Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)
1951-12-22 / 1711. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. december 22. IZRAEL EGY AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓ MEGFIGYELÉSEI A ZSIDÓK UJ ORSZÁGÁBAN Irta: ROBERT T. HARTMAN Angelesben a Fairfax High Schoolt végezte, miután elég jól játszik zongorán, itt igen népszerű. A kommun napi két órát engedélyez neki, hogy a zongorán gyakoroljon, a munkanap többi részét a mosodában tölti. A férje, Adrian, hegedüjátékos és zeneszerző. Ez a házaspár látja el a 120 tagú kommun zeneszükségletét. NEM VALLÁSOSAK Sasa kibbutz, valamint £ többi baloldali kommunákban is, nem törődnek a vallással, nem tartanak vallási gyakorlatot, noha a Rosh Hashana, Pass- over és Szukoszt, mint nemzeti ünnepeket megtartják, de eppen úgy ünnepük Május elsejét is, valamint Izrael függetlenségi napját is, habár, — mondotta egyikük, ‘‘Forth of Julyról már elfelejtkeztünk”. De ugyanez a tag elismerte, hogy az amerikai útleveléről azért nem feledkezett meg, mert hátha meggondolja a dolgot és mégis csak vissza akar majd menni a U.S.- be. A legtöbb amerikai és brit bevándorló ugyanígy gondolkodik. Az egyiptomi határ mentén, Géza közelében, a Negev sivatagon megint másféle kibbutzo- kat találunk. Habár ezek is kommunában élnek, de ez nem marxi, hanem a vallásos kommuna; a tagok nagyon vallásos orthodox zsidók, pajeszt hagynak, fejükön a kis imasapkát hordják s szigorúan megtartják az összes vallásos törvényeket és tradíciókat. Itt találtam a 18 éves Úri Wurtzburgert, aki Lengyelországból jött ide 6 éves korában, az angol nyelvet Tel Avivban tanulta a vallásos felsőbb iskolában. Ő is részben farmunkára, részben pedig katonai szolgálatra jött Saad kib- butzba, amit megszeretet és reméli, hogy itt maradhat a katonai szolgálat után is. Saad kibbutzban körülbelül 250-en dolgoznak, nagyobbára gabonaféléket termelnek. A vizet a több mérföldre fekvő kutakból pumpálják, ezen kutak szolgáltatják a vizet Negev régebbi telepitvényeinek is. Izrael népe nagy reményt helyez abba, hogy a Negev sivatagot, ahol terjeszkedhetnek még a U. N. határozata ellenére is, termőképessé tudják majd tenni. Ez körülbelül fele az egész Izrael területének, eddig még soha sem művelték, de most a csatornázás és a gépierő nap- ról-napra nagyobb darabot fog igába belőle. . (Folytatjuk) Karácsonyi Levél v Találtam a szövetkezeti (kibbutz) farmokon amerikaiakat is. Egy fiatal párt, — a 21 éves Aaron Pearlt és feleségét Elai- net, akik még nem régiben érkeztek, most tanulnak héberül s tanulják a földművelő munkát is. Azt mondják, hogy nagyon kedvelik az itteni életet. Viszont egy másik amerikai, végzett vil- lanymémök, U.S. Navy veterán, aki éppen olyan érzelmes, amikor a zsidó állam megteremtéséről beszélnek, mint a többiek, már nem egészen biztos abban, hogy itt marad-e. Azért megtartotta az útlevelét is. ‘‘Hiába ismétlem nekik”, — mondta, — “hogy az Egyesült Államokban nincs olyan rossz dolguk a zsidóknak, nincs semmik ülönö- sebb okuk a kivándorlásra, nem hisznek nekem”. Nem messze innen, a lebaniai határtól csak pár mérföldnyire a régi Sasá arab falu helyén most egy amerikai csoport kísérli meg, hogy a marxizmusnak gyakorlati érvényt szerezzen a köves Galilee dombokon. Sasa nemrégen még csak pár kőházból álló szegény kis falu volt, a házak mentén lépcsőzetesen elhelyezkedő szegényes gyümölcsösökkel. Amikor az amerikaiak idejöttek, előbb ideológiai felfogásuknak engedve nem használták az arab házakat és nem fogadtak fel arab munkásokat sem, nehogy “kizsákmányolják” őket. A Lebanon hegyekről jövő téli hideg szél azonban hamarosan megváltoztatta a házakra vonatkozó felfogásukat. Sőt ma már a lelkiismeretük azt is megengedi, hogy arab kőműveseket fogadnak fel házak építésére, amiket amerikai kényelmi eszközökkel szerelnek fel, de a farm-munkát még mindig csak maguk végzik és megtartják azt a kibbutz elvet, hogy nem zsákmányolnak ki nem-zsidó munkásokat. KOLLEKTIV GAZDASÁG • Mint minden kibbutz, Sasa is kollektív gazdaság, amelyben mindenki végzi a rá kiszabott munkát. A tagok együtt étkeznek a közös nagy ebédlőben. A gyermekeknek külön kvártélyuk van, az első szép, nagy ház, amit építettek. Sasa kibbutz tagjai mind fiatalok, átlagos életkoruk (nem számítva a gyerekeket) 26 év, még a legidősebb gyermek sem iskolaköteles. Legtöbbjük a U.S.-ből jött da van köztük kanadai, mexicoi és angol is. Általában nagyon kevés amerikai zsidó emigrál Palesztinába, csupán néhány fiatal, ideálista szociálista; itt fel is hányják ezt. A Sasa kibbutz tagjai mihd a / Mapam (balszárnyi munkáspárt) követői. Ez a párt a júliusi választásnál a harmadik helyre jutott; ellenzi “az imperialista hatalmak előtti szolga- lelkű meghajlást” és inkább a Szovjet Union felé gravitál. Izraelnek ugyan van hivatalos Kommunista Pártja is, amelyhez leginkább az elkeseredett arabok tartoznak. Mint egy izraeli mondotta: “Az itteni Kommunista Párt is csak Mapam, de a zionizmus nélkül”. Vannak kibbutzok, amelyekben nagy veszekedések folynak azon kérdés felett, hogy vájjon első sorban a Szovjet Union, vagy Izraellel szemben tartoznak a lojalitással. De Sheldon Spiro, a Sasa titkára azt mondotta, hogy náluk ez a kérdés nem okozott veszekedést. “Mi ideális marxi kommunát alkotunk”, — mondotta Spiro, aki a Minnesota Egyetemen a szociológiát tanulta. Mondotta, hogy vannak itt többen Kalifornából is, de túlságosan el vannak foglalva arra, hogy intervjut adjanak, ami úgyis csak “burzsoá biznisz”. Amikor kérdeztem, hogy jobban szeretik-e az itteni életet, mint az amerikait, nem adott egyenes választ. “Végre is nem vagyunk mezochisták” (akik az önsanyargatásban találnak élvezetet), — mondotta, amivel elismerte, hogy itt még igen nehéz az élet. Az Izrael kormány azonban katonai szempontot nézve azt akarja, hogy maradjanak a szeles fensikon, ahol a termelés Spiró szavai szerint is csak “‘so-so!”, “éppen csak hogy a kiadásokat tudjuk fedezni és állandóan kölcsönöket kell felvennünk a Jewish Agencytől”. MILITÄNS ZIONISTÁK Sasanak nincs vize, trucko- kon hordják oda. Ha a rokonoktól élelmiszer csomagokat kapnak, közösen fogyasztják el. De azért mégis látszik valami fejlődés. Most épül a nagy javító műhely és garázs. A telep legfinomabb épülete sokáig a kétemeletes csirkeház volt. Fügefákat, olajfákat és szőlősöket még az araboktól vették át. Ezeken valamit javítottak. A Kibbutznak most 50 fejőstehene van. A konyhakertek és a villanytelep képezik az újításokat. Beszéltem a 25 éves igen csi- nis Edith Bernsteinnel, aki Los Angelesből jött ide két évvel ezelőtt, itt az ősi Szulamit nevet vette fel. Szulamit-Edith az amerikai fiatal, militáns zionis- tákhoz tartozik. Ezek alakították a “Hashomer Hatzair” (Az ifjú gárda) nevű szervezetet, amely a zsidó ifjakat rekrutálja a kibbutz életre. Ennek a szervezetnek több mint ötven kommunája van már itt. Szulamit- Edith a Californiai Egyetemet végezte, ahol a gyümölcskertészetet tanulta és most itt érvényesíti a tudományát. Ő is elismeri, hogy itt igen nehéz az élet. “Bizony ez nem Los Angeles”, — mondotta, — “de talán pár év múltán mi is meg tudjuk majd szerezni azt az életszínvonalat és társadalmi életet, mint amilyenben Amerikában részünk volt”. Egy másik kaliforniai nő, Rita Paskowitz, aki 1947-ben Los Tisztelt Jézusom! A Te neveddel kereskedők azt hazudják, hogy csupán a Te születésed is békét hozott, vagy békét hoz. Most megint a születésed napját ünnepük azok, akik megcsufoltak Téged és tanaidat. De hát hol van a béke az emberek között? Hazugság, álnokság mindenfelé, éppen azok között leginkább, akik a Te nevedet emlegetik leghangosabban, a mostani tömeggyilkolásokat, otthonok felégetését is a Te nevedben csinálják. Még nagyobb mérvű tö- meggyükolásokat tervezgetnek, az úgynevezett kereszténység nevében. így akarják az emberiséget, a Te testvéreidet meg a Te korszakodnál is borzasztóbb helyzetbe sülyeszteni. Ezen álnokok, csalók, békét kiabálnak, de háborúra készülnek. Rettegés tölti el sziveiket, amikor a béke lehetőségének nagyobb látszatai tűnnek ele. Most is, mint a Te időben, a béke apostolait gúnyolják, üldözik, börtönzik be. A Te korszakodra visszanézve, az emberiség szellemi fejlődése alig változott, haladt valamit. Most is a Te megfeszítésedet követelő csőcselék éppen úgy követeli a mostani békeapostolok megfeszítését, agyonverését, bebörtönzést, mint Te ellened is a főpapok voltak a koronatanúk, úgy a mostani békét, testvériséget, közösséget hirdetők ellen is azok válnak vádlókká, koronatanúkká. Azok szövetkeznek a mostani világbirodalom tulajdonosaival saját népeik ellen, amint a Te vallásod főpapjai is akkor szövetkeztek, kémkedtek, árulkodtak mindazok ellen, akik békét, egyenlőséget, közösséget hirdettek. Az ókori római birodalomnak és azóta letűnt birodalmaknak az örökségét mostan az amerikai birodalom vette át. Amint a római birodalomnak, igy az amerikainak is az építményét milliók vérével keverték. Ártatlan kínai, koreai, vietnami és sok más egyszerű népek vérével építették azt, melyet most az angoloktól, franciáktól és más szövetségeseiktől igyekeznek átvenni. A lázadó népek ellen megvédeni. De amint a régi birodalmakban, úgy most is a mártírok, vértanuk kiontott vére, megindítja a birodalom bukását. Mentői többet gyilkolnak, annál nagyobb az a vértenger, amely el- sepri őket. így látjuk mi, az igazi testvériség, közösség, béke hívei. Csakis igy látjuk az igazság feltámadását, melyet veled, meg a többi mártírokkal akartak kivégezni, keresztre feszíteni. Nagyon sötétnek látszik a jelen, de akik előre látunk, a jövőt nem csak kutatjuk, hanem segítünk is azt építeni, már látjuk a hajnal hasadását Keleten. Mindég többen fordulnak az áruló főpapok ellen s összekötik sorsukat, a Te hozzád hasonlókkal, akik kérdeznek, tanulni akarnak és nem hiszik vakon mindazt, amit a főpapjaik mondanak nekik, amint Te sem hitted és azért vádoltak be, hazudták, hogy Te akarsz a zsidók királya lenni, mert féltek, hogy a tudás fogja helyettesíteni a vak hitet, amely olyan nagy hatalmat adott nekik. Mi nem csupán hisszük, hanem tudjuk, hogy lesz béke, nem üres kívánság ez nálunk, hanem meggyőződés, melyért harcolunk, már sok-sok millió harcol érte. Azt is tudjuk, hogy csak a közös társadalmi rendszerben lesz meg az igazi testvériség, szeretet és béke. Te is azért
