174 acélgyári dolgozó lakásának felépítése is. A salgótarjáni tűzhelygyárban tízmillió forint be- ráházással építettek uj öntözőcsarnokot. A bányák fejlesztésére és a munkaviszonyok ja- vitásáre húszmillió forintot fordítottak. Salgótarján soha nem látott fejlődésnek indult. A városban 352 kétszobás, fürdőszobás lakást építettek 18 millió forint költséggel, 150 személyes diákotthont két és félmillió forint beruházással, a csatornahálózat és vízellátás fejlesztésére pedig négy és félmillió forintot költöttek. DRÄGASÄGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENTARTÄSÄHOZ január 5-ig: J. Dénes, Detroit............... 3.00 Mrs. S. Mihalecz. So. Bend 1.00 So. Bendi Proli ..... 1.00 J. Kovács, Cleveland __... 4.00 P. Bujáky, Miami ..............10.00 L. Kovács, Akron ............ 1.00 Geo. Tóth, Romolus ........ 2.00 G. Szűr, Kenmore............. 1.00 J. Koncz, Akron ............... 1.00 Mike Kurucz, Cleveland .. 1.00 F. Pekárovich, Encino ..... 4.00 A. Fekete, Akron ............. 1.00 J. Váraljai, Bridgeport .... 6.00 J. Schinagel, Berwyn ....... 1.00 L. Hülber, Boydton ......... 1.00 Jós. Horváth, Trenton ..... 1.00
