Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-12-29 / 1712. szám

BÉRMUNKÁS 1951. december 29.

6 oldal

A TULNEPESEDÉS

A Bérmunkás december 15- iki számában a fenti címmel egy kis cikk jelent meg, amelynek a témájával, a túlnépesedéssel a közel jövőben gyakrabban fogunk találkozni. Mert miként a második világháború előtt Hitler és Mussolini imperialista törekvéseit ezzel támasztotta alá, éppen úgy a világ imperializmus is itt keresi meg az érveit. Már is hallattszanak olyan hangok, amelyek a túlnépesedéssel indokolják a gyarmatok megtartását és ismét a Német és Olaszország terjeszkedésének szükségességét.

Ezekkel az “érvekkel” nem érdemes sokat foglalkozni, mert az imperializmus minden esetben megtalálta a kellő indokolást a hóditó háborúihoz. A veszély ott jelentkezik, amikor ezt az “elméletet” a társadalmi nyomorúság okozójává teszik meg.

Ez az elmélet, bár a Bérmunkás cikkében nincs megemlítve, Malthus elmélete. Ezen elmélet szerint az emberi nem, sokkal gyorsabban szaporodik, mint a létfentartáshoz szükséges cikkek mennyisége és ez okozza a nyomorúságot. Malthus és követői szerint ugyan a “természet” próbálja ezt enyhíteni, háboryk, járványok és áttelepü- lések által, de ez nem elegendő. Ezért a túlnépesedés megoldására a gyermek áldástól való tartózkodás, a legnagyobb mértékű szüléskorlátozást követelik.

Ez az elmélet a vad ember elmélete, akik elpusztították a munkaképtelen, öreg vagy beteg tagjait a családnak, mint a szűkös élelmiszer haszontalan fogyasztóit. Ez az elmélet a hit- lerizmus elmélete, amely az “alacsonyabb” rendű népek kiirtását, sterilizálását hirdette, hogy helyet csináljon a magasabb rendű fajoknak. Ugyan az az elmélet, csak “humánusabb” formában. De úgy a vadember, mint Hitler malthuizmusa, éppen olyan hazug, reakciós, embertelen, mintha azt csak a szüléskorlátozással óhajtja megoldani.

A nemlétező túlnépesedés, mint annyi más, egy külön nem választható társadalmi probléma, amelyet együttesen a társadalmi rendszer felépítményének a teljes megváltoztatásával lehet megoldani.

VAN-E TÚLNÉPESEDÉS?

Erre leghatározottabban azt a feletet lehet adni, hogy nincs, mert amig vannak tulnépes országok, addig viszont vannak olyan területek, amelyeknek a népsűrűsége nagyon alacsony és a lakosságának a sokszoros megkétszereződése esetén is bőséges ellátást tudna nyújtani. A földön rengeteg olyan terület van, amely ma terméketlen sivatag, vagy az időjárás, a túl meleg vagy túl hideg éghajlat, vagy vizszegénység miatt nem művelhető meg, hogy ezek a területek termőföldekké alakíthatók legyenek, arról a továbbiakban lesz szó.

A modern technika, botanika, vegyészet, biológia, a már művelés alatt levő területek hozamát megtudja sokszorozni. De lényegében a ma művelés alatt levő területek is a mai népesség háromszorosát képesek eltartani, ha a művelés és elosztás megfelelő módon történik.

Mendelejev, a cári idők haladó gondolkodású természettudósa, aki a malthuszizmusnak az egyik legnagyobb ellensége volt, már évtizedekkel ezelőtt beigazolta, hogy a modern követelményeknek megfelelő termeléssel egy hektár foídön átlagosan két ember számára elegendő termékeket lehet produkálni.

Mendelejev megállapítása szerint, leszámítva a sivatagokat, tundrákat, erdőket, azokat a területeket, amelyen lakóházak, utak és más építmények vannak, a hasznos földterületeket 8 ezer millió hektárra becsülte. Tehát 8 ezer millió ember eltartására elegendő volt az akkori földterület, az akkori technikai tudással, amikor még csak 1600 millióra becsülték az emberek számát. Ma 2200 millióra becsülik, amely még a mai hosszabb életkor dacára sem fenyeget éhínséggel. Ha az emberiség megművel minden megművelhető területet és egyenlően ossza el a termelt létfentartási cikkeket. Éhez azonban egy kollektiv társadalmi rendszer kell, ahol nem országhatárok választják szét az emberiséget és ahol nem profitra, hanem szükségletre termelnek.

FOKOZHATÓ-E A

TERMELÉS?

Nem áll statisztika a rendelkezésemre ebben a pillanatban és igy nem tudom kimutatni,

folyamata alatt. A régi ó-hazai rendszert a “Bizonyítvány” című novella mutatja be, amig az ujhazában még mindig nagy mérvet öltő fajgyűlöletet a “Vigilante” cimü elbeszélés ismerteti oly módon, hogy aki elolvasta, talán soha el nem felejti.

Igyekeztem arra, hogy a fontosabb tudományágak mindegyikéből hozzunk egyegv cikket. Ennek megfelelőleg a társadalom tudományból a “Zuni kultúra” cimü cikk, a természet- tudományból “Az állatok szellemi világa”, az orvostudományból pedig “A vér” cimü cikk nyerték tárgyaikat. A történe- lemhamisitás és a babona elleni küzdelmet pedig az “E jellel

győzni fogsz” cimü cikk szolgáltatja. Mindezek terjedelmes, tartalmas, állandó értékkel biró cikkek, amelyek egy novella kivételével magyar nyelven itt látnak napvilágot először.

Ezen terjedelmesebb cikkek között a helynek megfelelőleg számos rövidebb, de szintén érdekes információkat nyújtó írásokat igyekeztem elhelyezni. Ezek, a naptárral párhuzamosan adott fontos dátumok összeállításával, valamint a jó képekkel és az ugyancsak eredeti födélrajzzal együtt jogot adnak arra, hogy a Bérmunkás 1952-es naptárára valóban nagy megelégedéssel tekinthetek.

Geréb József

hogy csak az Egyesült Államok területén mekkora terület áll hasznavehetetlenül, de aki utazik, az lépten-nyomon tapasztalja, hogy mennyi bevetetlen terület van ebben az országban, nem beszélve a sivatagi és elhomoko- sodott területekről és ahonnan az erdőkkel való rablógazdálkodás miatt elhordta a szél a termőtalajt, vagy amely területek kimerültek az elégtelen trágyázás folytán. Ennek dacára is az amerikai kormányzat milliókat fizet ki a nagy farmeroknak, a termelés csökkentéséért, milliókért vásárja meg a termes egy részét, hogy az árakat magasan tarthassa, amely termékek elromlanák, vagy elpusztítják, de legjobb esetben trágyának használják el.

Észak és Dél-Amerika minden országában még a lakosság többszörösét tudná tartani a parlagon heverő föld. Ezekben az országokban is érvényesül az amerikai módszer, az élelmiszerek elpusztítása, hogy az árak magasan tarthatók legyenek, ugyanakkor, amikor nem csak a világ minden részén, de ezekben az országokban is, milliók éheznek vagy nem jutnak elegendő táplálékhoz.

Beszélhetnénk Európa és Ázsia elmaradott mezőgazdaságáról, amelyeknek a modernizálásával, tudományos termeléssel, meglehetne duplázni a mai termelt mennyiséget.

Gyakorlati tények igazolják, hogy a sivatagi, félsivatag), el- homokosodott, kimerült, szikes, stb. területeket mind be lehet állítani a termelésbe, tudományos alapon végzett társadalmi munkával, de kétségtelen, hogy ezt csak egy szocialista társadalmi rendszer tudja megvalósítani.

Példaképen felhozhatom Izraelt, ahol olyan területen, amely teljesen terméketlen, vagy pedig gyenge lehetőségek voltak, farmokat teremtettek meg. Ott voltak, erős akarattal virágzó a teljes kifejlődésnek erős akadályai egyrészt a körülötte levő országok ellenségeskedése és a kapitalisztikus termelési rendszer.

A mi szempontunkból, ami a “túlnépesedéstől” való félelmet illeti, sokkal jobban megf(«lelnek azok az országok, amelyek ugyan nagy nehézségekkel küzdenek, de megszabadultak a profit termelés nyűgétől, nagy társadalmi munkát fektethetnek be a jövő építésébe.

Magyarország, mint mezőgazdasági ország, elmaradt volt. Még a nagybirtokok, is nagyrészt kézi, illetve iga erővel dolgozták. Az olcsó munkaerő feleslegessé tette a gépi erő alkalmazását, a túlnyomó részben kenyérgabona termesztéséhez.

Az uj Magyarország minden erejét megfeszíti a mezőgazdaság gépesítésére, a talajnak és a szükségletnek megfelelő termelésre, nagymennyiségű műtrágya használatára, amelyekkel 25-50 százalékkal emelték a termést. A másod növények vetésénél nagymennyiségű takarmányhoz jut, ami lehetővé teszi az állattenyésztés fejlesztését.

A tudomány alkalmazásával, a sok szikes területeket jó termőföldé tette, ahol rizs, gyapot terem, amelyek termesztését a nagybirtok el sem tudta képzelni. Hortobágyon, ahol a jószag

is csak sovány legelőhöz jutott, ma hatalmas búzatáblák, mesés gyapotföldek ontják a bő termést. Ezt erdősítéssel, mély gépi szántással, öntözéssel, sok, sok műtrágya alkalmazásával érték el.

De ez csak a kezdet. Figyelembe véve az ország kicsiségét, anyagi erejének a korlátoltságát, de sokkal jobban mutatja ezt egy olyan hatalmas ország, mint a Szovjetek.

Alig egy éve a Szovjetek egy olyan hatalmas természetet átalakító tervhez fogtak, amelyhez fogható nincs az emberi történelemben és ezt csak egy szocialista társadalmi rendszer képes megvalósítani.

Az elsivatagodás, aszály, talajkimerülés, talajelmosás elleni küzdelem sikere érdekében nagyarányú erdősítést rendelt el, amelyek összesen közel 5 millió hektár uj erdőt jelentenek. Ezideig már közel kétmillió hektárt erdősítettek.

Általános öntözési rendszert vezet be úgy, hogy 4 év alatt minden termőföld öntözve lesz, amely függetleníti a mezőgazdaságot a csapadék viszonyoktól, nagyban emeli a növények hoza- dékát, csökkenti a talaj megmunkálására, a növények ápolására fordított időt.

Sivatagi és félsivatagi területek termővé tételére nagy vizi- erő müveket építenek. A kubi- csevi vizierő mü, a Volga vidékén egy millió hektár aszályos területet fog öntözni.

Stalingradi vizierő mü, a Kás- pi tenger mellékén több millió hektárnyi területet fog öntözni, amely ma félsivatagi terület és az öntözése legdusabb termőföldé és óriási területeket tesz gazdag legelővé az állattenyésztés fejlesztésére.

A kahovkoi vizierő mü Dél- Ukrajnában és Észak-Krimbe, közel 4 millió hektár aszályos területet tesz ingadozás mentes termőföldé.

Turkmen főcsatorna, nem csak bőséges öntözést biztosit a ma terméketlen területeknek, de lehetővé teszi a Turkmen városok és azzal iparok kifejlődését, amelyet ezideig a nagy vízhiány megakadályozott. Teljesen terméketlen területeken, amelyek sivatagok voltak, gyapotot, rizst, gyümölcsöt, subtro- pikus növényeket fognak termeszteni.

Ezek az erdősítések, uj vizierő müvek, öntöző csatornák, akkora terméketlen földet tesznek termővé, mint fél Európa, de a folyók uj mederbe terelésével, erdősítéssel, az éghajlati viszonyok is változáson mennek keresztül.

Amit a szovjet a terméketlen területeinek egy részén megcsinált, egy szocialista társadalmi rendszerben az egész föld területén meg lehet csinálni úgy, hogy a túlnépesedéssel való ré- mitgetés csak egy kapitalista kifogás, mert a jó öreg föld, egy uj, fejlett társadalmi rendszerben bőségesen tud gondoskodni a hátán élő emberiségről, ha a tudomány ennek a szolgálatába áll, uj területeket tesz termővé, uj növényeket, uj állatfajtákat nevel ki, amelyek bőségesebben gondoskodnak az emberiségről.

SZÜLÉSKORLÁTOZÁS

Intelligens, szabadon gondol-