Bérmunkás, 1952. január-június (39. évfolyam, 1713-1735. szám)
1952-01-12 / 1714. szám
6 oldal BÉR MUN KAS 1952. január 12. Levél a szerkesztőhöz világ véleményétől, ezzel — és ez a cél — lehetetlenné teszik, hogy Amerika tisztán lásson a nemzetközi kérdésekben. MIÉRT VAGYUNK KOREÁBAN? Az amerikai propaganda szervek szerint, hogy visszautasítsuk a kommunista agressziót, amely megtámadta a békés Dél- Koreát. Ha a papirfüggöny nem működne oly sikeresen, akkor Amerika népe tudná azt, hogy a Nemzetek Szövetsége előtt egy csomó okmány lett bemutatva, amelyek igazolják azt, hogy a koreai támadás gondosan elő volt készítve, de nem az Észak, hanem a Dél által, Amerika tudtával, beleegyezésével, sőt biztatására. Ott van Li Szu Mannak a levele, amelyet Oliver amerikai professzorhoz intézett a támadás előtt, amelyben megírja, hogy “most van lélektanilag a legkedvezőbb pillanat arra, hogy támadó rendszabályokat foganatosítsunk“. Megírja a haditervet is, hogy az északi hadsereg egy része át fog pártolni “másik részét beszorítjuk a hegyek közé és ott kiéheztetjük őket. A hadsereg többi részét megsemmisítsük’’. Ez a Li Szu Mann jól kellett, hogy informálva legyen, hisz ő Dél-Korea miniszterelnöke. Dél-Korea amerikai követe jelentésében szintén nyíltan ir az észak-koreai kormány megdöntéséről, csak erőszakot tart alkalmasnak és ellenez minden konferenciát vagy megegyezést. Li Szu Mann már 1949 december 30-án bejelentette, hogy “tartsuk eszünkbe, hogy az uj évben a nemzetközi helyzet megváltozásával, erőink segítségével egyesítsük Dél és Észak-Ko- reát. Amerikai részről sem maradt el a biztatás. Roberston amerikai tábornok, aki az amerikai katonai misszió feje volt, kijelentette: “Az észak elleni hadjárat elhatározott dolog, az Egyesült Államok megad minden erkölcsi és anyagi támogatást Dél-Koreának a kommunisták elleni küzdelemre.” Mr. Dulles, az ott fekvő okmányok szerint, junius 14-én jelentette, hogy julius-augusz- tus hónapokban, nagyszabású előkészületeket kell tenni az észak elleni hadjáratra. Ezt a határon tett szemléje után jelentette, ahol már fel volt vonulva a támadásra az egész dél-koreai hadsereg, amely szemle után 6 napra már meg is indultak a harcok. Egy csomó más okmány is be lett mutatva és ezt nem hogy nem cáfolták meg, de nem is tagadták. Bizony nem nagyon lelkesítené Amerika népét az, ha tudnák, hogy nem “agresszo- rok” elleni rendőr akció folyik Koreában, hanem egy gondosan előkészített, imperialista háború, ezért kell a papirfüggöny, meg ne lássa Amerika népe, hogy a Tungsram bányák miatt került a betegekkel együtt vagy kétszázezer amerikai a veszteség listára és pusztult el egy ország olyannyira, hogy nem lehet egy lakható épületet találni. Jól működik a papirfüggöny, K. Szerkesztő Munkástárs: Sajnálom, hogy a szép hagyományos újévi békességet egy kis zsörtölődéssel kell megbontanom. “Boldog Újévet” címen egy igen érdekes és tanulságos cikk jelent meg a Bérmunkás újévi számában. Kár hogy egy pár értelmetlen zavaró hiba csúszott bele, vagy maradt benne. Tudom, hogy a BÉRMUNKÁS nehezen és áldozatosan készül, tehát szemet hunyhatunk olyan apróságoknak, amikor pl. egy betű kimarad, vagy a szó elejéről az előző szó végére kerül. Azonban már nem hagyható szó nélkül, hogy az olyan cikkben, amelyben éppen pár szám a fontos, ezek a számok legyenek hibásan szedve. 1 A cikkben az a legfontosabb, hogy XIII. Gergely pápa léptette életbe a ma általánosan használt naptárt. Ez a pápa (1512- 1585) 1572-ben került trónra és 1582-ben léptette életbe a nap- tárjavitást és nem 1852-ben. Tehát ez a “Gergely-naptár” és a “Gergely-reform”, mert ki tudja mi az a “gregoriánus javítás”? Aztán azt a római apátot, aki a mai újévet kezdeményezte Exigiusnak és nem Exigusnak hívták. A rosszhirü, vérengző uralkodót pedig magyarosan — és a biblia szerint is — Heródes- nek hívják és nem Heródnak. Az, hogy január elseje, mint újév napja éppen pontosan csak 200 éves s 1752-ben lett általános a használata, nem felel meg a valóságnak. Sokkal érdekesebb a 20Ó éves állítólagos évfordulónál megmondani azt, hogy a pápának a reformját a katolikus- országok hamarosan elfogadták. Franciaország pl. azonnal, Lengyelország 1586- ban, Magyarország 1587-ben. Ellenben a protestáns országok ellenálltak és majd száz évvel később fogadták el a Gergely pápa újítását. így Anglia és gyarmatai, — tehát akkoriban még az Északamerikai Egyesült Államok is — csak 1752- ben. Más országok még később. Japán pl. 1873-ban, Kina 1912mert máskülönben megdöbbenne Amerika népe, a Párisban leleplezett amerikai háborús provokátorok munkájáról Oroszországban és a Népi Demokráciákban. Ma még nagy nyomással valahogy együtt tudja tartani Amerika a szövétségeseit, de állandó a lázadás, amit mutat az a tény, hogy az egyik kérdésben húszszor kellett szavaztatni, hogy Amerika megkapja a javáslatához a többséget. Ma már az egész világ megdöbbenve lássa, hogy a koreai fegyverszünetnek, általában a megegyezésnek az egyetlen akadálya az, hogy ma minden fontos helyén ennek a nagy országnak olyanok ülnek, akik hatalmas profitot vágnak zsebre a koreai háborúból és a vüághá- goru előkészítéséből. Éppen ezért dolgozik a papirfüggöny, hogy az amerikai nép ne lássa meg azt, amit már száz és száz milliók látnak szerte a világon. ben, Törökország 1917-ber és Szovjetoroszország 1918-ban. Szives elnézést kér az alkalmatlankodásért Egy gondos olvasó A szerkesztő válasza: Jól esik az a tudat, hogy vannak olyan olvasóink, akik olyan gondosan olvassák lapunkat, hogy a sajtó- és egyéb hibákat észreveszik. Természetes, hogy köszönettel vesszük a helyreigazítást. Abban a cikkben valóban sajtóhiba volt. hogv XIII. Gergeiy pápa, aki 1585-ben meghalt, a naptáron bármit is javíthatott volna 1852-ben. Ámbár ne mondjunk semmit, mert ha a jelenlegi pápát meglátogatja Szüzmária, aki több mint másfélezer évvel előbb halt meg, mint az öreg Gergely, akkor ez is eljöhetett egy kis naptárigazi tásra. De azért helyesebb lett volna, ha a szóbanforgó évszám két középső számjegyét nem cseréli fel a nyomdász s meghagyja az eredeti 1582-nek. És az Exigius apát nevéből is igy veszett el egy betű. De erre megint joggal mondhatja a szedő, hogy az a vékonyka “i” nagyon könnven kicsúszik az ember kezéből. Ha egy jól kihizlalt “m” veszne el, az egészen más elbírálás alá esne. Mert ugv vagyunk ám mi ezekkel a sajtóhibákkal, mint a betegségekkel: védekezünk, védekezünk ellenük, de azért időközönként még is csak ránkszakadnak. Viszont bevalljuk, hogy a szerkesztő hibája folytán maradt ki a cikk legfőbb mondatából, '— abból, hogy január elsejét általánosságban csak 200 éve használják az év kezdő napjának, — az a korlátozás, hogy az ANGOL-SZÁZ NÉPEKNÉL. Az Egyetemes naptár bevezetését sürgető egyesület újévi propaganda körlevelét kezdte azzal a mondattal, hogy éppen most ünnepeljük a 200-ik évfordulóját annak, hogy január elseje ujévnapja lett. Éppen az a körlevél adta meg a gondolatot a Bérmunkás cikkének a megírására. Persze azon körlevél Írói úgy gondolják, hogy a többi népek csak “foreigner”-ek, akik tehát mitsem számítanak. Viszont a Bérmunkás cikke megmondja, hogy a külömböző népek más és más években fogadták el a Gergely-naptárt, csak éppen nem olyan részletesen és pontosan mint azt a Gondos Olvasó felsorolja. És a szerkesztő bűnös abban is, hogy annak az átkozott He- ródesnek a nevéből levágott valamit. Bizonyára arra gondolt, hogy az volt az első fasiszta, aki még Horthyt is megelőzte a gyilkosságaival, igy alaposan kiérdemelte, hogy valami büntetést kapjon az utókortól is. És ha már itt tartunk, szó- vátehetjük azt is, hogy talán négy év múltán a Gregoriánus naptár is a lomtárba kerül. Az Egyetemes naptár kérdése már az Egyesült Nemzetek megfelelő bizottsága előtt van s a világ minden országában működnek azon egyesületek, amelyek az uj naptár elfogadását szorgalmazzák. Az Egyetemes naptár az évet 91 napból álló négy egyforma negyedre osztja. Minden •negyed két 30 és egy 31 napos hónapból áll. Ez összesen 364 nap; a 365-ik napot az évhez nem tartozó nemzetközi ünnepnek akarják nyilvánítani. A szökő évben a második évnegyed vége utáni nap ugyanilyen nemzetközi ünnep lenne. Ennek á naptárnak az az előnye, hogy az év dátumai mindig a hét ugyanazon napjaira esnek. Vagyis ha január elseje vasárnapra esik, akkor az Egyetemes naptárnál minden január első vasárnapra esik. És miután 1956-ban éppen vasárnapra esik az újév, nagy agitáció indult meg, hogy az uj rendszert akkorra fogadják el. Úgy véljük, hogy ezekután a Bérmunkás olvasói már jól ismerik a naptár problémát s a fali naptáron ki tudják jelölni, hogy mikor esedékes a házbér, az automobil részlet, a biztosítás, a televízió részlet és egyéb hasonló fontos dátumok, mert a szegény I munkás embernek egyenlőre leginkább csak erre kell a naptár .A sajtóhibára vonatkozólag pedig itt fekszik előttünk egy angol nyelvű vers, amely szabad — nagyon szabad — fordításban igy hangzik. A Sajtóhiba Itt születtem a környéken, Forró ólomvezetéken. Elbújtam a levonatban, Jelentkeztem a nyomatban. Lett is akkor nagy rianás, • Hullt a fejemre az áldás! Ki az apád? Ki az anyád? Kinek hirdeted a munkáját? Nincs rokonom, nincsen apám Megtagad az édesanyám. Mérges leszek, bosszút állok, Értelemből mást csinálok. Bosszankodjon az olvasó, Káromkodjon az olvasó, Ne üldözzön senki fia, Én vagyok a sajtóhiba! A VÉDELEMÉRT Az elmúlt héten érkeztek be az alábbi összegek a Bérmunkás olvasóitól, mindegyik azzal az óhajjal, hogy a Védelem sikerrel intézze az ügyet. Ha rajtunk múlna, már a feledés pora borítaná ezt a több mint tízesztendős ügyet. M. B. Chicago 1.00; L. Hencz, Pittsburgh 1.00; John Kancsár, Bay City 10.00; G.'Rauch, Pasadena 3.00; B. Krajnik, Trenton 3.00; Alex Vajda, Cleveland 2.00; A. Bordás, Phila 5.00; S. Kecskés, Ferndale 3.00; A. Re- menar, Bethlehem 1.00, Horgos István, Freehold 3.00; Molnár Antal, Cleveland 10.00; Gáncs Lajos, Mantua, O. 25.00. Akik esetleg nem látták a védelemre küldött összegüket nyugtázva, azok szíveskedjenek az alábbi címre egy postakártyát küldeni. Joseph Kollár 6616 Wakefield Ave. Cleveland 2, Ohio Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadse regébe?
