Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-12-22 / 1711. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. december 22. IZRAEL EGY AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓ MEGFIGYELÉSEI A ZSIDÓK UJ ORSZÁGÁBAN Irta: ROBERT T. HARTMAN Angelesben a Fairfax High Schoolt végezte, miután elég jól játszik zongorán, itt igen nép­szerű. A kommun napi két órát engedélyez neki, hogy a zongo­rán gyakoroljon, a munkanap többi részét a mosodában tölti. A férje, Adrian, hegedüjátékos és zeneszerző. Ez a házaspár látja el a 120 tagú kommun ze­neszükségletét. NEM VALLÁSOSAK Sasa kibbutz, valamint £ töb­bi baloldali kommunákban is, nem törődnek a vallással, nem tartanak vallási gyakorlatot, noha a Rosh Hashana, Pass- over és Szukoszt, mint nemzeti ünnepeket megtartják, de eppen úgy ünnepük Május elsejét is, valamint Izrael függetlenségi napját is, habár, — mondotta egyikük, ‘‘Forth of Julyról már elfelejtkeztünk”. De ugyanez a tag elismerte, hogy az amerikai útleveléről azért nem feledke­zett meg, mert hátha meggon­dolja a dolgot és mégis csak vissza akar majd menni a U.S.- be. A legtöbb amerikai és brit bevándorló ugyanígy gondolko­dik. Az egyiptomi határ mentén, Géza közelében, a Negev siva­tagon megint másféle kibbutzo- kat találunk. Habár ezek is kom­munában élnek, de ez nem marxi, hanem a vallásos kom­muna; a tagok nagyon vallásos orthodox zsidók, pajeszt hagy­nak, fejükön a kis imasapkát hordják s szigorúan megtartják az összes vallásos törvényeket és tradíciókat. Itt találtam a 18 éves Úri Wurtzburgert, aki Len­gyelországból jött ide 6 éves ko­rában, az angol nyelvet Tel Avivban tanulta a vallásos fel­sőbb iskolában. Ő is részben farmunkára, részben pedig ka­tonai szolgálatra jött Saad kib- butzba, amit megszeretet és re­méli, hogy itt maradhat a ka­tonai szolgálat után is. Saad kibbutzban körülbelül 250-en dolgoznak, nagyobbára gabonaféléket termelnek. A vi­zet a több mérföldre fekvő ku­takból pumpálják, ezen kutak szolgáltatják a vizet Negev ré­gebbi telepitvényeinek is. Izrael népe nagy reményt helyez ab­ba, hogy a Negev sivatagot, ahol terjeszkedhetnek még a U. N. határozata ellenére is, ter­mőképessé tudják majd tenni. Ez körülbelül fele az egész Iz­rael területének, eddig még so­ha sem művelték, de most a csatornázás és a gépierő nap- ról-napra nagyobb darabot fog igába belőle. . (Folytatjuk) Karácsonyi Levél v Találtam a szövetkezeti (kib­butz) farmokon amerikaiakat is. Egy fiatal párt, — a 21 éves Aaron Pearlt és feleségét Elai- net, akik még nem régiben ér­keztek, most tanulnak héberül s tanulják a földművelő munkát is. Azt mondják, hogy nagyon kedvelik az itteni életet. Viszont egy másik amerikai, végzett vil- lanymémök, U.S. Navy veterán, aki éppen olyan érzelmes, ami­kor a zsidó állam megteremtésé­ről beszélnek, mint a többiek, már nem egészen biztos abban, hogy itt marad-e. Azért meg­tartotta az útlevelét is. ‘‘Hiába ismétlem nekik”, — mondta, — “hogy az Egyesült Államokban nincs olyan rossz dolguk a zsi­dóknak, nincs semmik ülönö- sebb okuk a kivándorlásra, nem hisznek nekem”. Nem messze innen, a lebaniai határtól csak pár mérföldnyire a régi Sasá arab falu helyén most egy amerikai csoport kí­sérli meg, hogy a marxizmus­nak gyakorlati érvényt szerez­zen a köves Galilee dombokon. Sasa nemrégen még csak pár kőházból álló szegény kis falu volt, a házak mentén lépcsőze­tesen elhelyezkedő szegényes gyümölcsösökkel. Amikor az amerikaiak idejöttek, előbb ide­ológiai felfogásuknak engedve nem használták az arab háza­kat és nem fogadtak fel arab munkásokat sem, nehogy “ki­zsákmányolják” őket. A Leba­non hegyekről jövő téli hideg szél azonban hamarosan meg­változtatta a házakra vonatko­zó felfogásukat. Sőt ma már a lelkiismeretük azt is megengedi, hogy arab kő­műveseket fogadnak fel házak építésére, amiket amerikai ké­nyelmi eszközökkel szerelnek fel, de a farm-munkát még min­dig csak maguk végzik és meg­tartják azt a kibbutz elvet, hogy nem zsákmányolnak ki nem-zsi­dó munkásokat. KOLLEKTIV GAZDASÁG • Mint minden kibbutz, Sasa is kollektív gazdaság, amelyben mindenki végzi a rá kiszabott munkát. A tagok együtt étkez­nek a közös nagy ebédlőben. A gyermekeknek külön kvárté­lyuk van, az első szép, nagy ház, amit építettek. Sasa kib­butz tagjai mind fiatalok, átla­gos életkoruk (nem számítva a gyerekeket) 26 év, még a legi­dősebb gyermek sem iskolakö­teles. Legtöbbjük a U.S.-ből jött da van köztük kanadai, mexicoi és angol is. Általában nagyon kevés amerikai zsidó emigrál Palesztinába, csupán néhány fi­atal, ideálista szociálista; itt fel is hányják ezt. A Sasa kibbutz tagjai mihd a / Mapam (balszárnyi munkás­párt) követői. Ez a párt a júli­usi választásnál a harmadik helyre jutott; ellenzi “az impe­rialista hatalmak előtti szolga- lelkű meghajlást” és inkább a Szovjet Union felé gravitál. Iz­raelnek ugyan van hivatalos Kommunista Pártja is, amely­hez leginkább az elkeseredett arabok tartoznak. Mint egy iz­raeli mondotta: “Az itteni Kom­munista Párt is csak Mapam, de a zionizmus nélkül”. Vannak kibbutzok, amelyek­ben nagy veszekedések folynak azon kérdés felett, hogy vájjon első sorban a Szovjet Union, vagy Izraellel szemben tartoz­nak a lojalitással. De Sheldon Spiro, a Sasa titkára azt mon­dotta, hogy náluk ez a kérdés nem okozott veszekedést. “Mi ideális marxi kommunát alko­tunk”, — mondotta Spiro, aki a Minnesota Egyetemen a szoci­ológiát tanulta. Mondotta, hogy vannak itt többen Kalifornából is, de túlságosan el vannak fog­lalva arra, hogy intervjut adja­nak, ami úgyis csak “burzsoá biznisz”. Amikor kérdeztem, hogy job­ban szeretik-e az itteni életet, mint az amerikait, nem adott egyenes választ. “Végre is nem vagyunk mezochisták” (akik az önsanyargatásban találnak él­vezetet), — mondotta, amivel elismerte, hogy itt még igen ne­héz az élet. Az Izrael kormány azonban katonai szempontot nézve azt akarja, hogy marad­janak a szeles fensikon, ahol a termelés Spiró szavai szerint is csak “‘so-so!”, “éppen csak hogy a kiadásokat tudjuk fedezni és állandóan kölcsönöket kell fel­vennünk a Jewish Agencytől”. MILITÄNS ZIONISTÁK Sasanak nincs vize, trucko- kon hordják oda. Ha a rokonok­tól élelmiszer csomagokat kap­nak, közösen fogyasztják el. De azért mégis látszik valami fej­lődés. Most épül a nagy javító műhely és garázs. A telep leg­finomabb épülete sokáig a két­emeletes csirkeház volt. Füge­fákat, olajfákat és szőlősöket még az araboktól vették át. Ezeken valamit javítottak. A Kibbutznak most 50 fejőstehene van. A konyhakertek és a vil­lanytelep képezik az újításokat. Beszéltem a 25 éves igen csi- nis Edith Bernsteinnel, aki Los Angelesből jött ide két évvel ez­előtt, itt az ősi Szulamit nevet vette fel. Szulamit-Edith az amerikai fiatal, militáns zionis- tákhoz tartozik. Ezek alakítot­ták a “Hashomer Hatzair” (Az ifjú gárda) nevű szervezetet, amely a zsidó ifjakat rekrutálja a kibbutz életre. Ennek a szer­vezetnek több mint ötven kom­munája van már itt. Szulamit- Edith a Californiai Egyetemet végezte, ahol a gyümölcskerté­szetet tanulta és most itt érvé­nyesíti a tudományát. Ő is elis­meri, hogy itt igen nehéz az élet. “Bizony ez nem Los Ange­les”, — mondotta, — “de talán pár év múltán mi is meg tudjuk majd szerezni azt az életszínvo­nalat és társadalmi életet, mint amilyenben Amerikában ré­szünk volt”. Egy másik kaliforniai nő, Ri­ta Paskowitz, aki 1947-ben Los Tisztelt Jézusom! A Te neveddel kereske­dők azt hazudják, hogy csupán a Te születésed is békét hozott, vagy békét hoz. Most megint a születésed napját ünnepük azok, akik megcsufoltak Téged és ta­naidat. De hát hol van a béke az emberek között? Hazugság, álnokság minden­felé, éppen azok között legin­kább, akik a Te nevedet emle­getik leghangosabban, a mosta­ni tömeggyilkolásokat, otthonok felégetését is a Te nevedben csi­nálják. Még nagyobb mérvű tö- meggyükolásokat tervezgetnek, az úgynevezett kereszténység nevében. így akarják az emberi­séget, a Te testvéreidet meg a Te korszakodnál is borzasztóbb helyzetbe sülyeszteni. Ezen álnokok, csalók, békét kiabálnak, de háborúra készül­nek. Rettegés tölti el sziveiket, amikor a béke lehetőségének nagyobb látszatai tűnnek ele. Most is, mint a Te időben, a béke apostolait gúnyolják, üldö­zik, börtönzik be. A Te korsza­kodra visszanézve, az emberi­ség szellemi fejlődése alig válto­zott, haladt valamit. Most is a Te megfeszítésedet követelő cső­cselék éppen úgy követeli a mos­tani békeapostolok megfeszíté­sét, agyonverését, bebörtönzést, mint Te ellened is a főpapok voltak a koronatanúk, úgy a mostani békét, testvériséget, közösséget hirdetők ellen is azok válnak vádlókká, koronatanúk­ká. Azok szövetkeznek a mosta­ni világbirodalom tulajdonosai­val saját népeik ellen, amint a Te vallásod főpapjai is akkor szövetkeztek, kémkedtek, árul­kodtak mindazok ellen, akik bé­két, egyenlőséget, közösséget hirdettek. Az ókori római birodalomnak és azóta letűnt birodalmaknak az örökségét mostan az ameri­kai birodalom vette át. Amint a római birodalomnak, igy az amerikainak is az építményét milliók vérével keverték. Ártat­lan kínai, koreai, vietnami és sok más egyszerű népek vérével építették azt, melyet most az angoloktól, franciáktól és más szövetségeseiktől igyekeznek át­venni. A lázadó népek ellen meg­védeni. De amint a régi birodalmak­ban, úgy most is a mártírok, vértanuk kiontott vére, megin­dítja a birodalom bukását. Men­tői többet gyilkolnak, annál na­gyobb az a vértenger, amely el- sepri őket. így látjuk mi, az igazi test­vériség, közösség, béke hívei. Csakis igy látjuk az igazság fel­támadását, melyet veled, meg a többi mártírokkal akartak ki­végezni, keresztre feszíteni. Nagyon sötétnek látszik a je­len, de akik előre látunk, a jö­vőt nem csak kutatjuk, hanem segítünk is azt építeni, már lát­juk a hajnal hasadását Keleten. Mindég többen fordulnak az áruló főpapok ellen s összekö­tik sorsukat, a Te hozzád ha­sonlókkal, akik kérdeznek, ta­nulni akarnak és nem hiszik va­kon mindazt, amit a főpapjaik mondanak nekik, amint Te sem hitted és azért vádoltak be, ha­zudták, hogy Te akarsz a zsi­dók királya lenni, mert féltek, hogy a tudás fogja helyettesíte­ni a vak hitet, amely olyan nagy hatalmat adott nekik. Mi nem csupán hisszük, ha­nem tudjuk, hogy lesz béke, nem üres kívánság ez nálunk, hanem meggyőződés, melyért harco­lunk, már sok-sok millió harcol érte. Azt is tudjuk, hogy csak a közös társadalmi rendszerben lesz meg az igazi testvériség, szeretet és béke. Te is azért

Next

/
Oldalképek
Tartalom