Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-09-01 / 1695. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1951. szeptember 1. OSZTALYELLENTÉT Manapság a háború és békéről annyit beszélnek és írnak, [ hogy ez a tárgy már túlságosan ki van merítve és mégis ma ez a legfontosabb kérdés, amely a világ emberiségét foglalkoztatja. Ez a mai társadalmi rendszer a magántulajdon szüleménye. A világ osztálytudatos munkásságával egyetemben, milliók és müliók lélegzet visszafojtva várják, hogy az uralkodó osztályok békét vagy háborút rendelnek el, hogy újból egy kiszámíthatatlan rombolást, gyilkolást zúdítsanak az emberiség fejére, hogy társadalmi rendszerüket, amely a népek millióinak a ki- j zsákmányolásán alapszik fen- tartsák, meghosszabbitsák. A magántulajdon társadalmi rendszerében soha nem ismertek békét, az összetétele ennek a rendszernek olyan, amely állandóan, minden körülmények között a kiváltságosok hatalmára, vagyon felhalmozódására törekszik, minden eszközzel. Azok a legyőzhetetlen ellentétek, amely ma a világ két különböző társadalmi rendszerén alapszik/ csak azt eredményezheti, hogy ezen áthidalhatatlan ellentétek a béke félrevezetésével intézhetők csak el. A második világháború befejezése óta nap-nap után mind világosabban tűnik szemünk elé, hogy a két ellentétes társadalmi rendszer hivei, nem közelebb, hanem mindig távolabb és távolabb esnek a békéhez. A régi rendszer, amelynek elnyomatása, kizsákmányolása által okozott nyomorát egész életünkön át tapasztaltuk, kapitalizmusnak, újabban “szabad vállalkozásnak” nevezik. Eme rendszer alatt a természet kincseit és annak áruvá való feldolgoz- tatássát egy elenyésző kisszámú csoport bitorolja, akik az államok népességének tumyomó részét, kizsákmányolásban, bérrabszolgaságban tartják. Az uj rendszer, amelyet a világ népességének azon rét ° kivan életbeléptetni, akik évszázadokon át pőrére vetkőztetve a legborzalmasabb kizsákmányolásban, elnyomatásban volt? k. Azok a népek, akiket a mi “civilizációnk” szele soha sem csa pott meg. Az állam természeti kincseit, a termelés és szétosztás eszközeit a társadalmositás rendszerének útjára vezették, eltörölték a profitot, eltörölték a népek millióinak kizsákmánvo lását, a kizsákmányoló osztályt Ez az oka annak a nagy űrnek, amely a két társadalmi rendszer hivei között tátong. Ezért van az, hogy hat esztendővel a második vüágháboru fegyverszünete után, még ma sem kötöttek békét. Éppen az ellenkezője történik. Soha az emberiség történetében nem készülődtek olyan vehemensen az embermészárlásra, az emberiség alkotásainak lerombolására, mint ma. Az egész világon, a kapitalista rendszeren álló országokban egy tekintélyes számú s nagy befolyással rendelkező parazita osztály, akinek cselédjei a, kü- lömböző parlamentekben, törvényeket hozó testületekben, alátámasszák ezek uralmát. Azoknak az uralmára gyártják a törvényeket, akik egész életükön át, soha egyetlen egy napon hasznos munkát a társadalomnak nem végeztek. Ezek azok az egyének, akik félnek az osztályok nélküli társadalmi rendszertől, mert tudatában vannak és látják azt, hogy azokban az országokban, ahol az uj rendszer útjára léptek, ott mindenkinek dolgoznia kell, mert fülükbe harsog nap-nap után az a jelszó, hogy “aki nem dolgozik az ne is egyék” és ettől irtóznak ők. Ezért inkább a háborút, a mészárlást, a rombolást válasszák, mint hogy feladják azokat az előnyöket, hogy mások i verejtékes munkájának gyümölcsén élősköd jenek. Az egész világon száz és száz milliók ébredtek a kapitalizmus a magántulajdon káros voltának tudatára, ezért választották azt a rendszert, amely emeberekké emeli őket. Ezért léptek egy uj társadalmi rendszer építésének az útjára. Ettől az úttól lát vöröset’ a magántulajdont fentar- tani kívánók osztálya és ezért van az a zsivaj, lárma, amelyet az uj társadalmi rendszert követők ellen a kizsákmányoló osztályunk közegei, sajtói, rádiói a nap minden percében tálalnak hallgatóik elé. Elfelejtik, szemet hunynak az előtt, hogy az uj társadalmi rendszer eljövetelét ha ideig-óráig propagandáikkal, fegyverekeikkel el is tudnák adázni, de annak eljövetelét sem fegyver, sem atombomba, nem tudja megakadályozni, éppen úgy mint az előbbeni társadalmak rendszerének bukását sem tudták erőszakkal örökre fentartáni. Az amerikai kizsákmányoló osztály 1947-ben Görök és Törökországokban alkalmazta először a Truman “Doctrinát” amellyel úgy mondják, hogy sikeresen visszaálütották Görögországban a “rendet” ami alatt azt értik, hogy a régi rendszert. De 1950-ben a világ egy másik részében Ázsiában, Koreában tört ki a forradalom és ott is azonnal alkalmazták a Truman doctrinát, amelynek eredményeiről már többször beszámoltunk. Ez a doetrina teljesen megsemmisítette Koreát, népességének óriási részét és ma sincsen béke, ma sincsen fegyverszünet, de mindkét oldal győzelmi mámorban úszik az elért eredményeken. Amerika külpolitikája, ame- ! lyet a washingtoni és a nyugati európai országok politikusai a hadveteőségekkel egyetemben, a dolgozók núllióinak kizrásával főztek ki, mindig mélyebb és mélyebb kátyúba zuhan. Az Egyesült Államok az euró- uai kapitalista rendszeren állóállamok hadseregeinek megszervezésére kinevezett fő-mészárcrs munkája nap-nap után mindig nagyobb és nagyobb nehézségekbe ütközik. Úgy van vele szegény feje, mint a gyerek amikor elkezdi a hógolyót a puha hóban gurítani, hogy az mindig nagyobb és nehezebbé válik. Hat hónapi vajúdás után az európai hadseregek megszervezése éppen olyan távoli ábránd, mint volt a kezdet kezdetén. Tizenkét kiilömböző nemzet vesz részt a felfegyverkezési előkészületben AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELV1NYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az --let összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosuiása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekelt megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra keU szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az ni társadalom szer Wezetét épitiük a réei társadalom keretein beiül. és ezek megbízottai valamennyien másfelé húznak. Eisenhower 25 divízió katonaságot kért a tizenkét nemzettől, hogy a nyugati államokat megvédelmezhesse az előnyomuló újabb társadalmi rendszertől <és a mai napig még a felének a felét sem kapta meg. A katonai barakok, a repülőterek építése és minden más előkészületek csiga lassúsággal haladnak előre. Minden állam a maga belső viszályaival van elfoglalva. Olaszországban nagy a munkanélküliség. A mezőgazda- sági munkások müliói földet követelnek, az ipari munkásság a termelőeszközök társadalmosi- tását. Franciaországban .öbb mint két hónap óta lezajlott választások után nincsen teljesen megállapodott kormány. Angol- országban kettészakították a munkáspártot, ami az úgynevezett szocialista kormány biztos bukását eredményezi. A munkáspárt balszárnya amely a szakítást előidézte, a felfegyverkezés ellen foglalt állást. Nyugat- Németország parlamentjé ben, ahol a szociáldemokraták vannak többségben, hallani sem akarnak Amerika által ajánlott fegyverkezési őrület elfogadásáról. Minden nyugati állam kizsákmányoló osztálya féltékeny a szomszéd ország uralkodó osztályának cselekvéseire, felkészülődésére. Nagy és szépen és jól hangzó határozatokat hoznak és amikor annak keresztülviteléről van szó, megakadnak azon, hogy ki fizeti a számlát. Az európai államok kormányainak nem áll elegendő tőke rendelkezésére, a Marshall dollárok a kiváltságosok zsebeibe vándorolnak és az nagyon kevés arra, hogy azokat kielégítse. A nyugat európai államok kormányainak a felfegyverkezésére vonatkozó határozatait, azt a huza-vonát, amelyben vannak az elmúlt két világháború meggyötört népei haragja irányítja. Ennélfogva nincsen bátorságuk, nyüt egyenes határozatok hozatalára, a felfegyverkezést és a harmadik világháborút illetőleg. Nyugat-Európában éppen úgy, mint a vüág minden más részében gyűlölik az amerikaiakat. Francia, Angolországok aalaFIGYEUEM, CHICAGO Az IWW Chicago tagjai szeptember hó 9-én vasárnap tartják az évad UTOLSÓ PIKNIKJÉT a CALDWELL WOODS 50. számú helyén. Az árnyas helyen platform van a tánchoz. A jövedelem az Industrial Worker föntartási alapját szolgálja. i Útirány: Vegye a Milwaukee Ave. villamost a Devon Avenueig. A Devon Roadon rövid séta a második bejáratig, ahol táblák jelzik a. helyet. dottabb szellemű osztályai követelik az amerikai hadsereg visz- szavonását. Ugyan ez áll Japánban, Koreában, sőt még a Fülöp szigetek egyik-másikában is. Az amerikai hadseregek erőszakkal foglalták el Németországot,. Japánt és a Fülöp szigeteket és erőszakkal kívánják: at megtartani. Természetesen ebben az uralkodó osztályok segítségükre vannak. Az elmúlt világháború végeztével, amikor leverték a németeket és japánokat, az amerikai és az európai kizsákmányoló osztály úgy vélekedett, hogy megmentették a teljes összeroppanástól a magántulajdon rendszerét. Azóta ^nagyon fordult a világ kereke*. A háborút követőig egymásután változtak a kü- lömböző államok kormányai. Magyarország, Csehország, Románia, Albánia, Jugoszlávia a háborút követő roppant nagy nyomor következtében rá voltak kényszerülve egy újabb társadalmi rendszerhez vezető útra térni. Népi Demokráciákat alakítottak, a Szovjet Unió mintájára, befolyására. Rövidesen ezek megtörténte után egy hatalmas nagy nemzet Kina, több mint 400 millió lakosságával felsorakozott a népi demokráciák mellé. A munkások és parasztok vették át országok ügyeinek intézését a Chiang Kai-shek-kel megszökött bankárok, kereskedők és földesuraktól, akik mint mindenütt az egész világon a kizsákmányolásból folytatták parazita életüket. (Folytatás a 7-ik oldalon)
