Bérmunkás, 1951. július-december (38. évfolyam, 1688-1712. szám)

1951-12-08 / 1709. szám

1951. december 8.

BÉRMUNKÁS

7 oldal

Becsapták egymást

A “FREE EUROPE” BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK PANASZA. — ELDORADO HELYETT KONCENTRÁCIÓS TÁBOROKBA KERÜLNEK A SZÖKEVÉNYEK. — A SZOVJET UNION AG- GRESSZIŐVAL VÁDOLJA AMERIKÁT.

MÜNCHEN — A “Free Europe” nevű amerikai propaganda szervezet országos bizottságának elnöke, Charles D. Jackson, panaszkodik, hogy a “Radio Free Europe” leadásaival túllőttek a célon. Ezen leadásokkal ugyanis csak az elégedetlenséget és lázongásokat akarták szitani a Szovjet Unionban meg a csatlós államokban, de annyire szépnek és kívánatosnak festették le a vasfüggöny ezen oldalán folyó éle-^

tét, hogy a hallgatók közül sok ezren szöknek át, ahelyett, hogy otthon kezdenének forradalmat.

“Már pedig ha az ilyen jó emberek, akik hisznek a leadásainkban, kiszöknek az országaikból, akkor ki marad ott a for- radadlom szitására és a földalatti mozgalom kiépítésére?” — kérdezte Mr. Jackson az újságíróktól, akiknek a nyilatkozatot adta.

így úgy néz ki, mintha azt a 100 millió dollárt, amit erre a célra szavazott meg az amerikai kongresszus, csak elpazarolják. A Radio Free Europe 1950 július 4-ike óta működik, ez év májusában megerősítették a leadó állomását úgy, hogy most ez Európa egyik legerősebb rádió- állomása, amelyet egész Európában lehet hallani.

Ezen propaganda rádió leadásokban úgy dicsérték a “szabad” országok életét, hogy a hallgatók valóságosan tejjel- mézzel folyó Eldorádót képzeltek el s természetesen sokan vágytak oda. A kiszökötteket azonban a határ átlépése után nagy meglepetés érte, mert nem Eldorádóba, hanem csak a még megmaradt hontalanok telepére vitték őket, amik valójában csak koncentrációs táborok.

Jackson beismerése szerint ezen menekültek nagyon keserűen panaszkodnak és nyíltan mondják, hogy becsapták őket. A menekültek fényűzés után vágyó, dologkerülő egyének, akik azt hitték, hogy a határon átjutva ünnepelni fogják őket és mint kiskirályok élhetnek dus- lakodva minden jóban. De azért Mr. Jackson nem a hazug propaganda megszüntetését javasolja, hanem azt, hogy az Egyesült Államok sokkal több pénzt adjon nekik, hogy a kiszökött szemét népet jobban traktálhassa, mint teszik jelenleg a volt náci koncentrációs táborokban.

PARISBAN a Szovjet Union

ELŐFIZETÉST KÜLDTEK december 2-ig:

A. Molnár, Cleveland _____ 1

J. Weidinger, Easton ______ 1

J. Bene, Premier _________ 1

J. Szoboszlay, Cleveland ...... 1

J. Vizi, Akron............... 8

J. Kopasz, Cleveland ............. 2

J. Takách, Cleveland ............. 1

J. Siket, E. Chicago............... 1

St. Detky, Phila ..................... 1

G. A. Lányi, Oberlin .......... 1

A. Mandlin, Akron _______ 1

South Bendi Proli .................. 7

J. Lissy, Phila ........ 1

M. Huszka, Detroit................. 1

J. Wessely, Chicago ______ 1

P. Turucz, Newark________ 1

P. Kóta, Joffre___________ 2

A. Tchoma, Los Angeles ..... 2

Eliz. Potter, Allenton ........... 1

St. Hornyák, Phila ............... 1

V. Mazanek, Los Angeles..... 2

J. Márkusz, Pittsburgh ____ 1

A. Tóth, Carolina ................. 3

Katalin Thomas, Monrovia .... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem .. 1 J. Esztergályos, St. tíouis — 1

Mrs. L. Páll, Chicago ........... 1

J. Schingel, Berwyn ------ 1

Hung. Am. Cultural Club

Chicago .......................- 1

J. Halász, Cleveland ---------- 1

Mrs. E. Maar, Chicago........... 1

Jos. Ágoston, Toledo ............. 1

St. Bukovszky, Cicero-------- 1

L. Lakatos, Vancouver ------- 1

Math. Uhlean, Chicago ------- 1

F. Papp, Cleveland ----------- 1

A. Desits, Chicago ................. 2

J. Feczkó, New York ........... 2

J. Grécs, Cleveland ............... 2

A. Köhler, Chicago ...............11

A. Kucher, Pittsburgh ------- 5

A. Gonda, Astoria ------------- 1

J. Hovantzi, Chicago ---------- 1

J. Agopcsa, Detroit ----------- 1

A. Buzsinski, Toledo ............. 1

J. Nagy, West Mifflin........... 2

F. Schnekser, Riverside ___ 1

St. Németh, St. Louisville..... 1

St. Horváth, So. Bend........... 1

J. Biringer, Waukesha ......... 3

S. Yeddy, So. Norwalk ....... 1

J. Kerekes, Detroit ............... 1

J. Veres, Clifton ..................... 1

J. Chabay, Sunbright ___.... 1

G. Pallagi, Newark................. 1

A. Réfy, Lodi ......................... 1

J. Körtvéjesi, Akron ............. 1

J. Tompos, Cleveland______ 1

F. Bleier, Bridgeport —,......... 1

S. Lovász, So. Norwalk ....... 1

P. Molnár, Cleveland .........™ 1

M. Rothberger, New York .... 1

F. Varga, Martins Ferry ..... 1

C. Schubkegel, Hemet .......... 2

J. Dragan, Maple Heights __ 3

G. Barcza, Bridgeport ......... 3

J. Nemes, Carban.................. 1

L. Wessza, So. Bend ............. 1

B. Gellen, Highland Park__ 1

M. Mikulás, Chicago ............. 1

E. Erős, Los Angeles ....___ 1

F. L. Menyhért, San Diego ., 1

Mrs. K. Fehér, Fairfield ....... 1

J. Miller, Elizabethtown __ 1

A. Sipos, Madison ................. 1

Am. Hung. Society Ass.

Pittsburgh _____ 1

E. Soos, Newark _________ 1

F. Takács, Pittsburgh _____ 1

J. Szabados, Egg Harbor _ 1

E. Szigety, New York ........... 1

Sam Stephens, Detroit ......... 1

özv. D. Szilveszter, Detroit .. 1

J. Árokszállási, Akron ............ 1

P. Pozsgai, Connersville ___ 1

J. Bényei, Cleveland_______ 1

Sam Illés, Detroit .......,........ 1

J. Korén, Los Angeles........... 1

Paul Csorba, New York___ 1

F. Sule, So. Bend ................... 1

J. Benkő, Toledo ________.... 1

A. Hadnagy, Linden ____.... 1

L. Varanyák, Trenton ____ 1

A. Kovács, New Brunswick .. 1

Geo. Ladd, Cleveland _____ 1

St. Visi, Lincoln Park_____ 1

nevében Andrey Y. Vishinsky külügyminiszter a United Nations biztonsága tanácsa előtt formális panaszt emelt az Egyesült Államok ellen. Az oroszok agg ressziónak (támadásnak) minősitik a Radio Free Europe és az Amerika Hangja működését, amelyre az amerikai kongresszus 100 millió dollárt szavazott meg. A száz milliót adó törvény nyíltan megmondja, hogy ezen összeggel lázitást akarnak

kelteni a Szovjet Unió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, Magyar- ország, Bulgária, Románia és Albánia népei között.

A tanács az amerikai delegátusok ellenzése dacára is megszavazta, hogy a váddal foglalkozni fog. Érdemleges eredményt azonban nem lehet várni, miután a delegtáusok óriási többségét az Egyesült Államok kontrolálják.

Az eltűnő sztrájk

WASHINGTON — A United Mine Workers elnöke John L. Lewis, körlevelet küldött szét a helyi szervezetekhez, amelyben figyelmeztette azokat, hogy az anyaszervezet ezentúl nem fogja tűrni az úgynevezett “wildcat” sztrájkokat s az ily, nem engedélyezett munkabeszüntetéseket büntetni fogják.

Lewis előbb a szervezet végrehajtó bizottságával fogadtatta el a “wildcat” sztrájkok büntetésére vonatkozó határozatot azon megindokolással, hogy az ily munkabeszüntetések a munkáltatókkal kötött szerződések megszegését jelentik, zavarokat okoznak az iparban és aláássák az union tekintélyét.

Az Associated Press jelentése szerint a bányatulajdonosok di- csérőleg emlékeztek meg Lewis rendeletéről s most már remélik, hogy a bányaiparból elmaradnak a munkabeszüntetések. Ezt a jó eredményt a szerződésbe foglalt ugynevezet “punisher” (büntető) pontnak tulajdonítják. A szerződés ezen pontja szerint ugyanis a szervezet financiális kártérítést fizet a vezetőség által nem engedélyezett sztrájkokért.

A munkások sztrájkjogának ily elkobzása nem a United Mine Workers szervezettől ered, Lewis csak követi az amerikai szakszervezeti munkásfront ezt a legújabb irányát, amely szerint a sztrájkra való jogot teljesen kiveszik a tagság kezéből. Ezzel maga a munkás valójáAMERIKAI “VOGELER” ÜGY ______ v

WASHINGTON — A Supreme Court hat szavazattal kettő ellenében jóváhagyta a nebras- kai törvényszék által Agapita Gallegos, mexicoi alattvalóra kiszabott 10 évi börtönbüntetést. A vád szerint Gallegos meggyilkolta a vele vadházasságban élő feleségét, amit be is ismert. A védőügyvéd azonban a Supreme Court elé vitte az ügyet azon megindokolással, hogy a rendőrség 25 napon át senkit sem engedett hozfcá s igy éppen úgy csikarta ki belőle a vallomást, mint a magyar bíróság Robert A. Vogelerből, aki kémkedett az Egyesült Államok részére. A védőügyvéd szerint ezen eljárásért az egész világon elitélték a magyar bíróságot s ezért kérte a nebraskai Ítélet megsemmisítését. A Supreme Court azonban nem fogadta el ezt az érvelést s tekintet nélkül a magyar bíróságok eljárására, helybenhagyta a tízéves büntetést.

ban csak áru lett, akit a szak- szervezeti vezérek szállítanak a munkáltatóknak.

A TŐKE ÉS A MUNKA

VISZONYA

Amig a tőkés rendszerben a profit érdekében és a munkáltatók örömére igy igyekszenek eliminálni a sztrájkot a tőke és a munka harcából, addig a népi köztársaságokban eliminálták a munkáltató osztály megszüntetésével. Legalább is azt mondják, hogy ahol maguk a munkások irányítják az iparokat, ott érvényt szerezhetnek minden jogos kívánságuknak s igy nincsen helye a sztrájknak.

Ily körülmények között kérdezhetjük, vájjon a sztrájk, mint harci eszköz nem-e tűnik él egészen? Pedig évszázadokon át ez volt a munkásság egyetlen igazán hatásos harci fegyvere. A történelem által feljegyzett első sztrájkot a római ple- beusok vívták a mai időszámítás előtti 439-ik évben, amit az öreg Cincinnatus a has meg a kéz s lábnak egymáshoz való viszonyát magyarázó furfangos mesével elgáncsolt. Ennek a mesének a lényege a még ma is használatos “tőke és munka testvériségét” magasztaló rege. A sztrájk igazi fontosságát erejét és értékét valóban kitünően fejezi ki az IWW irodalom legismertebb költőjének ez a bámulatosan szép verse:

A SZTRÁJK Irta: Covington Hall

Szóljatok bármit, ti éji baglyok,

Sztrájk biztosit minden jogot,

Sztrájk állítja meg a bírót,

Ejt gondolkozóba törvényhozót.

Szóljatok bármit, a sztrájk igen jó,

Kiválasztja, mi helytálló.

Tespedt agyak ébresztője,

Fojtó kétkedések eldöntője.

Szóljatok bármit, marad valóság,

Sztrájknál jön ki az igazság!

Sztrájk álcázza le a gonoszt,

Segít győzelemre osztályharcot.

Szóljatok bármit: ezt, azt, vagy azért . . .

Sztrájk munkásharc a kenyérért,

Földért, jogért, szabadságért,

Az emberiség szebb jövőjéért.

(gb fordítása)

l

Egyébiránt naptárunk is foglalkozik ezzel a tárgyal s a fenti verset abból idézzük.