Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-07-14 / 1689. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMIJS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio ander the Act »f March 3. 1879 VOL. XXXVIII. ÉVFOLYAM________________CLEVELAND, 1951 JULY 14 NO. 1689 SZÁM Kizsákmányolják a vándor munkásokat A HÉT HÍREI amiket érdemes tudomásul venni KALFORNIAI GAZDAG FARMEROK ÉHBÉRÉRT DOLGOZ­TATJÁK A MEXIKÓI MUNKÁSOKAT. — A CSALÓ MUNKÁL­TATÓKAT NEM BÜNTETIK MEG. — A MEXIKÓI KORMÁNY NYILATKOZATA. SAN DIEGO, CAL. — A National Farmers Union sztrájkjá­val kapcsolatos vizsgálatok kiderítették, hogy az Imperial Valley gazdag farmerjai hihetetlen kegyetlenséggel zsákmányolják ki a nagy zöldségáru ültetvényeken dolgozó vándor munkásokat, akik­nek legtöbbje Mexikóból jön át Californiába, hogy a szezon mun­kán valamit keressenek. A tenger színénél alacsonyabb ~ ban fekvő Imperial Valley Cali- forniának s egyben az egész Egyesült Államoknak a legin­tenzívebben kultivált területe. A nagyon száraz időjárású vi­dékre a Colorado folyó szolgál­tatja az öntöző vizet. Az öntö­zött jó termőtalajon a hideget álló saláta féléket az igen eny­he télen át termelik s január havában már kezdik a gyomlá- lást és a termés betakarítást. Ezt a nehéz munkát leguggolva, vagy térden járva végzik, miért is “stoop” munka néven említik. A “stoop” munka a forró na­pon olyan nehéz, hogy azt az amerikaiak nem akarják vé­gezni és leginkább mexikóiakat alkalmaznak. Tekintettel az ál­lítólagos munkáshiányra, az amerikai kormány a mexikói kormánnyal egyezséget kötött, hogy Californiába bejöhessen bizonyos számú mexikói napszá­mos “stoop” munkás, akik ré­szére garantálták a minimális órabért. A nagy nyomorban élő mexi­kói munkások közül azonban so­kan illegálisan jönnek, akik át­szöknek, illetőleg akiket lelket­len ügynökök átcsempésznek a határvonalat alkotó Colorado folyón. Ezeket aztán gúnyosan “wet back” (vizeshátuaknak) nevezik, mintha átuszták volna a folyót. A “wet back” munká­sokat természetesen rosszabbul fizetik. Amig a két kormány ál­tal kötött egyezség a 60 cent minimális órabért szabja meg, a “wet back” ritkán kap többet 30-40 centnél, sőt voltak esetek, amikor csak 15 centet fizettek nekik. De akadtak olyan munkálta­tók is, akik miután egy darabig dolgoztatták a “wet back” mun­kásokat!, feljelentették őket a bevándorlási hatóságnál mely ily esetben összeszedi az illegális utón jött munkásokat s a ke­gyetlen, csaló, kizsákmányoló gazdag farmernak semmibe sem kerül a termés betakarítása. Ez a szörnyű rablás több olyan gazdag farmerra derült ki, akik a vidék vezető polgárai és min­den hazafias ünnepségnél — ami ezen a vidéken elég gyakori — mint példát mutató polgárok szerepelnek. A munkások ily kegyetlen ki­zsákmányolása a kongresszus­nak is tudomására jutott, de csak a szenátusban ment keresz­tül az a törvényjavaslat, amely büntetést szab ki azon farmer­ra, aki a törvényes minimális bérnél kevesebbet fizet. Az al­sóházban azonban megakadt a javaslat s nem lett belőle semmi sem. A mexikói kormány akkor szigorított büntetést szabott ki a munkásokat illegális beszökés- re csábitó ügynökökre. Az ilyen büntetés maximumát 9 évi bör­tönben és több ezer dollár pénz­bírságban szabták meg. Ugyan­akkor a régi szerződést érvény­telennek mondották, miután az amerikai munkáltató nem köte­les betartani. Ezzel szemben az amerikai kormány csak annvit tett, hogy az összefogdosott “wet back” munkásokat repülőgépen depor­tálta vissza Mexikóba, jó mélyen le az ország belsejébe, hogy ne tudjanak könnyen visszajönni Californiába. Az Imperial Valley vándor farmmunkásainak sztrájkja a modern idők egyik legbrutáli- sabb munkás-kizsákmányolásá­ra hívja fel a világ figyelmét. És ennek a hihetetlen kizsák­mányolásnak a szintere nem az “elmaradt” külföld, hanem a dúsgazdag, napsütéses Califor­nia. A “JET” FELTALÁLÓI WASHINGTON — Az angol kormány által finanszírozott British Power Jets Ltd., társu­lat 10 millió dollár kártérítést követel az Egyesült Államoktól, mert az felhasználta az angol társulat által patentirozott “jet” motort, amelyekkel most repülő­gépeket hajtanak. Az angol tár­sulat állítása szerint nekik 200 patentjuk volt a “jet” gépekre, amiket Amerika háborús szük­ségletre hivatkozva ellenérték nélkül felhasznált. Teheran — Az angolok a Per­zsa tengeri flottájukat egyre ‘több hadihajóval erősitik meg, hogy nagyobb nyomást gyako­roljanak az irániai kormányra az olajkutak állmositásával kap­csolatban. Legutóbb a Mauritius hadihajó érkezett ide. A nagy hadiflotta arra kell, hogy az irán kormány ne tudja lefoglalni az olajat szállító hajó­kat. Ezen “tanker” hajókat az angolok kivezényelték az irániai kiktötőkből, amivel megakadt az olajszállítás s miután a nagy tartályok is megteltek, az irán kormány nem tudta, hogy mit csináljanak az összegyűjtött olajjal. így Mohammed minisz­terelnök módosította a szabotá- lás ellen hozott törvényt s az angolokkal tovább folytatják a tárgyalásokat. Washington — A kongresz- szus végre meghozta azt a tör­vényt, amely rendezi a mexicoi farm-munkások importálását. A törvény értelmében a mexicoi munkásokat bizonyos kijelölt központokba szállítják s a mun­káltató farmerok onnan viszik őket a szerződésben megszabott díjazás és feltételek mellett. Nagyon jellemző azonban a kongresszusra, hpgy a törvény- javaslat azon pontját, amely büntetést szab ki az illegális, be­szökött munkások alkalmazójá­ra, avagy azon munkáltatóra, aki nem fizeti meg a minimális munkabéreket, törülték. Róma — Az olasz kormány nyilatkozatot adott ki, hogy az Olaszország északi részében fek­vő Leghorn kikötő városban amerikai katonák fognak állo­másozni. Szóval ez a jelentés azt mondja, hogy az Egyesült Államok Olaszország északi ré­szében uj katonai bázist állított fel. ,(jl) Washington — McGrath igaz­ságügyi miniszter arra kérte a kongresszust, hogy erősítsék meg azt a törvényt, amely meg­kívánja a unionok tisztviselőitől, hogy eskü alatt állítsák, misze­rint nem tagjai a kommunista pártnak és nem akarják erő­szakkal megdönteni az ország kormányát. Amely union tiszt­viselői nem teszik le ezt az es­küt, nem vehetik igénybe a Na­tional Labor Relation Board szolgálatait, ami azt jelenti, hogy amikor a munkások sza­vaznak arra, hogy melyik uni- ont akarják, azt a szervezetet, amely nem tette le az antikom- munista esküt, kizárják a sza­vazásból. McGrath most azt akarja, hogy az esküben a tiszt­viselő ne csak azt mondja, hogy most nem kommunista, de már az előző évben sem volt. New York — A “Viking Press” könyvkiadó cég rövide­sen kiadja James V. Forrestal, volt honvédelmi miniszter nap­lóját. Forrestal — mint emléke­zetes — az orosz támadástól va­ló félelmébe beleőrült s kiug­rott a kórház ablakából. A nap­lót természetesen alaposan meg- cenzurázták s valószínű, hogy a demokrata adminisztráció a kö­zelgő választásoknál propagan­da célra akarja használni a re­publikánusok ellen, bizonyítva, hogy helyesen jártak el a koreai “rendőr akcióban”. A kiadók persze hirdetik, hogy a naplóból majd megtudjuk, miért lett ön­gyilkos Forrestal. — Valószínű­leg inkább azt, hogy miért bo­londult meg. Washington — A Western Union Telegraph Company, amely egyike^ a világ leggazda­gabb vállalatának, hosszas tár­gyalások után 16 és fél cent óra­bér javítást adott a New York környezetben alkalmazott 35,- 000 munkásának, amit valószí­nűleg kiterjesztenek az egész or­szágra és igy a sztrájk mozga­lom ebben az iparban egyenlőre befejezést nyert. Hónk Kong — Az a delegáció amelyet Tibet állam küldött Kí­nába, hogy aláírja azon szerző­dést, amelyben elismerik a Kínai Népköztársaság fenhatóságát, Hong Kong városba érkezett hazatérő útjában. Innen repülő­gépen mentek tovább. Kina és Tibet tehát békésen elintézték ezt az ügyet, amiből a Chinag Kai-shek érdekeltség háborút szeretett volna csinálni. Vatican város — XII. Pius pápa kiátkozta mindazon katoli­kus magyarokat, akik bármikép­pen is segítették a Grősz József érsek elitélését. Tekintettel ar­ra, hogy a Grősz pőrében sze­replő tisztviselők némelyikét a pápa már a Mindszety pör után is kiátkozta, ugylátszik, akkor nem fogott az átok, a pápa te­hát úgy gondolja, hogy most majd jobbn hallgat rá az a kép­zeletbeli lény, akihez az ilyen át­kokat küldi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom