Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-07-21 / 1690. szám

1951, julius 21, BÉR MUN KAS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI ROSSZ CÍMZÉS Gomba módra alakultak szer­vezetek Amerikában, amelyek titokzatos, vagy legalább is ne­künk nem is olyan titokzatos forrásból, óriási anyagi áldoza­tokkal a kommunizmus elleni küzdelmet tűzték ki maguk elé. Ezeknek a szervezeteknek a tagsága nagyon limitált. Főleg vezetőkből és jól fizetett tiszt­viselőkből áll, akik nagyszerűen keresnek a “demokrácia” védel­mén, készséggel és díjtalanul ajánlják fel szolgálataikat a la­poknak, meglevő és tagsággal rendelkező szervezeteknek, főleg munkás lapoknak, szakszerveze­teknek és a bevándoroltak ide- gennyelvü lapjainak és egylete­inek. Egy kissé büszkék vagyunk arra, hogy ezeknél a közkerese­ti társaságoknál, nagyon rossz hírünk van. Jól tudják, hogy a Bérmunkást nem lehet besoroz­ni a kapitalista rendszer men­tői, a háborús hisztéria élesztői közé. Tudják, hogy teljesen függet­lenek vagyunk, hogy a munkás- osztály meg nem alkuvó harco­sa ez a lap és már régen leszok­tak arról, hogy nekünk próbál­ják felajánlani díjtalan, de “ér­tékes” szolgálataikat. Ezért egy kis meglepetést kel­tett az, hogy most egy körleve­let kaptunk, amelyhez mellékel­ve voltak cikkek, plakátok, ami­lyeneket a Bérmunkásban óhaj­tanának megjelentetni és kész­séggel ajánlják fel nem csak a további díjtalan sajtó szolgála­taikat, hanem azt is, hogy díj­talanul ellátnak bennünket és az olvasóinkat is könyvekkel, füzetekkel, plakátokkal, ame­lyek a “kommunizmus veszélyé­re” havják fel az olvasók figyel­mét. A meglepetésünk kettős volt, egyrészt, hogy bennünket is “megtiszteltek” a küldemények­kel és másrészt és főleg, hogy azt egy az egész országra ki­terjedő zsidó szervezet a “B’nai B’rith” küldötte el nekünk. NEM TANULNAK Nem csak rossz helyre címez­te ez a zsidó burzsoá szervezet a levelét, de főleg zsidó szem­pontból nagyon rossz irányba csinált frontot. Nagyon hamar felejtenek ezek a jó urak és na­gyon rosszul mérik a veszélyt, amely rájuk, mint zsidókra lesel­kedik. Ennek a zsidó szervezetnek a harca hasonlít az első vüághábo- ru utáni harcukhoz, akkor is a “kommunista veszélyt” látták meg és készséggel támogattak minden kormányt és szerveze­tet, amely azt a célt tűzte ki ma­ga elé. Horthy uralmát is a ma­gyarországi nagy zsidó vállala­tok és bankok pénzelték. Hitler, Mussolini felépítésében is szere­pet játszott a zsidó tőke, mert azt hitték, hogy a “keresztény uralom” a fasizmus biztosítani fogja a profit sérthetetlenségét, nem tudták, hogy miután a tö­megeket nem lőhetett jóllakatni kommunista ellenes jelszavak­kal, uj irányba kellett terelni a lázadásaikat és erre volt jó, hogy “üsd a zsidót”. Eleinte csak a szegény zsidó, a munkás, a kis krajzleros volt az áldozat, de evés közben jött meg az étvágy, amelynek vég­eredményben az európai konti­nensen 6 millió zsidó esett áldo­zatul, csak a most annyira gyű­lölt Szovjet volt az, ahol nem csak nem volt zsidóüldözés, de az orosz hadsereg óriási vérál­dozatának lehet köszönniük azt, hogy Hitleréknek nem volt mód­juk végrehajtani nrogramjukat, teljesen kiirtani a zsidóságot. Ők nem csak hogy ezt felejtették el, de vakságukba nem látják azt, hogy ma a zsidóságot mint fajt, vagy vallást, nem a kom­munista részről fenyegeti uj pusztulás, hanem ha a profit­rendszerért való félelem nem vakította volna el őket, úgy meg kellene látniok, hogy szer­te a világon, kivéve az általuk annyira gyűlölt oroszokat, az antiszemitizmus megdöbbentően terjed. Mindenfelé uj Auswiczo- kat készítenek elő, uj hitiereket építenek fel éppen azok, akikkel a B’nai B’rith urai szövetkez­nek a kommunizmus ellen. A nyugati hatalmak által fel­épített és pártolt Nyugat-Né metország kormányának és hi­vatalnokainak 75 százaléka — hivatalos megállapítás szerint — a volt náci párt tagjaiból ke­rült ki. Zsidóellenes gyűlések, üldözések napirenden vannak. A közelmúltban folyt le a svédországi Malmőben egy nem­zetközi kongresszus, /ahol meg­alapították az antiszemiták szer­vezetét. Ott nem csak az összes “nyugati” országokból voltak delegátusok, de képviseltették magukat a lengyel, román, ma­gyar, tót emigránsok is. De néz­zenek körül itt Amerikába. Itt is a szervezetek tucatjait talál­ják, amelyek a zsidók knrtását tűzték ki célul. Számtalan isko­la van, ahol nem vesznek fel zsi­dó tanulót. Gyárak, hivatalok százai zárják ki a zsidókat az al­kalmazásból, de a B’na B’rith-ék nem ezek ellen küzdenek, ha­nem ezekkel szövetkeznek, mert természetesen az antiszemiták is kommunista ellenesek, hisz ott, ahol a kapitalista uralom meg­szűnt, súlyos büntetést szabnak ki az antiszemitákra. De a B’nai B’rith urai első sorban kapitalis­ták és a profitot jobban féltik, mint azt, hogy a zsidóüldözés felujul. A felhívásukat rossz helyre la nem emelkedhetik még a bevezetett demokratikus intézkdések dacára sem addig, amíg a szaporodást tudatosan nem korlátozzák. Noha a szülés korlátozás eszméjét a tudatlan, vallásos nép ide­genkedve fogadja, azt keresztül kell vinni, — mondotta Nehru, — mert másképpen Indiában a demokratikus jogokat és az általános jólétet nem lehet biztosítani. küldték. Ez az újság soha sem fog beállni a gyűlölet, a háború uszitóik közé. Mi, amig csak a tollat ki nem ütik a kezeinkből, a kizsákmá­nyoló rendszer ellen harcolunk, amely megteremti az elnyomást, a háborút és az antiszemitiz­must is. Mi nem szövetkezünk se velük, se az uj barátaikkal, kik beakarják fejezni azt, amit Hitleréknek éppen a vörösök súlyos áldozatot követelő harca és győzelme miatt nem sikerült. B’nai B’rith-ték felhívása még egyet igazol, hogy a tőkének nincs se vallása, se nemzetisége, csak egy van, a profit védelme és ezért még az ördöggel is szö­vetkezik. NEHRU TANÁCSA Nagyon időszerű volna az, hogy most legalább itt Ameriká­ba megfogadják Nehru, India miniszterelnökének tanác s á t, amelyet annak idején a lapunk­ban ismertettünk, hogy azt ja­vasolta, hogy három hónapra szüntessék be az összes újságo­kat és akkor meg lehet kötni a békét. El sem képzelhető förtelme­sebb uszítás mint éppen most, amikor egyévi öldöklés után, végre megindultak a fegyver­szüneti tárgyalsok. Az első jelenség az volt, hogy a háborús ipar részvényei egy­szerre esni kezdtek, arra a lehe­tőségre, hogy Koreába béke lesz. Kormányunk igyekezett meg­nyugtatni a reszketőket, hogy nincs okuk ijedelemre, mert ha Koreában béke lenne is, a hadi készülődés folytatódni fog, az uj háborúra való felkészülésre. De a hadi ipar nem szereti a békés hangokat és megmozdí­totta a propaganda szerveit, fő­leg a sajtót, a rádiót, amelye­ken keresztül förtelmes uszítás folyik. Előre beharangozzák, hogy nem lesz béke és a feltéte­lek, amelyeket feltálalnak, tény­leg olyanok, hogy azt az ellen­fél nem fogja elfogadni. Bejelentik, hogy ha a tárgya­lások megszakadnak, akkor tel­jes fokú lesz a háború, atom­fegyverekkel, Kina bombázásá­val. Nem titkolják azt sem, hogy ez minden valószínűség szerint a harmadik világháborút fogja jelenteni. Ezzel számol a gondos kormányunk is, amely előrelátóan 20. billió biztosítást akar csinálni az atomkárok fe­dezésére. Senki sem mondhatja, hogy a a béketárgyalások megindulásá­val itt békés hangulat lett úrrá, sőt ellenkezőleg, olyan harci zaj veri fel az országot, a nagytőke propaganda szervezete által, hogy az kétségessé teszi azt, hogy ez a tárgyalás a békét és nem a teljes háborút szolgálja. A terror, az üldözés elnyom minden komoly béke megnyilvá­nulást. A sajtó és rádió túlnyo­mó többsége az ipari tőke kezé­ben van, a kormányban és a há­borút előkészítő hivatalokban ennek a tőkének az igazgatói ül­nek. Hazugság az, hogv itt a mai rendszer veszélyeztetve van, Őszintén mondjuk, hogy sajnos ma még a munkásság túlnyomó többsége öntudatlan, a kapita­lista j árszalagon jár, csak egy elenyészően kis része a dolgo­zóknak ismerte fel azt, hogy a kapitalista rendszer túlélte ma­gát és egy uj társadalmi rend­szer esedékes. Nem az amerikai rendszer van veszélyben, hanem a befektetések. VILÁGURALOM Amerika egész életét ma a nagy­tőke uralja, amely ma háborút akar, hogy a külföldi befekte­téseit biztosítsa. A második vi­lágháború óta több mint 3 billió dollárt fektetett be az amerikai tőke Európa iparaiba. Ezt a be­fektetést veszélyeztetik Európa dolgozói, kik meg akarnak sza­badulni a nyomortól, a szenve­déstől, a háborútól. Nekik a sze­mük előtt van a példa, hogy le­het élni kizsákmányolok nélkül is. Ezt a példát a Szovjeteket, a Népi Demokráciákat, az Uj Kí­nát kell háborúban megsemmisí­teni, hogy biztos legyen a pro­fit a befektetések után, hogy uj piacokat szerezzenek szerte a vi­lágon. De ezt az igazságot itt keve­sen hangoztatják. Ezeknek a gyenge hangját elnyomja a tőke propaganda szervezeteinek ordí­tása. Ha egy-egy hang, amely a nagytőke érdekeit veszélyeztette messzebbre hangzik el, úgy rög­tön lecsap az állam és mint árulót börtönbe teszi az illetőt. Nem nagy reményünk van, éppen ezért a most folyó fegy­verszüneti tárgyalásokban. A féke vesztett háborús uszítás, ha csak Európa népei fel nem lépnek erélyesebben, pusztulást, világháborút fog az emberiségre zúdítani. Itt a háború elleni küzdelem egyet jelent a nagy monopol tő­ke elleni harcai, amely nem csak itt, hanem az egész világon kor­látlan uralomra tör és ebben a törekvésében, legerősebb fegy­vere a sajtó, a rádió, amelyek­kel megmérgezi Amerika népé­nek az agyát annyira, hogy az bambán, tehetetlenül néz a saját pusztulása elé. ÉPÍTŐ-GÁRDA 1950-1951 évre: Bikó Teréz, Cleveland....... 3.00 Benkő Imre, Toledo_____ 3.00 Buzay János, Cleveland ....10.00 Dolgos József, So. Bend .... 2.00 Decsi Lajos, Akron........... 4.00 Farkas Imre, Akron ____ 5.00 J. Feczkó, New York ___ 7.00 L. Fishbein, New York ....12.00 Fodor János, Cuy Falls ....12.00 Gáncs Lajos, Carolina__12.00 Gáncs Lajosné, Carolina .12.00 Susan Hering, Buffalo ......12.00 Kollár József, Cleveland ....12,00 Köhler Sándor, Chicago _ 2.00 Kovách Ernő, Cleveland .. 6.00 Kozsán János, Saratoga S. 10.00 Kucher András, Pittsburgh 9.00 Lefkovits L., Cleveland ....10.00 A. Lelkó, Pittsburgh ___10.00 Mácsay János, Detroit __ 2.00 Mogor József, Cleveland -.. 7.00 Momár Antal, Cleveland ..12.00 Munczy József, Cleveland.. 4.00 Páll Lajos, Ambridge.......12.00 Phillips István, So. Bend .. 5.00 J. Reppman, Detroit ___ 6.00 South Bendi Proli .... 6.00 Szilágyi János, Cleveland .. 2.00 Székely Sándor, Cleveland 9.75 Török István L. Angeles .. 8.00 Vass Károly, N. Brunswick 5.00 Visi István, Lincoln Park .. 5.00 Vizi József, Akron _____10.00 Zára János, Chicago.........12.00

Next

/
Oldalképek
Tartalom