Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-01-12 / 1714. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1952. január 12. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL HOGYAN LESZ AZ ÁTOKCSATORNÁBÓL ÁLDÁSCSATORNA A Duna-Tisza közének északi részén húzódik az úgynevezett “Dunavölgyi főcsatorna”. De a kiskunok: Kunszentmiklós, Szabadszállás, Akasztó, Fülöpszál- lás és Soltszentimre népe a 30- as évek elején elkészült csatornát Átok-csatornának nevezték el. A pestmegyei Sári község mellől kiinduló és Bajáig haladó, 150 kilométeres csatornának ugyanis lecsapolás lett volna a feladata a vadvizek, sások világában, azonban hivatását úgy teljesítette, hogy Átok-csatorna lett a neve. Ha a vizek nagyon megszaporodtak tavaszonként, akkor a csatorna maga árasztotta el a lejjebb fekvő községeket, legelőket, a ritkán fellelhető szántókat. A nyári meleg idején meg éppen ellenkezőleg működött: elvezette még azt a kis vizet is, ami lett volna. A kutak kiszáradtak ilyenkor s ember, állat, növény mérhetetlen sokat szenvedett a viztelen- ség miatt. — Itt töltöttem fiatal éveimet ezen a vidéken — mondja Kis Lajos főmérnök — és láttam milyen nehezen élt itt a nép a rendezetlen lecsapolás és az aszály miatt, amikor csak egy lépés választotta el attól, hogy bőségben is élhessen . . . De ugyan kinek jutott volna az eszébe ennek a lépésnek a megtétele ? Kis Lajos valamikor' ezen a vidéken volt társulati szakasz- mérnök és most, mint a Duna- Tiszaközi öntöző vállalat főmérnöke térhetett vissza ifjúkori működése színhelyére és hozzáláthatott régi tervei megvalósi- tásához: vizet adni ennek , az aszálysujtotta vidéknek, vizet és ezáltal életet, hogy dús növények zöldeljenek azokon a helyeken, ahol évszázadok óta a fű is alig kelt ki. Munkájához most minden támogatást megkap. A Duna-Tisza csatorna első szakaszának elkészítésével és a dömsödi úgynevezett árapasztó csatorna megépítésével lehetővé vált, hogy körülbelül 50 ezer hold aszályos területet tegyenek öntözéssel dúsan termővé. Eddig mindössze háromezer holdon folyt ezen a környéken öntözéses gazdálkodás. Kis Lajos főmérnök nagyszabású elgondolásaival az ország úgyszólván valamennyi szakembere a helyszínen foglalkozott. Feltérképezték a területet és megállapították, hogy mintegy 15 ezer hold a soroksári Duna- ág szintje alatt fekszik. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az öntözést ezen a területen minden gépi erő nélkül, a legegyszerűbb eszközökkel és igy a legolcsóbban, úgynevezett gravitációs utón meg lehet oldani. Ahol a gravitáció már nem érvényesül, ott csekély egy-más- félméteres emeléssel lehet öntözni. Az elmúlt nyáron a terveknek megfelelően elkészült a sári duzzasztózsilip és ennek közbeiktatásával az eddig csak lecsapolás céljait szolgáló csatornák most már az öntözést is szolgálják. Rövidesen megépül a kunpe- széri zsilip is azon a tájon, amely Petőfi hazája volt . . . Aztán lejjebb létesülnek majd újabb és újabb duzzasztó gátak az egész Duna-Tisza közének nyugati oldalán, le egészen Bajáig, ezen hatalmas sokszázezerhold- nyi területen. Csatornák szelik majd át a vidéket, zsilipek szabályozzák a vizeket és az ember diadalmaskodik azon a mostoha földön is, amely labodán, vad- füvön, burjánon kívül egyebet évezredek óta nem termett. És az akkori Átok-csatorna neve Áldás-csatornává lesz a nép ajkán. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS A magyar társadalombiztosítás szolgáltatásainak újabb jelentős kiterjesztéséről intézkedik az a minisztertanácsi rendelet, amely szerint minden dolgozó, aki 1950. január 1. óta ugyanannál az állami vállalatnál dolgozik, vagy hivatalos áthelyezés alapján került közbe más vállalathoz, betegség esetén fizetésének 75 százalékát kapja táppénz címén az eddigi 65 százalékos táppénz helyett. KOREAI FIATALOK MAGYARORSZÁGON 200 koreai fiatal érkezett Magyarországra —árva gyermekek, szüleik áldozatul estek a pusztító háborúnak. A magyar ifjúság meleg szeretettel fogadta a koreai hősök árváit. A koreai fiatalok tanulni fognak Magyarországon, hogy a háború végeztével hazájukba visszatérve jó harcosai lehessenek az emberi haladás ügyének. PESTTMRE Nagyot fejlődött az utóbbi évben Pestimre, mióta a dolgozók által választott tanács vette át a városrész vezetését. Pestimrét bekapcsolták a vizvé- zetékhálózatba, ami több mint félmillió forintba került. Uj úthálózat épült, 250 ezer forintos költséggel, 200 villanylámpa világítja meg az utcákat, uj kul- turház létesült, kibővítették és korszerűsítették az óvodákat és iskolákat. NEVES BELGA ATOMKUTATÓ MAGYARORSZÁGON Max Cosyns, a nevés belga atomkutató, aki a Magyar Tudományos Akadémia meghívására részt vett az Akadémia ez- évi nagygyűlésén, nyilatkozott magyarországi tapasztalatairól és többek között ezeket mondotta : — Őszinte örömmel tölt el, hogy megismerkedhettem a felszabadult magyar nép ország- épitő munkájával és a magyar tudományos élettel. Meggyőződtem arról, hogy a magyar kormány bőkezűen bocsátja rendelkezésre az anyagi eszközöket a tudományos munkához és olyan messzemenő támogatást nyújt a tudományos dolgozóknak, amilyen nálunk és a többi kapitalista országokban elképzelhetetlen. A magyar tudományos élet egyik legfontosabb vonásának tartom, hogy nem az élettől elvonatkoztatott öncélú kutatómunkát jelent, hanem szoros kapcsolatban van az országban folyó békés épitőmun- kával. — Sokat jelentettek számomra az akadémiai hét előadásai, a tudományos kérdések megvitatása. Rendkívül lényegesnek tartom, hogy megszilárdítsuk a kapcsolatot és a tudományos együttműködést a tudomány nyugati haladó képviselői és a Szovjetunió és a népi demokráciák, köztük Magyarország tudósai között. — Számunkra, atomkutató tudósok számára, különösen sokat jelent a Szovjetunió élenjáró tudományának példája, hiszen ez az az ország, ahol az atomkutatás eredményeit széleskörűen és hatalmas méretekben felhasználják arra a célra, amelynek érdekében minden igazi tudós dolgozik: a békés épitőmunka céljaira. A kapitalista országokban erre nincs meg a lehetőség. A nyugati országok kormányai nem teszik lehetővé, hogy az atomenergiát békés célokra használják fel országukban és kizárólag a háború, a pusztítás és gyilkolás céljait szolgáló atomkutatásokat támogatják. — Azért is töltött el nagy örömmel, hogy Magyarországra jöhettem, mert a világ népeinek békemozgalmában nagy jelentősége van a Kelet és a Nyugat országai közötti kulturális kapcsolatoknak és kölcsönös látogatásoknak is. Szeretném a magyar és haladó belga tudósok kapcsolatának szorosabbra fűzésével is a béke ügyét szolgálni, azt az ügyet, amelyért küzdeni minden igaz tudósnak elsőrendű kötelessége. A Dunai Szénbányák “Szabadság” aknája sokat fejlődött az elmúlt év alatt. Ajtay-féle fejtő- és rakodógép, kaparószalag, uj fúrógépek könnyítik a bányászok munkáját. Egy év alatt 15 bányászcsalád kapott uj, modern lakást s újabb 16 lakás építése közeledik a befejezéshez. Az uj bányászszállóban negyvenen laknak s rövidesen felépül a 104 személyes, korszerű, kényelmes legényszálló is. 1951. januárjától novemberig 15.9 százalékkal emelkedett a darabbérben dolgozók átlagos keresete. Az akna dolgozói 440 ezer forint értékű ruhát kaptak. A távolabb lakó bányászokat autón szállítják minden nap a munkahelyükre és munka után otthonukba. EMLÉKTÁBLA BARTÓK BÉLA SZÜLŐHÁZÁN Nagyszentmiklós községben emléktáblát lepleztek le azon a házon, amelyben Bartók Béla, a nagy magyar zeneszerző hetven évvel ezelőtt született. Az ünnepségen részvettek a Román Népköztársaság minisztertanácsa mellett működő művészeti bizottság képviselői, a Román Népköztársaság Zenesz érzői Szövetségének küldöttei, valamint a temesvári kerület kulturális és művészeti életének képviselői. A Magyar Zeneművészek Szövetségének képviseletében Szabó Ferenc jelent meg. A Pécsi Kertészeti Vállalat dolgozói díszcserjéket küldtek Sztalinváros utcáinak, tereinek parkosításához. Az első 2000 díszcserjét lelkes ünnepség keretében indították útnak. UJ MAGYAR KÖNYVEK A magyar könyvkiadás legújabb termékei között sok ifjúsági és irodalomtörténeti mü is szerepel, a szépirodalmi könyveken kívül. Az ifjúsági regények között 'van Voinich angol Írónak “Bögöly” cimü regénye, amely az olasz fiatalok multszázadbe- li harcait mutatja be és Beech- en Stowe közismert müve a “Tamás bátya kunyhója.” Az irodalmi tanulmányok közt két magyar iró: Csokonai Vitéz Mihály és Mikszáth Kálmán munkásságát ismertető könyveken kívül Puskin, Csehov, Goethe, Zola és Victor Hugo-ról szóló könyvek jelentek meg. Az Alsószentiváni “Összetartás” termelőcsoport a jövő évben még jobban fejleszteni kívánja állatállományát. Ezért tehéntörzs és sertéstörzs számára uj istállókat építenek. BUDAPESTI HÍREK 618 uj üzletet nyitnak 1952- ben Budapesten. Ezek között 300 élelmiszerüzletet, 65 hentesüzletet, 15 cukorka- és csokoládéboltot létesítenek. Megkezdi működését 35 uj ruházati bolt, 30 illatszerbolt és több sport és játéküzlet is. Az uj üzletek 62 százalékát a múltban elhanyagolt külső kerületekben fogják megnyitni. A kolduskérdést végérvényesen rendezik a magyar fővárosban. A kapitalizmusnak ez a szégyenletes öröksége is eltűnik Budapestről. Magyarországon ma már nincs munkanélküliség és még a csökkent munkaképességűeknek is számtalan munka- lehetőségük van. Ezeket képességüknek megfelelően munkába állítják. Azokról a szerencsétlenekről pedig, akik a múlt rendszer embertelenségei és a fasiszta háború következtében teljesen munkaképtelenekké váltak, a népi demokrácia megfelelően gondoskodik. A kiöregedett vagy valamilyen okból munkaképtelenné vált dolgozókat szociális otthonokban helyezik el, ahol jó ellátásban részesülnek. MAGYAR FILMNAPOK December 25-től 31-ig filmnapok voltak Magyarországon. Ezen a héten a budapesti és vidéki filmszínházak bemutatták a felszabadulás óta elkészült összes magyar filmeket, köztük a legujabbakat: a “Civil a pályán” cimü színes protfilmet és a “Teljes gőzzel” cimü vasutasfilmet is. A magyar fümnapok bemutatói szemléltetően tükrözik a magyar filmgyártás fejlődését a felszabadulástól napjainkig.
